„Nem csak a húszéveseké a világ…”dallamára dúdolhatjuk a fenti címet, emlékeztetve magunkat arra, hogy bár szeptemberben a gímszarvasé a főszerep, októberben pedig a dám kerül rivaldafénybe, de nem szabad megfeledkeznünk a hazai apróvadfajokról sem.

Egyrészt azért, mert jó eséllyel a legtöbb vadász pályafutása kezdetén először valamilyen apróvadvadászaton, esetleg dúvad gyérítésen vagy vadkárelhárító vadászaton vesz részt, így a kezdeti meghatározó élmények közt valószínűleg szerepel egy-egy jó hangulatú társasvadászat emléke.

Másrészt pedig azért, mert az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) 2018/2019-es évre vonatkozó adatai szerint az apróvadfajok létszáma és hasznosítása lényegében folyamatosan csökken. Fontos tehát odafigyelni az apróvadfajok élőhely-igényeire, jól gazdálkodni velük, mivel átalakulóban lévő élőhelyük - a mezőgazdasági területek - miatt állományuk egyre fogy.

Fogoly (fotó: Pixabay)

Ennek a kedvezőtlen folyamatnak a megállítása, visszafordítása érdekében, az OVA összefoglalója szerint a mezei nyúl és a fácán állományok helyzetének javítása, tudományosan megalapozott, érdemi lépéseket tesz szükségessé. Ennek fő feltételei a mezőgazdasági termelőkkel való együttműködés az élőhelyek megőrzése és növelése érdekében, az adatokra alapozott, alkalmazkodó vadgazdálkodás rendszerének felépítése, továbbá a ragadozók kompromisszumok nélküli szabályozása (pl. róka, borz és aranysakál) és a vaddisznó mezőgazdasági területeken való megtelepedése elleni minden törvényes eszközzel való fellépés.

Ezek a célkitűzések köszönnek vissza az Országos Magyar Vadászkamara Vadgazdálkodási Alapja által kiírt pályázati lehetőségek esetében is (https://www.omvk.hu/oldal/vadgazdalkodasi-alap). Az előző évekhez hasonlóan október 1. és október 31. közötti időszakban pályázhatnak a vadászatra jogosultak a vadgazdálkodás fejlesztésére. A pályázat keretében olyan tevékenységek támogatottak, melyek, az apróvadfajok állományának növelésére, az élőhelyük komplex módon való fejlesztésére, a vad számára búvó-és táplálkozási helyként szolgáló területek arányának növelésére, illetve a vadászható ragadozófajok állományának hatékony gyérítésére irányulnak.

Vörös róka (fotó: Pixabay)

Tehát, akár pályázati támogatással is van lehetősége a vadgazdálkodóknak az apróvadfajok által kedvelt mozaikos élőhelyszerkezetet és a minél változatosabb növényösszetételt kialakítani. Támogatott továbbá az itatóhelyek létesítése, valamint az adott terület vízellátottságának javítása is. Az apróvad állomány védelmét szolgálja a ragadozógyérítés és csapdapark fejlesztése is, melyre szintén biztosít pályázati forrást a Vadgazdálkodási Alap.

De ezek a beavatkozások nem csupán az apróvad számára hasznosak, profitál belőle számos egyéb, akár védett, sőt fokozottan faj is, melyek számára szintén fontosak, a már említett élőhelyi tulajdonságok. Hiszen ezek a lépések segítenek az agrártáj diverzitásának növelésében, a mezőgazdasági területek természeti értékeinek a megőrzésében.

Változatos agrár-élőhely (fotó: Pixabay)

Fontos lenne, hogy a történet minden szereplője törekedjen az együttműködésre, mivel a gazdálkodók hathatós bevonása nélkül elmarad a siker. Hiszen ki lehet alakítani a vadföldön bármilyen változatos szerkezetet és összetételt szántóföldi növényekből, ha a környező területek nagy részén intenzív mezőgazdálkodást folytat a tulajdonos.

A modern technológia ugyanis ma már lehetővé teszi szinte a legmagasabb fokú gyom- és rovarkárosítók elleni védekezést. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni ezeknek a fajoknak az ökológiai szerepét. A már említett gyomnövények, azok magvai, illetve a mezőgazdasági területhez kötődő rovarok, például fácán, fogoly, túzok táplálékául szolgálnak. A rovarok jelenléte kiemelkedő jelentőségű ezeknek a madaraknak a fiókanevelési időszakában, mivel utódaikat, a nehezen emészthető magvak helyett magas fehérjetartalmú, a szervezet számára könnyebben hasznosítható rovarokkal táplálják. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek tehát számos fajnak kínálnak élő-, táplálkozó és szaporodóhelyet, melyek fenntartására törekedni kell a mezőgazdasági művelés mellett is, mivel ezek a szervezetek kedvezően hatnak a mezőgazdaságra. Ebben teszik érdekeltté a gazdálkodót többek közt az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) egyes elemei is.

Fácán (fotó: Pixabay)

Az ökológiai változatosság és a környezeti elemek védelmének célja megjelenik a jelenleg aktuális KAP 2014–2020 törekvéseiben. Megtalálható benne a támogatási rendszereken belül egy úgynevezett zöld komponens, mely támogatja a környezet számára kedvező termelési eljárások alkalmazását, például a meghatározott minimális nagyságú állandó legelőterületek fenntartását, a növénytermesztés diverzifikációját és az ökológiai változatosságot biztosító jellegzetességek (például véderdő, sövény, parlag sávok, agrár-erdészeti sávok) kialakítását, azok megőrzését. Tulajdonképpen igen hasonló intézkedéseket támogat a KAP is, mint Vadgazdálkodási Alap, ami talán segíti a gazdálkodót és a vadászatra jogosultat a közös célok kijelölésében és azok elérésében.

Mezei nyúl (fotó: Pixabay)

Hiszen nem csak a vadászat lehet az aktív természetvédelem eszköze, de a jól megválasztott mezőgazdasági tevékenységek is jelentősen hozzájárulhatnak az agrár-élőhelyek védelméhez.

Izsákné Simon Adrienn