A tavalyi év sok kihívást állított elénk legyen szó akár a koronavírus járványról, akár a természeti katasztrófákról. Ezek mind-mind arra irányítják az emberek figyelmét, hogy milyen sérülékeny az ökoszisztémánk és benne mi magunk. Épp ezért ilyen nehéz időszakokban még inkább felértékelődik a környezetvédelem és a természetvédelem szerepe. Ennek pedig zászlós hajói lehetnek az Év Fajai. A különböző Év Fajai kezdeményezéseknek az általános célja, hogy az adott évben megválasztott keresztül fontos természetvédelmi kérdésekre irányítsák a nagyközönség figyelmét.

Lássuk hát, hogy 2021-ban mely fajok lesznek azok, melyek kiemelt figyelmet kapnak.

Az Év Gombája: Óriás bocskorosgomba (Volvariella bombycina)

A Magyar Mikológiai Társaság 2021-re ezt a védett gombafajt választotta az Év Gombájának, mely a közönségszavazáson megelőzte a két másik jelöltet, a késői laskagombát (Pleurotus ostreatus) és a kocsonyás álgerebent (Pseudohydnum gelatinosum).

Az óriás bocskorosgomba a csengettyűgombafélék családjába tartozik, világszerte elterjedt, lombos fák törzsén élő, ehető gombafaj. Magyarországon ritka, védett, szórványosan országszerte megtalálható.

Óriás bocskorosgomba

(Fotó: freenatureimages.eu, Jan van der Straten)

Az óriás bocskorosgomba kalapja 8-15 cm széles, alakja fiatalon tojásdad, majd harang alakúból púposan kiterülő lesz. Felülete száraz, fiatalon selymes-bolyhos, később szálas-pikkelyes. Színe fehéres vagy halványsárga.

Húsa puha, vizenyős; színe fehéres. Íze jellegtelen, szaga retekre emlékeztet.

Élő vagy elhalt lombos fák törzsén, tuskóján, esetleg odvaiban terem, esetenként több méter magasan; általában egyesével, ritkán többedmagával. Melegkedvelő, főleg ligeterdőkben, néha parkokban, temetőkben fordul elő. Leggyakrabban bükkön, tölgyön, nyárfán él. Májustól októberig terem.

Természetes környezetben való fennmaradását az idős, korhadt faanyag (holtfa) mennyiségének csökkenése veszélyezteti. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Az Év Vadvirága: Vetési konkoly (Agrostemma githago)

A Magyar Biológiai Társaság és a Vadonlesők Közössége által indított internetes választáson, a vetési konkoly lett az Év Vadvirága, második helyen a, bíborfekete hagyma, harmadik helyen pedig a pici egérfarkfű végzett.

Vetési konkoly (Fotó: Wikimedia Commons)

A közönségszavazáson indított három faj közös jellemzője, hogy szorosan kapcsolódnak az agrárkörnyezethez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek. 2021-es Év vadvirága kezdeményezés keretében a mezőgazdasági területek, kiemelten a szántók kiterjedésének és használatának biológiai sokféleségre gyakorolt hatásaira hívja fel a figyelmet a Vadonlesők Közössége és a Magyar Biológiai Társaság.

Egyetlen védett gyomnövényfajunkat – melynek az intenzív mezőgazdasági technológiák, gyomirtók miatt drasztikusan lecsökkent az állománya– régen a pipaccsal és a búzavirággal együtt a termőföld virágaként tisztelték, és a föld termékenységének jele volt. A növénynek minden része mérgező, régen a takarmány közé keveredett magvak veszélyt jelentettek a háziállatokra, és kenyérgabonával keveredve komoly veszélyforrást jelentett az emberre is.

A konkoly 1993 óta védett hazánkban, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

Az Év Gyógynövénye: Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya idén a  fekete nadálytőt hirdette meg az Év Gyógynövényeként. Ezt a nedves területeket kedvelő, bíbor, rózsaszín vagy fehér virágú, évelő növényt, a gyógyászatban elsősorban a gyökerét hasznosítják, hátfájás, ízületi fájdalom, húzódások és zúzódások kezelésére. A fekete nadálytőm vagy népies nevén forrasztófű, összeforrasztófű, sarkosfű, összeplántálófű, nadálygyökér, madárgyökér vagy feketegyökér a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó növényfaj.

Az első tudományos értékű feljegyzés Kr. u. 50-ből származik, Dioszkoridész „Materia Medica” című művében értekezik a növény jótékony hatásairól, ebben már a Symphytum elnevezést is használja, amely a görög symphyo = összenöveszt szóból ered.

