Ahogy az elmúlt években már-már hagyománnyá vált, a természetvédelemmel foglalkozó szervezetek közönségszavazás keretében 2019-ben is kiválasztották az Év Fajait. A szavazásokat meghirdető szervezetek célja nem más, mint hogy az Év Fajain keresztül egy-egy kiemelt környezeti és természetvédelmi kérdésre, a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára felhívni a figyelmet. A célokkal összhangban lehetőségünk van szavazni nemcsak az Év Fájára, hanem többek között például az Év Vadvirágára is, az eredményességet pedig mi sem tanúsítja jobban, mint az, hogy szavazásaik egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a közösségi oldalakon.

Lássuk, mik is lettek a 2019-es év fajai!

Az Év Gombája: Bronzos vargánya (Boletus aereus)

A Magyar Mikológiai Társaság szervezte szavazás keretében került kiválasztásra a 2019-es év faja, a bronzos vargánya (Boletus aereus). Ez a faj tölggyel és bükkel alkot gyökérkapcsolatot. Magyar nevét a sötétbarna kalapon lévő bronzszínű foltokról kapta. A vargányákra jellemzően húsa fehér, és ennek színe nem is változik az egyedfejlődés során. Kiváló ízű csemegegomba.

Bronzos vargánya (Kép: Wikimedia Commons)

Az Év Fája: Sajmeggy (Cerasus mahaleb)

Az Országos Erdészeti Egyesület közönségszavazásán a sajmeggy (Cerasus mahaleb) nyerte el az Év Fája 2019 címet, maga mögé utasítva a fehér nyárt (Populus alba) és a fehér füzet (Salix alba). A sajmeggy, vagy más néven törökmeggy kistermetű fa, középhegységi bokorerdőkben fordul elő, kedvelt vadgyümölcs. Régebben fáját pipaszárak, sétapálcák készítésére használták, de termése ma is szesz- és likőralapanyag.

Sajmeggy virága és termése (Fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor)

Az Év Vadvirága: Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)

A magyar zergevilág a Magyar Természettudományi Múzeum által indított szavazáson nyerte el az Év Vadvirága 2019 címet. A száraz, nyílt tölgyesek, erdőszegélyek növényfaja elsősorban a Vértesben, a Mátrában és a Bükkben fordul elő. 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Magyar zergevirág (Fotó: Saxifraga-Jasenka Topic, freenatureimages.eu)

Az Év Rovara: Havasi cincér (Rosalia alpina)

A Magyar Rovartani Társaság 2011 és 2015 között maga jelölte ki az Év Rovarát, 2015 óta a kijelölt fajok közül közönségszavazással választják ki a következő Év Rovarát. 2019-ben ezt a címet a havasi cincér nyerte el. Mindhárom jelölt (kis Apolló-lepke, magyar tarsza és havasi cincér) közösségi jelentőségű faj. A jelölés apropója a 2019-ben, az élőhelyvédelmi irányelv (Natura 2000) alapján készülő országjelentés benyújtása, ezért a Magyar Rovartani Társaság úgy döntött, hogy erre reflektálva választja ki jelöltjeit az Év Rovara címre. A havasi cincér 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Havasi cincér (Fotó: Pixabay)

Az Év Hala: Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)

A Magyar Haltani Társaság 2010 óta választja meg az Év Halát. Az idei szavazást a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), az egyik legszebb hazai halunk nyerte. Számos horgász számára jelent ez a halfaj kedves emlékeket, mivel sokak első kifogott halai közt szerepel ez a faj. Kimondottan az állóvizeket és a lassú vízfolyásokat kedveli, lápokban, mocsarakban, holtmedrekben, csatornákban, a lassabb folyóvizek parti zónájában figyelhetjük meg kisebb-nagyobb csapatait, amint a vízfelszín közelében úszkálnak.

Vörösszárnyú keszeg (Fotó: Wikimedia Commons)

Az Év Kétéltűje: Foltos szalamandra (Salamandra salamandra)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a madárvédelmen túl szívén viseli a kétéltűek és a hüllők megóvását is, ezért a szervezeten belül, 1993-ban megalakult a Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály, mely a foltos szalamandrát választotta 2019-ben az Év Kétéltűjének. Ez a látványos faj az öreg lomberdőket és azon belül is a nyirkosabb, sötétebb, mély szakadékokat, lehetőleg vízzel telt patakmedrek közelségét kedveli. Erdőtípus tekintetében főleg bükkösökben és gyertyános tölgyesekben találkozhatunk vele. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Foltos szalamandra (Fotó:Pixabay)

Az Év Madara: Gólyatöcs (Himantopus himantopus)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979 óta minden évben megválasztja az Év Madarát. Ezt a címet 2019-ben a gólyatöcs, régebbi, népies nevén székigólya nyerte el. Ez a faj a sekély szikes tavakat, öntésterületeket kedveli, ahol vízi rovarokat és más gerincteleneket, alacsonyabb rendű rákokat szedeget össze a víz színéről és a parti iszapfelületről. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Gólyatöcs (Fotó: Pixabay)

Az Év Vadfaja: Fogoly (Perdix perdix)

A Magyar Vadászlap című szaklap a számos év faja kampányon fellelkesülve megválasztotta az idei év vadászható vadfaját, a foglyot. Különösen örvendetes, hogy az év során kiemelt figyelmet kap ez a vadfaj, mivel az elmúlt évtizedekben a többi hasonló, mezei élőhelyet preferáló vadunkkal (például fácán és mezei nyúl) együtt a fogoly állomány is jelentősen megcsappant az intenzív mezőgazdaság és a ragadozók egyedszámának növekedése miatt.

Fogoly (Fotó: Wikimedia Commons)

Az Év Emlőse: Hiúz (Lynx lynx)

Az Agrárminisztérium – Vadonleső programja ugyan nem közönség szavazás keretében, de egy ötletes játékfelhíváson keresztül leplezte le a 2019-es Év Emlősét, a hiúzt. Ez a macskaféle hazánkban főleg a Zemplénben és az Aggteleki karszton található meg, de állandó, jelentős létszámú populációról nem beszélhetünk, mivel nem áll rendelkezésére olyan nagy kiterjedésű, erdőgazdálkodástól mentes, háborítatlan erdőség, melyben egy nagyobb állomány megtalálná életfeltételeit. Hazánkban 1988 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Hiúz (Fotó: Pixabay)

Izsákné Simon Adrienn

BREAKING NEWS!

Az Év Vízi Makrogerinctelen Állata: Kecskerák (Pontastacus leptodactylus)

A PTE TTK Hidrobiológiai Tanszéke által meghirdetett szavazáson idén első ízben választották ki az Év Vízi Makrogerinctelen Állatát. Ez pedig nem más, mint a kecskerák (Pontastacus leptodactylus). A szavazás további két jelöltje a fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus) és a változékony csibor (Hydrobius fuscipes) volt. 

Magyarország rákfaunájában jelenleg három őshonos és több idegenhonos, inváziós fajról van tudomásunk. A kecskerák természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Egykoron mindhárom őshonos faj, a folyami rák (Astacus astacus), a kecskerák és a kövirák (Austropotamobius torrentium) a jelenleginél jóval nagyobb elterjedésű volt hazánkban, azonban a folyószabályozások, a vízterek elszennyeződése, a rákpestis és az inváziós fajok terjedése miatt állományuk jelentősen lecsökkent.

Kecskerák (Fotó: Wikimedia Commons)