A Víz Világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhívva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. A világnap fő üzenete, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.
A víz az élet forrása, tartja a mondás. A víz, bolygónk egyik legfontosabb alkotóeleme, mely nélkül elképzelhetetlen az élet. Bár látszólag a „kék bolygón”, vagyis Földünkön rengeteg víz található, azonban az édesvíz mennyisége mégis csupán 3%-a a Föld vízkészletének, amelynek jelentős része a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet a Föld teljes vízkészletének csupán 0,5 %-a. Ez nagyon csekély, ezért az édesvíz minden cseppjét meg kell becsülnünk.
De nem csak a felszíni illetve a felszín alatti vizekre van hatással a klímaváltozás, hanem például a mezőgazdaság, erdőgazdaság szempontjából oly fontos talajvízre is, a vízkörforgás révén. A klímaváltozás elsősorban a vízkészletekre és az ökoszisztémákra gyakorol hatást, a vízmegtartás azonban kulcsfontosságú kérdés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Az előrejelzések szerint Magyarországon az extrém hidrológiai események gyakorisága egyre nő: növekvő vízhiány és aszályok, intenzívebb és kiszámíthatatlanabb csapadékmennyiségek, valamint súlyosbodó árvíz- és belvízproblémák várhatók.
Bár hazánk területének 25%-át a Duna és mellékfolyóinak korábbi ártere alkotja és a vízgazdálkodás jól szervezett intézményi háttérrel rendelkezik, ami 250 éves múltra tekint vissza. De a fő célkitűzéseket azonban korábban hagyományosan a folyószabályozás, a hajózható csatornák kiépítése, a területek intenzív mezőgazdasági művelés céljából történő lecsapolása, valamint az árvízvédelem gátakkal és egyéb infrastruktúrákkal való biztosítása képezte.
Ez a megközelítés a víz környezetből való elvonásával, a vizes élőhelyek megszűnésével, a talaj kiszáradásával és a növényzet pusztulásával járt, ami az intenzív mezőgazdasági műveléssel és fásítással együtt a természetes puffer kapacitások romlásához és a vízkockázati kitettség növekedéséhez vezetett. Az éghajlatváltozás ezeket a kockázatokat várhatóan felerősíti, az alkalmazkodás és a szemléletváltás ezért elengedhetetlen.
Sürgősen meg kell kezdeni a kisebb vízciklusok, az ökoszisztémák és talajok vízmegtartó képességének helyreállítását. A környezet vízmegtartó képessége megoldást jelentene a helyi klíma megváltoztatására és a szélsőségek kivédésére, és hozzájárulna a helyi közösségek és a gazdaság (pl. a mezőgazdaság) éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javításához.
Ezt segíti például a LIFE-MICACC projekt, melynek fő célja „Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében”. A projekt célkitűzése, hogy javítsa a legsérülékenyebb magyarországi önkormányzatok éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét, a klímaváltozásból fakadó kockázatok csökkentésével. E célból a pályázat során az önkormányzatok megismerik, tesztelik és elősegítik a fenntartható ökoszisztéma-alapú vízgazdálkodási megközelítéseknek és a természetes vízmegtartó megoldásoknak a helyi szintű környezet-gazdálkodási stratégiákba, valamint az önkormányzat területrendezési tervezési gyakorlatába történő beépülését, integrálását. A pályázat célja továbbá, hogy megerősítse a helyi önkormányzatok koordinációs szerepét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervezése, és a felmerülő kockázatok felismerése terén.
De a fenti LIFE projekten túl a vízmegtartás kérdésével foglalkozik többek közt a Nemzeti Vízstratégia (más néven, Kvassay Jenő Terv) és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is.
De nem csak hazánkban, hanem egész világon gondot okoz a klímaváltozás vízkészletre gyakorolt hatása. Olvadó gleccserek, hatalmas területekre kiterjedő bozóttüzek, extrém száraz időszak a mérsékelt éghajlati övezetben, eltűnő esőerdők jelzik ezt a folyamatot. Az emberi tevékenység hatásai már a föld minden részén érzékelhetőek, a sarkvidéktől az óceánokig. Az éghajlat változása pedig a helyi közösségeket világszerte érinti. Mindemellett pedig a Föld lakossága soha nem látott mértékben növekszik és ennek velejárója az egyre növekvő vízfogyasztás, ami gyakran jár együtt a környezet és a természeti erőforrások károsításával.
A víz a legértékesebb erőforrásunk - felelősségteljesebben kell felhasználnunk. Meg kell teremteni az egyensúlyt az emberek, az ipar, a mezőgazdaság szükségletei és a vízkincs védelme között, mivel tiszta vízhez minden embernek joga van.
Izsákné Simon Adrienn