Gyógyhatása a benne található hatóanyagoknak köszönhető, melyek jelentős mennyiségben, a gyökérben koncentrálódnak. Ezt tekintjük gyógyszerkönyvi értelemben drognak, vagyis a növény gyógyászati célból legértékesebb részének. Gyűjtése tavasszal, valamint ősszel az első fagyok előtt ajánlott.

Fekete nadálytő (Fotó: Izsákné Simon Adrienn)

Az Év Fája: Lisztes berkenye (Sorbus aria)

Az Országos Erdészeti Egyesület által indított internetes szavazás alapján 2021-ben az Év Fája címet a lisztes berkenye nyerte el. A második helyen a kecskefűz (Salix caprea), míg a harmadik helyen, a fehér nyár (Populus alba) végzett.

Lisztes berkenye

(Fotó: freenatureimages.eu, Jan van der Straaten)

Ez a hosszú életű, közepes termetű, ám lassan növő fafaj középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka vadgyümölcs faja, amely nagy alakváltozatosságot mutat, és gyakran kereszteződik más berkenyékkel. Virágait sok rovar látogatja, termését a madarak fogyasztják. Ritka, de ökológiai jelentősége miatt természetes erdeinkben fontos , védett faj.

Természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Az Év Rovara: Kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum)

A Magyar Rovartani Társaság szintén online szavazást hirdetett meg az Év Rovara cím birtokosának kiválasztására. Három faj közül lehetett választani, a beérkezett voksok alapján az első helyen a kacsafarkú szender végzett, utána a keleti rablópille, végül pedig az ékfoltos zengőlény állt. A szavazás mottója a három faj esetében az volt, hogy „Egyikük sem az, aminek első pillantásra látszik!”.

A „magyar kolibri” végül toronymagasan nyert, a szavazatok több, mint 67%-át szerezte meg.

Kacsafarkú szender (Fotó: Izsákné Simon Adrienn)

A kacsafarkú szender, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, azon belül a szenderek (Sphingidae) családjába tartozik.

Magyarországon idáig 20 szenderfajt figyeltek meg; legtöbbjük alkonyatkor vagy éjjel repül, és nappal „szendereg”. Könnyen felismerhetők vastag csápjukról, erőteljes testükről, valamint megnyúlt elülső és jóval kisebb hátulsó szárnyukról, melyeket szemmel követhetetlen gyorsasággal mozgatnak. A kacsafarkú szender esetében a potrohon feltűnő fekete-fehér farpamacs („kacsafarok”) van. Ennek segítségével kitűnően tudja kormányozni magát, amikor sebes, zúgó repüléssel a virágok között cikázik.

Csendes időben, tavasztól őszig, kora délelőttől kora estig láthatjuk az ország bármely vidékén, akár még nagyvárosok emeletes házainak erkélyein is. Jól látható, ahogy pödörnyelvét kinyújtja, és a virágok kelyhébe mélyeszti. A kerti virágok közül a lángvirágot, a levendulát, a loncot, a nyáriorgonát, a petúniát és a szarkalábat egyaránt kedveli. Jelentős szerepük van a virágok beporzásában.

Az Év Hala: Jászkeszeg (Leuciscus idus)

A Magyar Haltani Társaság a korábbi évek hagyományait folytatva, a 2021-re is meghirdette az Év Hala választást. A kitüntető címre ezúttal is három halfajt javasoltak a szakértők, a jászkeszeget (Leuciscus idus), a fürge csellét (Phoxinus phoxinu) és az angolnát, melyek közül mindhárom faj őshonos hazai vizeinkben, illetve a jelöltek közt van védett és fogható faj is. Az online szavazást végül a jászkeszeg nyerte, így 2021-ban ez a halfaj az Év Hala.

Jászkeszeg (Fotó: freenatureimages.eu, Soren Berg)

Ez a halfaj közepes termetű, szabályos halformájú, ezüstös színű pontyfélénk. Apró pikkelyei szorosan ülnek egymás mellett, csúcsba nyíló, viszonylag kis szájával egyaránt fogyasztja az üledékben rejtőző gerinctelen állatokat, az apró halakat, de a növényi eredetű táplálékot sem veti meg.

A nagyobb vízfolyások lakója, azonban találkozhatunk vele az áramló vizű csatornákban és a gyakran átkeveredő, felfrissülő tavakban is, mint amilyen a Tisza-tó, a Balatonban azonban ritkaság. Ősszel rajokba verődik, és a meder mélyebb részeire húzódva vészeli át a telet. Ívásuk tavasz végén vagy nyár elején történik, ikrájukat a sóderes mederfenékre vagy a vízi növényzetre rakják. A hasonlóan pirosas úszójú fajoktól - mint amilyen a bodorka, a vörösszárnyú keszeg vagy a leánykoncér - legfőképpen az oldalvonalán lévő pikkelyek száma alapján különíthető el. Míg a jászkeszeg oldalvonalán 55-60 pikkely van, az előbbi halfajokén csupán 38-49 számolható. A húsa szálkás, de ízletes.

