Gödöllő sok egyéb értéke mellett vadászati múltjáról is széles körben ismert. Erdeiben vadászott I. Lajos, Hunyadi Mátyás, a koronauradalom egykori urai, a Grassalkovichok, de vadászati szempontból I. Ferenc József és Erzsébet királyné tették ismertté a nagyközönség előtt is.
Hiszen ki ne csodálta…
Nemrégiben egy rövid, ám de gondolatébresztő eszmecserében volt részem, mely során – Nadler Herbert személye kapcsán – felmerült a kérdés, hogy milyen furcsa dolog az, ha egy vadász áll egy állatkert élén. „Hiszen hogyan preferálhatja az élő állatok helyett a holtakat?” – hangzott el a kérdés.
Nos,…
„… A vadászat így azután lassan teljesen a férfi kötelessége, foglalkozása, privilégiuma, végül szórakozása lett.” írja Fekete István.
Nos, én is így éreztem, mikor elkezdtem a női vadászok és vadászhölgyek témájával foglalkozni. De bármennyire is a férfiak jelenléte dominál a vadásztársadalomban,…
Sok vadász szemében vörös posztó Bambi negédes figurája, így én is félve fogtam neki ennek a posztnak az írásához. De ahogy átléptem Disney mézes-mázas őzből lett fehérfarkú szarvas(?) figuráján, és igyekeztem többet megtudni az íróról, Felix Saltenről, úgy egyre érdekesebb kép rajzolódott ki…
A Természet, ez a nagy múltú állattani és vadászati folyóirat 1897. szeptember elsején jelent meg először. Első szerkesztői Lendl Adolf és Lakatos Károly (ornitológus és vadász, Vadászhit. A magyar vadászbabonák és hiedelmek kultusa, Magyarország nappali orvmadarai. Erdészek, vadászok és gyűjtők…
145 évvel ezelőtt, 1875. augusztus 12-én született Csörgey Titusz, ornitológus, festőművész. Csörgey a Sopron vármegyei Nezsideren látta meg a napvilágot, iskoláit Dunaszerdahelyen és Pozsonyban végezte, majd Sopronba került, ahol a bencés gimnáziumban megismerkedett Fászl Istvánnal. Azzal a Fászl…
Éppen 100 évvel ezelőtt, 1920. július 26-án született Sopronban Madas László erdőmérnök, a Muck erdészdinasztia harmadik generációjának tagjaként. Erdőmérnöki diplomáját 1942-ben szerezte meg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán.…
Herman Ottó (1835—1914) a magyar tudományosság egyik sajátosan halhatatlan alakja. Az „utolsó magyar polihisztor” tevékenységét a néprajz, a nyelvészet, a régészet és a természettudományok egyaránt számon tartja. Persze, mint korának természettudósai, zoológusai ő is több szállal kötődik a…
155 évvel ezelőtt, 1865. május 31-én született Kőszegen Chernelházi Chernel István, ornitológus. Már édesapja, Chernel Kálmán, földbirtokos, helytörténész is foglalkozott vadászattal és ornitológiával, így nem meglepő, hogy Chernel István érdeklődése is hamar e témák irányába fordult. A…
Ahogyan ősszel a magyar erdők koronás királyának hangja, a gímszarvas bőgése, úgy tavasszal, az erdő királynőjének érkezése, az erdei szalonkák megjelenése dobogtatja meg a vadászok szívét.
Számtalan cikkel találkozhatunk évről-évre a vadászújságokban, melyek a szalonka életmódjáról, vonulásáról,…
80 éve hunyt el Kaán Károly (1867-1940) erdőmérnök, államtitkár és gazdaságpolitikus. Neve az idők során eggyé vált a hazai természetvédelem alapjainak lefektetésével és az alföldfásítási programmal.
Kaán Károly (Fotó: Erdészeti Lapok, 1940)
Ki ne ismerné Lutrát, Kelét, Bogáncsot, Csít és Vukot, gyerekkorunk állathőseit, egy elévülhetetlen életmű állandó szereplőit. Százhúsz évvel ezelőtt, 1900. január 25-én született vadász – és ifjúsági irodalmunk kiemelkedő alakja Fekete István. A Somogy megyei Göllén látta meg a napvilágot itt…
Coloman Jonas, azaz Jónás Kálmán és testvéreinek története igazi magyar sikertörténet. Az öt testvér közül a legfényesebb karriert Jónás Kálmán (1879–1969), preparátor érte el, aki 1879-ben egy postás legidősebb fiaként született Budapesten. Életének korai éveiről viszonylag keveset tudunk,…
Bársony István 1855. november 15-én született a Fejér megyei Keresztesen (ma Sárkeresztes). Középiskolai tanulmányait Nagykárolyban, Szatmáron és Pozsonyban végezte. A gimnáziumi évek után jogot hallgatott a Budapesten. A magányos erdei sétákon szerzett megfigyelései, a vadásszá válás meghatározó…
1839. december 31-én született Bedő Albert, Erdélyben, a háromszéki Sepsiköröspatakon, egy unitárius székely család első fiaként. Iskoláit Székelykeresztúron, majd Kolozsváron végezte. 1860-ban kezdte tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián, ahol hat évvel később kitüntetéssel…