2007 óta az International Ranger Federation (IRF - Nemzetközi Természetvédelmi Őr Szövetség) kezdeményezése nyomán minden évben július 31-én ünnepelhetjük a Természetvédelmi Őrök Világnapját.
Ha természetvédelmi őrökre - angolul ranger-ekre – gondolunk, sokunknak távoli afrikai országokban az orvvadászat ellen elszántan küzdő fegyveres természetvédelmi őrök, vagy az amerikai nemzeti parkokban szolgálatot teljesítő őrök jutnak eszünkbe.
De hazánk védett területeit, természeti értékeit is természetvédelmi őrök vigyázzák. A hatályos jogszabályok alapján ők rendészeti feladatokat ellátó személyek, fő feladatuk pedig a természeti és a védett természeti területek és értékek megóvása, őrzése, károsításának megelőzése. Ennek érdekében egyenruhával, szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel, szolgálati maroklőfegyverrel és más technikai eszközökkel ellátott tagokból áll a Természetvédelmi Őrszolgálat, ami valamennyi nemzeti park igazgatóság szervezeti egységében megtalálható.
Védett területet jelző tábla (Fotó: Izsákné Simon Adrienn)
Emellett az önkormányzatoknak is lehetőségük van a helyi jelentőségű védett természeti területek őrzésére önkormányzati természetvédelmi őrt alkalmazni.
A nemzeti park igazgatóságok szervezetében közel összesen 250 fő állami természetvédelmi őr dolgozik. Egy fő természetvédelmi őrre átlagosan 372 km2 működési terület, azon belül pedig 3400 hektár országos jelentőségű védett természeti terület és 4600 hektár országos jelentőségű védett természeti területen kívüli Natura 2000 terület, továbbá 150 régészeti lelőhely jut. Egy fő természetvédelmi őr tehát 8000 hektáron lát el konkrét őrzési feladatokat. A helyben lakó, a helyi viszonyokat, környezetet jól ismerő természetvédelmi őrök jelentik a valódi, kézzel fogható kapcsolódási pontot a nemzeti park igazgatóságok és a helyi lakosok, gazdálkodók között.
De nem volt ez mindig így. Az első, a mai értelemben vett, fizetett természetvédelmi őr, akkori nevén kócsagőr, id. Gulyás József, vörsi halászgazda lett 1922-ben. Ám ahhoz, hogy a szervezett természet őrzés kialakuljon hosszú út vezetett.
Kis-Balaton (Fotó: Izsákné Simon Adrienn)
Az első világháború idejére a magyarországi nagy kócsag állományt a kipusztulás fenyegette, akkori fészkelő állománya mindössze nagyjából 25 pár volt. Az állomány megritkulásának több oka is volt, például a dísztoll gyűjtése, mely drága éke volt nemesek, később a hölgyek kalapjának. De emellett a tojások begyűjtése, illetve a madarak állatkertek, állatkereskedők számára történő befogása is jelentős pusztítást végzett a vadon élő állomány körében. ezért a nagy kócsag védelmét, hazai állományának megőrzését és gyarapítását tűzte ki célul Vönöczky Schenk Jakab, ornitológus, természetvédő, a Magyar Ornithológiai Központ kutatója. Az 1918-ban megjelent Kócsag hajdani és jelenlegi fészkelőtelepei Magyarországon című művében a helyzet bemutatásán túl javaslatokat tesz az állomány megmentése érdekében. Ezek közt szerepel a kócsagok számára külön őrség felállítása, továbbá a kócsagtelepek és azok környékén lévő táplálkozási területek természeti emlékké avatása.
Ehhez keresett támogatókat, mely során külföldi segítőket is megnyert az ügy számára. A külföldi adományok után jelentős támogatást kapott hazai szervezetektől, magánszemélyektől. Ennek eredményeképp lett megvalósítható a már említett id. Gulyás József megbízásával 1922-től kezdve a kis-balatoni kócsagtelep hivatalos őrzése és az ott található madárállomány folyamatos megfigyelése. Így a mai napig a nagy kócsag a természetvédelem jelképe Magyarországon.
Nagy kócsag (Fotó: Pixabay)
Napjainkban is a védett területek és természeti értékek mellett a természetvédelmi őrök munkájának nagy részét teszi ki a gondjaikra bízott állatok és növények megfigyelése, de emellett részt vesznek a természeti értékek felmérésében, védett természeti területek kezelési feladataiban, valamint a természetvédelmi szemléletformálásban.
Róluk és izgalmas munkájukról készült, az „Akcióban a természet őrzői” című magyar ismeretterjesztő filmsorozat, mely 2019-ben került bemutatásra. A 8 részes, epizódonként 25 perces filmet a Filmdzsungel Stúdió gyártotta. Minden epizód különböző témákat jár körül, így bepillantást nyerhetünk többek közt a madárgyűrűzésbe, a nagyragadozókhoz kapcsolódó megfigyelési módszerekbe és az élőhelyvédelmi beavatkozások során elvégzendő feladatok sokaságába.
Izsákné Simon Adrienn