Az Év Kétéltűje: Zöld varangy (Bufo viridis)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2021-re a zöld varangyot választotta az év kétéltűjének. 2012 óta évente váltakozva egy-egy hazai hüllő- vagy kétéltűfajra irányítják a figyelmet azzal, hogy megnevezik az Év fajaként.

Zöld varangy (Fotó: freenatureimages.eu, Edo van Uchelen)

A zöld varangy erőteljes testfelépítésű, testhosszúsága elérheti a 12 cm-t is, azonban ennél többnyire kisebb, a nőstények 9-10 cm-esek, a hímek kisebbek, 7-8 cm közöttiek. Bőrük színe szürkés vagy olívzöld, esetleg sárgás alapszínén egymástól jól elkülönülő, határozott körvonalú zöld vagy olívzöld foltok sorakoznak, helyenként vörös vagy narancsvörös pettyekkel (mirigypontok) díszített. A nőstények foltjai többnyire élénkebb színűek, jobban elkülönülők.

A zöld varangy Magyarország területén sík- és dombvidékeken sokfelé előfordul, de a magasabb hegyvidéki területeket már nem kedveli. Gyakran lehet találkozni vele emberi környezetben, településeken, kertekben, szántóföldek szegélyzónáiban is. Egyes előfordulási helyein a településeken megfigyelhető gyakorisága jóval meghaladhatja a közeli természetes élőhelyeken mérteket.

Hazánkban, mint minden más kétéltű- és hüllőfaj, úgy a zöld varangy is védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Az Év Madara: Cigánycsuk (Saxicola rubicola)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2020-ban indított szavazásán a cigánycsuk kapta a legtöbb szavazatot, mellyel két másik, szintén agrárélőhelyhez kötődő fajt utasított maga mögé, a kis őrgébicset (Lanius minor) és a sordélyt (Emberiza calandra).

Cigánycsuk (Fotó: freenatureimages.eu, Mark Zekhuis)

Nem véletlen, hogy az Egyesület az idei szavazáson három olyan fajt indított, melyek a mezőgazdasági területekhez kötődnek. Ugyanis A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja az agrárélőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre negatívan hat. Ezért bármely madár kapja is a legtöbb szavazatot, általa 2021-ben fokozott figyelmet tudunk fordítani a mezőgazdasági területeken folytatható természetkímélő megoldások bemutatására.

A cigánycsuk hazánkban gyakori, sík és dombvidékeken, fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeken, mezőgazdasági területeken, parlagokon, csatornapartokon, gyümölcsösökben fordul elő. Évente kétszer költ. A fészek helyét a tojó alakítja ki kis kaparással a talajon, a sűrű növényzet takarásában. A fiókákat mindkét szülő eteti. Vonuló, a telet a mediterráneumban és Észak-Afrikában töltik, de egyes példányok áttelelhetnek. Telelőhelyéről igen korán, legtöbbször már március elején visszatérnek első példányai.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Az Év Emlőse: Hermelin (Mustela erminea)

Nyári és téli bundás hermelin (Fotó: www.natur-lexikon.com)

A Vadonleső Program immár hetedik éve, minden évben kihirdeti az Év Emlősét. Idén ezt a címet a hermelin, régies nevén a hölgymenyét kapta. Ez a menyétfélék közé tartozó kis ragadozó megtalálható országunk egész területén, de emellett ritka fajnak számít. A hermelin sokféle élőhelyen előfordulhat, de nálunk leggyakrabban tavak, patakok, csatornák mentén találkozhatunk vele. Rágcsáló-specialistának tekinthető, élőhelyét elsősorban a táplálékkészlet alapján választja. Kedveli a változatos élőhelyeket, pl. bokorfüzes-magassásos-rét-tó mozaik együttest. Ritkán megtelepedhet a nem túl sűrű fenyves és vegyes erdőkben is, továbbá előfordul mezőkön és mezőgazdasági területek szegélyeiben is. Az emberi településeket, a menyéttel szemben, általában elkerüli, azonban a téli ínséges időkben a faluszéli baromfi ólakba is bemerészkedhet egerekért vagy egy-egy tyúktojásért.

Hazánkban 1974 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Izsákné Simon Adrienn