Ritkán írok személyes hangvételű bejegyzéseket, de az idei családi nyaralásunknak sok olyan helyszíne volt, ami megérdemel egy ilyen írást. Hogy is ne lett volna, mivel az idei úti célunk Gemenc volt. Ez a terület természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű, mivel – ahogy a Natura 2000-es…

Gödöllő sok egyéb értéke mellett vadászati múltjáról is széles körben ismert. Erdeiben vadászott I. Lajos, Hunyadi Mátyás, a koronauradalom egykori urai, a Grassalkovichok, de vadászati szempontból I. Ferenc József és Erzsébet királyné tették ismertté a nagyközönség előtt is. Hiszen ki ne csodálta…

Nemrégiben egy rövid, ám de gondolatébresztő eszmecserében volt részem, mely során – Nadler Herbert személye kapcsán – felmerült a kérdés, hogy milyen furcsa dolog az, ha egy vadász áll egy állatkert élén. „Hiszen hogyan preferálhatja az élő állatok helyett a holtakat?” – hangzott el a kérdés. Nos,…

„… A vadászat így azután lassan teljesen a férfi kötelessége, foglalkozása, privilégiuma, végül szórakozása lett.” írja Fekete István. Nos, én is így éreztem, mikor elkezdtem a női vadászok és vadászhölgyek témájával foglalkozni. De bármennyire is a férfiak jelenléte dominál a vadásztársadalomban,…

Sok vadász szemében vörös posztó Bambi negédes figurája, így én is félve fogtam neki ennek a posztnak az írásához. De ahogy átléptem Disney mézes-mázas őzből lett fehérfarkú szarvas(?) figuráján, és igyekeztem többet megtudni az íróról, Felix Saltenről, úgy egyre érdekesebb kép rajzolódott ki…

A Természet, ez a nagy múltú állattani és vadászati folyóirat 1897. szeptember elsején jelent meg először. Első szerkesztői Lendl Adolf és Lakatos Károly (ornitológus és vadász, Vadászhit. A magyar vadászbabonák és hiedelmek kultusa, Magyarország nappali orvmadarai. Erdészek, vadászok és gyűjtők…

145 évvel ezelőtt, 1875. augusztus 12-én született Csörgey Titusz, ornitológus, festőművész. Csörgey a Sopron vármegyei Nezsideren látta meg a napvilágot, iskoláit Dunaszerdahelyen és Pozsonyban végezte, majd Sopronba került, ahol a bencés gimnáziumban megismerkedett Fászl Istvánnal. Azzal a Fászl…

Éppen 100 évvel ezelőtt, 1920. július 26-án született Sopronban Madas László erdőmérnök, a Muck erdészdinasztia harmadik generációjának tagjaként. Erdőmérnöki diplomáját 1942-ben szerezte meg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán.…

Herman Ottó (1835—1914) a magyar tudományosság egyik sajátosan halhatatlan alakja. Az „utolsó magyar polihisztor” tevékenységét a néprajz, a nyelvészet, a régészet és a természettudományok egyaránt számon tartja. Persze, mint korának természettudósai, zoológusai ő is több szállal kötődik a…

155 évvel ezelőtt, 1865. május 31-én született Kőszegen Chernelházi Chernel István, ornitológus. Már édesapja, Chernel Kálmán, földbirtokos, helytörténész is foglalkozott vadászattal és ornitológiával, így nem meglepő, hogy Chernel István érdeklődése is hamar e témák irányába fordult. A…

Ahogyan ősszel a magyar erdők koronás királyának hangja, a gímszarvas bőgése, úgy tavasszal, az erdő királynőjének érkezése, az erdei szalonkák megjelenése dobogtatja meg a vadászok szívét. Számtalan cikkel találkozhatunk évről-évre a vadászújságokban, melyek a szalonka életmódjáról, vonulásáról,…

80 éve hunyt el Kaán Károly (1867-1940) erdőmérnök, államtitkár és gazdaságpolitikus. Neve az idők során eggyé vált a hazai természetvédelem alapjainak lefektetésével és az alföldfásítási programmal. Kaán Károly (Fotó: Erdészeti Lapok, 1940)

Ki ne ismerné Lutrát, Kelét, Bogáncsot, Csít és Vukot, gyerekkorunk állathőseit, egy elévülhetetlen életmű állandó szereplőit. Százhúsz évvel ezelőtt, 1900. január 25-én született vadász – és ifjúsági irodalmunk kiemelkedő alakja Fekete István. A Somogy megyei Göllén látta meg a napvilágot itt…

Coloman Jonas, azaz Jónás Kálmán és testvéreinek története igazi magyar sikertörténet. Az öt testvér közül a legfényesebb karriert Jónás Kálmán (1879–1969), preparátor érte el, aki 1879-ben egy postás legidősebb fiaként született Budapesten. Életének korai éveiről viszonylag keveset tudunk,…

Bársony István 1855. november 15-én született a Fejér megyei Keresztesen (ma Sárkeresztes). Középiskolai tanulmányait Nagykárolyban, Szatmáron és Pozsonyban végezte. A gimnáziumi évek után jogot hallgatott a Budapesten. A magányos erdei sétákon szerzett megfigyelései, a vadásszá válás meghatározó…