Vetési konkoly
2021. január 30. írta: Erdőnjáró

Vetési konkoly

Bemutatkozik 2021 Év Vadvirága

Új cikk sorozat indul idén, melyben hónapról hónapra bemutatkoznak 2021 Év Fajai.  Egy rövid összesítést már olvashattatok róluk, de az elkövetkezendő hónapok során mindegyiküket szeretnénk kicsit jobban körül járni.

Elsőként az Év Vadvirágával, a vetési konkollyal (Agrostemma githago) ismerkedhettek meg.

A konkoly (Agrostemma) név görög eredetű, a mező (argos) és a koszorú vagy korona (stemma) szavak összetételéből ered, melyek az egykori felhasználására utalnak, azaz mezei fejdíszt készítettek belőle. Magyar neve a szláv eredetű „konkolj” szó a XI. század előtt került át nyelvünkbe.

143379968_2789595694641408_5814770544105585249_n.jpg

Fotó: Kerényi-Nagy Viktor

A nemzetség duzzadt szárcsomói (ízei, nóduszai), keresztben átellenesen álló, vékony, kardszerű levelei, fogakkal nyíló tok termése és oldalról lapított, vese alakú, tüskés magjai alapján a szegfűfélék családjába (Caryophyllaceae) sorolandó, míg részben forrt csészelevelei révén a habszegfűfélék alcsaládjába (Silenoideae) tartozik. A nemzetség önállóságát az összeforrt csészehüvely szabadon álló nagy, levélszerű, rózsaszín, ritkábban fehér szirmokon (pártákon) túlnyúló csészecimpái indokolják. A nemzetség legismertebb tagja a vetési konkoly (Agrostemma githago), a mezőgazdaság terjedésével az ókor óta meghódította Európát, ezért ójövevény (archeofiton) fajként tartja számon a tudomány.

Eredeti hazája a Kelet-Mediterráneum lehetett. A lakosság körében jól ismert faj volt, mérgező volta miatt a mindennapi élet elengedhetetlen alapját, a kenyérhez való liszt megtermelését nagyban befolyásolta, ezért Krisztus példabeszédei közt is szerepelteti:

agrostemma_githago_35_bolderik_saxifraga-hans_boll.jpg

Fotó: freenatureimages.eu-Hans Boll

Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, aki az ő földébe jó magot vetett; De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne. Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is. A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly? Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat? Ő pedig monda: Nem. Mert amikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok. Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe. /…/

És az ő tanítványai hozzá menének, mondván: Magyarázd meg nékünk a szántóföld konkolyáról való példázatot. Ő pedig felelvén monda nékik: Aki a jó magot veti, az az embernek Fia; A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai. Az ellenség pedig, aki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok.  Amiképpen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: akképpen lesz a világnak végén.” (Máté evangéliuma 13. fejezet)

Az óriási ókori elterjedése miatt a változatos élőhelyeken kialakult típusait önálló taxonokba sorolták, így a Görögországban elkülönítik a karcsú konkolyt (Agrostemma gracile), Észak-Európában a rövidebb csészecimpájú konkolyt (Agrostemma brachyloba), míg Közép-Európában a kicsi termetű lenképű konkolyt (Agrostemma linicola), de ezek faji értéke kétes. A nagy földrajzi felfedezések (1492 körültől) eljuttatták Észak-Amerikába és Ausztráliába is.

143574557_4328321700517958_7353427395910914002_n.jpg

Fotó: Kerényi-Nagy Viktor

A konkoly a kulturevolúció egyik legismertebb példája, ugyanis a növény fenológiai (fejlődési) ritmusa a gabonáéhoz idomult: csupasz talajfelszínt igényelnek, egyszerre csíráznak, szökkennek szárba és érlelnek termést. A konkoly 4–5 foggal nyíló toktermése is fejlődött: mivel a gabonaszemeket az emberek csépléssel nyerik ki a kalászból, ezért a konkoly „bezárta” a toktermését, a fogak egyáltalán nem vagy csak kis mértékben nyílnak szét, így megőrizve magjukat, majd a gabonákkal történő zúzás hatására szabadulnak ki, biztosítva, hogy a következő évi vetőmagba is bekeveredjenek, teljesen kinyíló fogú tokkal csak nagyon kevés egyed rendelkezik. Újabb kutatások alátámasztották, hogy a gabona növekedésére hat: pozitív allelopatikus (csírázás gátló) hatása révén segíti a gabona magasabbra növekedését.

Az egykori veszélyes, a lisztet megmérgező konkoly a szántóföldek vegyszeres gyomirtása miatt igen megritkult, ma törvényes védelem alatt áll, eszmei értéke 5.000 Ft.

Új mozgalom a városokban az ún. vadvirágos gyep, melybe előszeretettel kevernek konkolymagot is, de a többi faj konkurenciája miatt és cséplés híján kikopik a gyepből, megtartása érdekében kaszálás után a tokokat össze kell törni, a talajfelszínt felsérteni (például gereblyével) és e csupaszabb részekre szórni a magokat.

Dr. Kerényi-Nagy Viktor 

A bejegyzés trackback címe:

https://vadaszerdo.blog.hu/api/trackback/id/tr3816409074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása