Mi a közös a forradalomban és a kék szamárkenyér nevű védett növényben? Hát Petőfi Sándor. Hogy Petőfinek mi köze a forradalomhoz, az nem hiszem, hogy magyarázatra szorulna, de talán a szamárkenyér esetében nem árt felidézni a költő tájköltészetének első kiemelkedő alkotását, Az Alföld című versét,…
„Nem csak a húszéveseké a világ…”dallamára dúdolhatjuk a fenti címet, emlékeztetve magunkat arra, hogy bár szeptemberben a gímszarvasé a főszerep, októberben pedig a dám kerül rivaldafénybe, de nem szabad megfeledkeznünk a hazai apróvadfajokról sem.
Egyrészt azért, mert jó eséllyel a legtöbb vadász…
A fás, erdős területek közvetetten és közvetlenül is hatással vannak élő- és élettelen környezetükre. Mivel hazánk erdősültsége napjainkban is folyamatosan növekszik, ezért fontos ismerni és vizsgálni ezeket a környezetre gyakorolt hatásokat, hogy tervezetten alkalmazhassuk őket egy-egy terület…
A mezőgazdaság, ezen belül is a növénytermesztés az egyik, a környezeti elemekre (talaj, víz, élővilág) legnagyobb hatással bíró földhasználati mód mind hazánkban, mind Európában. A gazdálkodó nemcsak a termelés hatékonyságáért felelős, de az általa folytatott tevékenység meghatározza a táj képét, a…
Márciusban számos jeles zöld napot ünnepelhetünk (mint a Vadvilág Világnapját 03.03-án, a Hazai Halak Napját 03.20-án, az Erdők Nemzetközi Napját 03.21-én, a Víz Világnapját 03.22-én, és a Föld óráját 03.30-án) de ezek közül a legfrissebb kezdeményezés a Beporzók Napja, melyet március 10-én tartunk.…