Október elején röppent fel a hír és a videófelvétel, mely tanúsága szerint jávorszarvas kóborol hazánkban. A beszámoló az állat a borsod-abaúj-zemplén megyei Pácin település határában való felbukkanásáról szól. A jávorszarvas jelenlétét azonban a területileg illetékes Aggteleki Nemzeti Park nem erősítette meg, illetve az ominózus videó készítőjén kívül más nem találkozott a jávorral.

Bár nagy szenzáció a jávorszarvas észlelés hazánkban, ugyanakkor azonban nem példa nélküli az eset.

A jávorszarvas egykori jelenlétére utaló régészeti leletek korántsem ritkák, tekintettel arra, hogy a faj egykor a Kárpát-medence faunájának állandó tagja volt. A középkorig az Alföld lecsapolás előtti mocsaras erdeiben közönségesnek számított, de Túróczi László Nagyszombaton, 1735-ben kiadott „Hungaria suiscum regibus”című könyvében még a Bakonyból és a Balaton-felvidék mocsaras területeiről említi a fajt.

Arra tekintettel, hogy egykor hazánk faunájának tagja volt ez a hatalmas szarvasféle, a vadtelepítések aranykorában az 1900-as évek elején a jávorszarvas telepítés ötlete is felmerült. Gyöngyöshalászi Takách Gyula még lehetséges helyszíneket is megnevezett (Bellye, Ecsediláp…) a Vadászat és Állatvilág című lapban 1916. október 1-én megjelent írásában.

Vadászat és Állatvilág, 1916.

Magyarországról való kipusztulását követően azonban időnként felbukkannak kóborló egyedek hazánkban. Ilyen volt az a két fiatal (3 év körüli) bika is, melyek 1979. július 2-án jelentek meg Hortobágyon, az 1979. szeptemberi Nimród beszámolója szerint később a két jávort Martfűn, Tiszaföldváron, Szolnok-Tiszaligeten, Szentendrén és a tolna megyei Medinán látták.

Az egyik példány szeptember 13-án pusztult el, gépjárművel való ütközés következtében, Budapesten, Csillaghegyen. A balesetet elszenvedő sofőr később úgy emlékezett vissza a történtekre, hogy az autó elé tévedt állatot testalkata, púpossága miatt cirkuszból szökött tevének vélte. Azonban az ütközést az erőteljes fékezés ellenére sem sikerült elkerülni és a súlyosan sérült állatot végül a helyszínre érkező erdőgazdasági dolgozó váltotta meg a szenvedéstől.

Két nappal később, szeptember 15-én a másik kóborló jávor sorsa is megpecsételődött. Ezt az egyedet a sásdi Petőfi vadásztársaság titkára ejtette el. Az eset baranya megyei Gyümölcsény község határában, szarvas vadászaton történt. A vadász szórványos szarvasbőgést hallott, közben egy mély hangú bikáét is. A hajnali fényben előjött jávorbika agancsát vizsgálva az elejtő visszarakott agancsú állatra gondolván az alkalmas pillanatban lövést adott le. A vad 3 éves volt. Az elejtő ellen szabálysértési eljárás indult. Az eset olyannyira egyedülálló volt, hogy az üggyel kapcsolatban a MÉM (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) vadászati és halászati főosztálya állásfoglalást adott ki, amely szerint „... a jávorszarvas Magyarországon nem tekinthető hasznos vadnak, ezért a 30/1970. (XII. 24.) MÉM számú rendelet 15. (2) bekezdésében foglalt vadászati korlátozás rá nem vonatkozik." Így a szabálysértési eljárás is megszűnt.

Nem sokkal később, 1981-ben újabb jávorszarvas került elő Magyarországról. Szeptemberben bukkant fel az állat Tiszafüred mellett az egyik öntözőcsatornában. Az állatot végül befogták, és a jászberényi állatkertbe szállították. A befogást levezénylő állatorvos, Dr. Endes Mihály így számolt be a Nimród hasábjain az esetről: „Kora reggel a falu határában a kaszálók látták a „hatalmas, lópofájú szarvasfélét” rohanni a földeken, de eltűnt a szemük elől. Később a tiszafüredi főcsatorna töviskesi gátőrházának zsilipjéhez érkezett meg úszva a jávor, de a kibetonozott csatornaparton nem tudott felmászni. A közelben dolgozó munkások és a Nimród vadásztársaság tagjai kötelek segítségével partra vontatták a kimerült állatot. Nyugtató és izomernyesztő injekciókat kapott, majd feltettük a jászberényi Hűtőgépgyár teherautójára, amely a jászberényi állatkert egyik karámjába szállította a fiatal bikát. Sajnos, nem sokáig élt, belső sérüléseibe belepusztult.”

A fenti, ismertebb eseteken kívül Topál György, a Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének egykori vezetője és szerzőtársa Vörös István, archeozoológus, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa közöl a Vertebrata hungarica című periodika 1984. évi 22. számában egy 1980-as adatot is, mely egy fiatal tehénről tesz említést, amely 1980. októbert 16-án került puskavégre az Eger melletti Ostoroson.

Legutóbb 1989-ben került elő újabb jávorszarvas Magyarországon. Az állatot 1989. decemberében hozták terítékre a borsod-abaúj-zemplén megyei Szuhogy település közelében. Az állat maradványai a Természettudományi Múzeum emlősgyűjteményébe kerültek, ahol sokáig (2001. decemberéig) nem lehetett semmit tudni az elpusztulás körülményeiről, míg nem a Mátra Múzeum Természettudományi Közleményeiben megjelent közlemény szerint: „Rácz Miklós edelényi erdész tájékoztatása alapján a fiatal bikát 1989. december 16-án, Szuhogy település határában három lövéssel ejtették el egy hajtóvadászat során. Az állatot már a vadászatot megelőző napokban is több alkalommal látták a területen mozogni.„

Elejtett jávorszarvas (Szuhogy, 1989. XII. 16.).

(Fotó: Rácz Miklós, Forrás: Folia Historico- Naturalia Musei Matraensis, 2022., 26.) 

Izsákné Simon Adrienn