A dámszarvas vagy más néven dámvad (Dama dama, Linnaeus, 1758) hazai vadászható nagyvadfajaink egyike. A gímszarvasnál kisebb, zömökebb testfelépítésű szarvasféle. Agancsformája is eltér a gímszarvasétól, a középág felett ún. lapát képződik, ezért agancsát dámlapátnak is hívják. Szőrének színe általában rozsdavörös, melyet krémszínű pettyek díszítenek. A nyakon és a háton középes sötétszínű, ún. hátcsík húzódik. A fent említett rozsdavörös színen kívül találkozhatunk a dámvad fekete és ritkán fehér színű (nem albínó!) színváltozatával is, de egy átmeneti, szürke típus is nagy arányban előfordulhat az állományokban.
A származását tekintve máig nem zárult le a vita. Egyes kutatók szerint az utolsó jégkorszakig honos volt Közép-Európában is, mások szerint ebben az időszakban még nem fordult elő nálunk ez a faj. Viszont ha a közelebbi múltba tekintünk vissza, azt láthatjuk, hogy a dámvad Kis-Ázsiában és Dél-Európában élte túl a legutolsó jégkorszakot, és innen, részben emberi segítséggel elterjedve népesítette ismét az öreg kontinens többi részét.
Az emberi segítség nem véletlen, hiszen viszonylag könnyen szelídülő, az ember közelségét jól tűrő fajról van szó. Megnyerő külleme és ízletes húsa miatt vadaskerti állatként sok helyen szívesen tartották. Ezért ma már megtaláljuk a dámot Európa csaknem valamennyi országában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is.
Európába előbb a föníciaiak hozták be, de nagyobb területen való elterjedésében a rómaiaknak is kulcsszerepe volt. Magyarországra való betelepítésének ideje, akárcsak honosságának kérdése, vitatott, valószínűleg Mátyás király vagy az Anjou-királyok idejében telepítették be újra hazánkba.
Azóta viszont igen szép „karriert futott be” a magyarországi dám állomány. A trófea világ ranglista első két helyét Gúthról (Nyírség) származó dámok trófeái foglalják el.
Első helyen a 2002-ben, Karl Heinz Spitzer, német vendégvadász által terítékre hozott dám trófeája áll (237,63 IP pont), míg a második helyen az 1991-ben Dr. Roland Korz német vadász által elejtett dám lapátját (233,11 IP pont) találjuk. Ezeket a trófeákat pedig, mint nemzeti értéket, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Vadászati kiállításában meg is csodálhatjuk.
Karl Heinz Spitzer által 2002-ben terítékre hozott dám, jelenleg is világrekord trófeája (237,63 IP pont)
(Fotó: Papp Tibor)
Dr. Roland Korz által, 1991-ben terítékre hozott dám trófeája.
Korábbi világrekord, jelenleg a világ ranglista második helyén áll (233,11 IP pont) (Fotó: Papp Tibor)
Ugyanúgy, mint az 1972-ben, Gyulajon (Tolna megye), Kádár János által elejtett dám trófeáját, ami 1973 és 1992 közt állt a világ ranglista élén (220,31 PI pont).
Kádár János által 1972-ben terítékre hozott dámbika trófeája (Fotó: Papp Tibor)
A dám hazánkban, hasonlóan a muflonhoz, szigetszerű populációkban él. Az állomány nagy része a gyulaji populáció széttelepítésével jött létre, de a trófeák így is mindenhol eltérő jelleget produkálnak. A legfrissebb, 2018-as, az Országos Vadgazdálkodási Adattárból származó adatok alapján a dámszarvas országos becsült állománya több mint 35 000 példány. Az állomány és annak terítéke az 1960-as évektől kezdve folyamatosan növekszik. Az elbírált trófeák nagyjából 30%-a érmes (bronz, ezüst, arany). Ahogy a statisztikákból kitűnik, a dám az elmúlt 20 évben egyre népszerűbbé vált a hazai vadászok körében. Míg 1997-ben nem érte el a 30%-ot a magyar vadászok által terítékre hozott trófeás gímek aránya, addig 2017-re ez az arány 74%-ra változott.
Izsákné Simon Adrienn
