Új cikk sorozat indul idén, melyben hónapról hónapra bemutatkoznak 2021 Év Fajai. Egy rövid összesítést már olvashattatok róluk, de az elkövetkezendő hónapok során mindegyiküket szeretnénk kicsit jobban körül járni. Januárban a vetési konkolyról, februárban az óriás bocskorosgombáról, márciusban pedig a kacsafarkú szenderről  olvashattatok részletesebb írást. Most pedig az idei Év Fáját, a lisztes berkenyét ismerhetitek meg alaposabban.

Lisztes berkenye

(Fotó: freenatureimages.eu, Jan van der Straaten)

Az Országos Erdészeti Egyesület által indított internetes szavazás alapján 2021-ben az Év Fája címet a lisztes berkenye (Sorbus aria) nyerte el. A második helyen a kecskefűz (Salix caprea), míg a harmadik helyen, a fehér nyár (Populus alba) végzett.

1. Lisztes berkenye	2. Kecskefűz	3. Fehér nyár

Hegyvidékeinken az erdők legszebb díszei közé tartoznak a berkenyék vagy régies nevükön a süvöltények vagy süvöltinek, mely megnevezés elsősorban a lisztes berkenyére volt használatos, de előfordult más berkenyék esetében is.

Régies nevének, a süvölténynek vagy süvöltinnek az eredetét homály fedi. A Czuczor Gergely-Fogarasi János féle Magyar Nyelv Szótára (1862) szerint a név vélhetően a gyümölcsét fogyasztó, süvöltőtől (Pyrrhula pyrrhula) ered.

„E szónak, mint fát, és ennek gyümölcsét jelentőnek, a hangutánzó süvöltés, süvöltyű szókkal semmi fogalmi rokonsága nincsen, azért is elemzését másutt kell keresni. Talán mivel gyümölcsét a ,süvöltő' nevű vérpinty szereti; vagy mivel érett gyümölcse ezen madárhoz hasonló vörös szinű, innen vette volna nevét. Vagy talán gyöke a süt, sül szókéval azonos, mennyiben az pirosságra, pirulásra is vonatkozik. És csakugyan, hogy e fának és gyümölcsnek nevében a vörösség, pirosság alapfogalma rejlik, onnan is gyanítható, mert hasonneve berkenye, vergenye, verhenye.”

Süvöltő, hím

Ám, és itt jön a csavar, Bodnár Bertalan, az Aquila ornithológiai folyóiratban 1914-ben megjelent, Madárneveink etymológiája című írásában épp fordítva indokolja az elnevezéseket:

„Süvöltő (Pyrrhula Briss.) valószínűen a régi nyelvben berkenyét jelentő süvöltény szóból kapta nevét, melynek késő ősszel érő gyümölcse a főeledele ennek a szép, téli látogató madarunknak;”

Magyarországon több berkenyefaj és azok hibridjei is megtalálhatóak. A nemzettség egyik diverzitási központja a Kárpát-medence, azon belül is a Magyar-középhegység, mely a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység összefoglaló neve. Ezen a területen jelenleg mintegy 60 faj előfordulása ismert. A lisztes berkenye nagy alakváltozatosságot mutat, és gyakran kereszteződik a barkócaberkenyével. Az így létrejött védett kisfajok, Dunántúli-középhegység endemizmusai.

Különleges szépségű berkenyénk, a lisztes berkenye vagy ahogy régen hívták a lisztfa. Ez a hosszú életű (100-150 év, de akár 200 évet is meghaladó), közepes termetű (5-15 m), ám lassan növő fafaj középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka vadgyümölcs faja. Legfeltűnőbb tulajdonsága hajtásainak és leveleinek ragyogó fehér molyhossága. De ezt a fajt nem azért nevezzük lisztesnek, mert ilyen szép fehér molyhosság jellemző rá, hanem gyümölcse egykori haszna miatt.

(Fotó: freenatureimages.eu, Rutger Barendse)

Sűrű, sátorozó bugában fejlődő virágait, májusi-júniusi nyílásukkor sok rovar látogatja, jó mézelő. Lisztes húsú alma termését ma már csak a madarak és egyéb vadon élő állatok fogyasztják. Mivel termése lisztes, fanyar (nemzettségének neve, a Sorbus is azt jelenti magyarul, hogy fanyar) és fojtós, ezért nem is való gyümölcsnek, ellenben korábban más hasznát vették. Ínséges időkben a galagonya hasonló tulajdonságú termésével együtt szedték, szárították, őrölték vagy törték és a kenyér gyarapítására a liszthez kevertél. Ezért német vidékeken gyümölcsét Mehlbeere néven is ismerték.

Tipikus élőhelyei a különböző hegyvidéki szikla- és szurdokerdők, ahol gyakran pionír jelleggel fordul elő. Fényigényes faj, mely ritka, de ökológiai jelentősége miatt természetes erdeinkben fontos. A lisztes berkenyével elegyes erdők többnyire fajgazdagok, emellett azonban a már említett élőhelyi sajátosságok miatt fatermesztésre egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben alkalmas területek ezek. Értékük sokkal inkább természetvédelmi, mintsem gazdasági.

A lisztes berkenye hazánkban védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Izsákné Simon Adrienn