Mindenszentek és Halottak Napja alkalmából sokan látogatunk ki szeretteink sírjához. Virágot viszünk, gyertyát gyújtunk, emlékezünk. Ebben az ünnepi időszakban igencsak zsúfolt és forgalmas a temetők környéke, így nem csoda, ha ilyenkor nem sok vadonélő fajjal találkozunk. De kissé csendesebb napokon bizony jó néhány állatot és növényt figyelhetünk meg ezen a különleges emberközeli élőhelyen.
Ennek több oka is van, például az, hogy a temetők, a városi élőhelyek között az egyik legváltozatosabbak szerkezetűek. Az intenzív kezelés (rendszeres fűnyírás/kaszálás, gereblyézés stb..) ellenére vegetációjuk mégis rendkívül gazdag. A fás, bokros növényzet elhelyezkedése többnyire kevert, mozaikszerű. Szép számmal találhatóak bennük idős fák, fasorok. Viszonylagos háborítatlanságuk miatt sok állat- és növényfajnak, köztük ritka és védett fajoknak is élőhelyet biztosítanak. Erre számos kutató felfigyelt és több tudományterület szakértője már az 1900-as években elkezdte vizsgálni ezeket a speciális élőhelyeket. Átfogó és tematikus vizsgálatok azonban a közelmúltig nem folytak ezeken a területeken.
A Debreceni Egyetem által folytatott, elsősorban botanikai szempontú hazai vizsgálatok során, a felmért 990 temetőben 88 védett és 5 fokozottan védett növényfaj előfordulását regisztrálták. Ilyen ritka faj például a hazánkból korábban kipusztultnak hitt csipkés gyöngyvessző, amelyet egy jászsági temetőben fedeztek fel újra az ezredfordulón. A kutatás eredményeiről megjelent egy gazdagon illusztrált, közérthető kötet is Molnár V. Attila szerkesztésében, Élet a halál után címmel.
A gazdag flóra mellett változatos fauna is jellemezi temetőinket, a növények mellett állatok sokasága népesíti be ezeket a békés helyek településeink határában. Ebből kifolyólag, a botanikai felmérések mellett zoológiai szempontú kutatások is zajlottak már temetőkben. A szegedi biológus, természettudós Csizmazia György harminc éven keresztül – 1955 és 1985 között – gyűjtötte a szegedi temetőkertek madártani adatait. Ez alatt a három évtized alatt 102 madárfaj előfordulását dokumentálta az általa vizsgált három szegedi temetőben.
De Csizmazia nem csak avifaunisztikai vizsgálatokat végzett, hanem foglalkozott Szeged emlős faunájával is. Megfigyelései számos adattal járultak hozzá az emlősökre vonatkozó kutatások eredményeihez. Dokumentált több denevérfajt, törpe cickányt, mezei-, törpe- és erdei egeret is Szeged temetőiben. De persze a fent felsorolt fajok mellett jóval gyakoribb vendégekkel is találkozhatunk a sírok közt, mint például keleti sünnel, mókussal, vakonddal, vörös rókával és nyesttel is.
Kevésbé feltűnő lakói a temetőknek a különböző gerinctelen állatfajok, melyekkel szintén szép számban találkozhatunk sírkertekben. A rendszeresen ültetett virágok folyamatos táplálékforrást jelentenek számos beporzó szervezetnek, lepkéknek, méheknek és sok egyéb más egyéb rovarfajnak. A folyamatosan öntözött, gondozott növényzet és a mészben gazdag sírkövek pedig kedvező feltételeket biztosítanak egyes csigafajoknak. És hogy mennyire kedvelik a csigák a temetőket? A közelmúltban végzett kutatások a budapesti temetőkből 26 faj előfordulást dokumentálták, mely a teljes hazai fajkészlet több mint 10%-a.
De nem csak a locsolt virágok jelentek nagy vonzerőt a gerinctelenek számára, hanem azok a gyűjtő konténerek is, melyekbe az elfonnyadt virágok, lenyírt fű vagy az összegereblyézett avar kerül a komposztálásig.
A hüllők számára pedig a már fent említett rovarok mellett a könnyen felmelegedő, háborítatlan sírkövek, a régi kőkerítések, kőfalak biztosítanak kedvező élőhelyi feltételeket. Nagyobb víztestek, illetve a temetők vizes élőhelyektől való viszonylag nagy távolsága miatt viszont a kétéltűek szempontjából nem különösebben vonzó élőhelyek a temetők. Ám azért mindezek ellenére alkalmanként itt is találkozhatunk barna vagy zöld varangyokkal és zöld leveli békákkal.
Éppen a fent leírt fajgazdagsága és természeti értéke miatt néhány temető napjainkra természetvédelmi oltalom alá került, mint természetvédelmi terület, vagy mint, természeti emlék. És persze vannak már olyan sírkertek, melyek maguk is tisztában vannak természeti értékeikkel és igyekeznek ezeket megóvni, illetve bemutatni. Erről tanúskodik például az, hogy a budapesti Fiumei úti sírkert honlapján külön menüpontot kapott a sírkert élővilágát bemutató részletes leírás (https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/noveny-es-allatvilag).
Izsákné Simon Adrienn
