45 évvel ezelőtt, 1975. május 15-én kiemelkedő trófeájú őzbak esett Jászkisér határában. A szerencsés elejtő egy német vendégvadász, bizonyos Paul Riegel. (A neve többeknek ismerős lehet, de erről és a gumimacikról majd később.)
„A jászkiséri Kossuth Vadásztársaság területén 227,5 pontos agancsú őzbak került terítékre, ami csak egyetlen ponttal marad el a martonvásári világrekordtól.” – adta hírül az 1975-ös Szolnok Megyei Néplap. Ugyanebben az évben Vadászati és Vadgazdálkodási Kiállítást rendeztek Szolnokon, ahol az erős őztrófeák között is kiemelt helyen vehették szemügyre a látogatók a jászkiséri bak agancsát.
A jászkiséri trófea (nagykoponyás,középen) az 1975-ös Szolnoki Vadászati és Vadgazdálkodási Kiállításon
Egyébként meg kell jegyezzem, hogy a szaksajtót leszámítva, a korabeli lapok viszonylag szűkszavúan számoltak be erről a kiemelkedő trófeáról. De lássuk csak sorban, hogy mi történt ezzel a kalandos sorsú trófeával? A hazai bírálat után Münchenben a CIC bizottsága, nemzetközi bírálat során 227,55 IP pontosra értékelte a jászkiséri bakot, ezzel a világranglista második helyére került, az 1965-ös martonvásári rekord (228,68 IP pont) mögé. Azonban 1978-ban megrendezett bukaresti vadászati kiállítás trófeabíráló bizottsága nem fogadta el a müncheni bírálati okmányt, ezért újra bírálaták a trófeát, ahol mindössze 210,72 IP pontra minősítették a korábbi 227,55 IP pont helyett! (Egyébként nem csak a jászkiséri bak járt így, hanem a szintén 1975-ben esett kiskörei bak is, aminek a trófeáját a hazai és az azt követő nemzetközi CIC bírálat során 220,5 IP pontra értékelték. Így akkoriban a kiskörei bak érdemelte ki a világranglista harmadik helyét. Ez a trófea szintén a ’78-as bukaresti kiállításon csak 201,92 IP pontot kapott. A kiskörei agancs viszont később nem is lett újrabírálva, így ma, a bukaresti pontok alapján, az Országos Vadgazdálkodási Adattár által közzétett hazai ranglista 17. helyén áll.) Már csak azért is érdekesek ezek az új bírálati eredmények, mivel a Nikolae Ceausescu által 1976-ban, Prahova-ban terítékre hozott bak trófeája 211,67 IP ponttal lett első helyezett ezen az ominózus ’78-as bukaresti kiállításon (a martonvásárit még így sem tudta maga mögé utasítani)…
A jászkiséri trófea és a bírálati lap (Nimród, 1975)
A kiskörei bak és a bírálati lap (Nimród, 1975)
A történtek mellett persze nem lehet szó nélkül elmenni, így a bukaresti kiállítás után az 1979. februári Nimródban Szidnai László az alábbi pár mondatban utal is rájuk: „Meglepő csalódásban volt részünk, mivel az 1977-ig érvényesnek hitt ranglista nagyban módosult. Az 1975-ben Münchenben nemzetközi zsűri által elbírált agancsunk, amely eddig az előkelő 2. és 3. helyet foglalta el a világ- ranglistán, a 3. és 5. helyre szorult vissza kisebb értékkel. Tudott tény, hogy nem lehet egy agancsot kétszer ugyanolyan pontszámmal elbírálni (még ugyanazon bizottság esetében sem), de elgondolkodtató, hogy miből adódott a 16.83, illetve 18.78 pont különbség. E nagy pontszámcsökkentés ellenére is csak 0,95 ponttal került a romániai agancs a 2. helyre."
Később a magyar fellebbezési kérelem eredményeként 1996-ban a budapesti NaturExpo-n ismét újrabírálták a jászkiséri bak trófeáját, ahol ekkor 231,53 IP pontot ért el, ezzel meg is előzte a martonvásári trófeát a világranglistán és magyar rekorddá nyilvánították. Sajnos azonban már hiába előzte meg a martonvásárit, mivel világelső akkor már nem lehetett. Ugyanis a világrekordot 1983 óta 245,90 IP ponttal egy 875 grammos svéd agancs tartja. Tulajdonképpen tehát 1976 és 1983 között „visszamenőleg” a jászkiséri bak volt a világelső, de hát szegény a politika áldozatává vált, ennek ellenére ma is ez a trófea a legnagyobb magyar őzbak trófea.
Persze ne feledkezzünk meg az elejtőről, Paul Riegelről sem, ugyanis ahogy említettem, biztos többeknek ismerős a neve. Ez nem véletlen, mivel ő volt az, aki 1972-ben, Lenti térségében a Lovászi Olajbányász Vadásztársaság területén terítékre hozott egy gímszarvast, melynek trófeája szintén világrekord lett. A trófea a másnapi mérlegelésen 14,80 kg-osnak bizonyult, a hazai bírálaton 256,59 IP pontot kapott. Egy évvel később, a Torinóban megrendezett kiállítás keretében, a Nemzetközi Trófeabíráló Bizottság bírálata alapján 252,98 IP pontot ítéltek meg neki, és ezzel második alkalommal került Zala megyében elejtett gímszarvasbika trófeája a világranglista első helyére (először Marion Schuster által 1970-ben terítékre hozott bika trófeája írta be Lenti nevét a magyar vadászat történetébe).
Paul Riegel 1972-ben a világrekord bikával
És ahogy szokás, a végén jön az édesség, ebben az esetben szinte szó szerint, ugyanis kevéssé ismert tény, hogy Paul Riegel, ez a rendkívül szerencsés vadász a német HARIBO édességgyár egyik tulajdonosa volt. Apja Hans Riegel alapította a vállalatot Bonn-ban, 1920-ban. A cég neve is alapítójának és a város nevének betűiből áll. HAns RIegel Bonn. Fiai, Paul és Hans (aki szintén vadász volt) 1946-ban vették át a családi céget, miután hazatértek a hadifogságból. Paul Riegel felügyelte a termelést, míg bátyja Hans az értékesítést vezette. A cég virágozni kezdett, kibővült és terjeszkedett. A Riegel-testvérek óriási vagyonra tettek szert, a Forbes magazin becslése szerint Paul Riegel közel 1,4 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett. 82 éves korában, 2009 augusztusában hunyt el bonni otthonában. Az általa elejtett gím és őztrófea - melyek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban láthatóak - azonban megőrizték nevét hazánkban.
De nem csak a trófeák őrzik emlékét, hanem az 2010-ben - a jászkiséri bak elejtésének 35. évfordulóján - felavatott emlékhely is, ami a jászkiséri Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság vadászházánál található. A Vadászati Kulturális Egyesület Diana Vadászhölgy Klub Jász‐Nagykun‐Szolnok megyei szervezete kezdeményezésére a kapitális jászkiséri őzbak, illetve a vadászok és a vadgazdálkodás kimagasló munkája előtti tisztelgésként került kialakításra az emléktábla.
Izsákné Simon Adrienn
