1839. december 31-én született Bedő Albert, Erdélyben, a háromszéki Sepsiköröspatakon, egy unitárius székely család első fiaként. Iskoláit Székelykeresztúron, majd Kolozsváron végezte. 1860-ban kezdte tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián, ahol hat évvel később kitüntetéssel végzett és erdőmérnöki oklevelet kapott.

Kálnoki Bedő Albert portréja

(Pollák Zsigmond alkotása, Kép forrása: Wikimedia Commons)

A selmecbányai évek alatt ismerkedett meg Divald Adolffal és Wagner Károllyal, akik céljuknak tartották a független magyar erdészeti kultúra megalapítását, a magyar nyelvű, magyar vonatkozású szaksajtó, szakoktatás és szakirodalom megteremtését. Ezen célok elérése érdekében 1862-ben Divald Adolf és Wagner Károly útjára indította az Erdészeti Lapokat, ami a legrégebbi hazai agrárújságnak számít. Bedő Albert is a lap munkatársa volt 1864-től, 1872 és 1899 közt pedig szerkesztője.

Az Erdészeti Lapok indulása után a hazai erdészeti kultúra és erdészettudomány következő jelentős mérföldkövének az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) megalapítását tekinthetjük. Az Egyesület 1866. december 9-én alakult. A megalakulásában jelentős szerepet játszott Bedő Albert, akit az alakulást követően az Egyesület első titkárává választottak. Ezt a tisztséget 1880-ig töltötte be, majd az OEE első alelnöke lett.

Az Egyesület működésének kezdete egybe esik a Kiegyezést követő időszakkal, melyre mind a társadalmi, mind a gazdasági fellendülés volt jellemző. Ebben az időben az erdész szakma fő motorja az OEE volt, ezen belül is sok esetben Bedő Albert, aki az Egyesület eredményeihez mind hivatali, mind egyesületi tevékenysége révén hozzájárult. Titkári tevékenysége mellett 1868-ban állami erdészeti szolgálatba lépett. Ebben az időben a Pénzügyminisztérium alá tartozott az erdőgazdálkodás, ahol az erdészeti osztály vezetője Wagner Károly volt. Itt Bedőt 1872-ben főerdőmesternek nevezték ki, 1873-tól az állami erdők ügyeinek főelőadója lett, 1878-tól főerdőtanácsossá lépett elő, majd 1881-től országos főerdőmester.

Aktívan közreműködött az első modern, polgári erdőtörvény (1879. évi XXXI. trv.) megalkotásában és végrehajtásának szervezésében. Ez a törvény nagy hatással volt az erdészeti szakoktatásra és kutatásra is. Eredményeképp hosszas előkészítés után 1883-ban megnyílt az első erdőőri szakiskola Ásotthalmon, ami napjainkban Bedő Albert nevét viseli. Ezt követően további három intézmény létesült (Temesvár, Liptóújvár és Görgényszentimre). Valamennyi iskolában az első évtizedekben a Bedő Albert által írt Erdő-őr című könyvből oktatták a szakmát a hallgatóknak.

Bedő nevéhez fűződik oly sok egyéb mellett az OEE Alkotmány utcai egykori székházának építtetése is, ahol a szakkönyvtár mellett megtalálható volt az első magyar erdészeti közgyűjtemény is. Ezek mellett, országos főerdőmesterként jelentős szerepe volt abban, hogy az 1896-ban megrendezett Országos Ezredéves Kiállítás Erdészeti kiállításához felajánlott bemutatóanyagok a frissen megalapított Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményét gyarapíthassák.

Sikerei csúcsán 1896-ban befejezte köztisztviselői tevékenységét, majd politikai pályára lépett. 1905-ig politizált, majd ezt követően visszavonult a nyilvánosságtól, mindössze néhány egyesületben, köztök az OEE-ben tartotta meg vezető tisztségét 1918. október 20-án bekövetkezett haláláig.

Lenyűgöző életpályáján végig tekintve nem meglepő, hogy számos formában megőrződött emléke, szellemisége mind az erdész szakma, mint a természet iránt elkötelezett utódok közt.

Több településen (Kerekegyháza, Nagykanizsa, Hajdúhadház) utca viseli nevét, de az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium is emléke és munkássága előtt tiszteleg névválasztásával.

Szintén Ásotthalmon található a Bedő-liget, ami egy 4,9 ha területű, mesterségesen telepített elegyes lomberdő. 1908-ban Bedő Albert születésének 70. évfordulója alkalmából telepítették, 1944 óta védett terület. De nem csak egy természeti terület őrzi emlékét, hanem Miskolc, Lyukóbánya elnevezésű településrészén található Bedő Albert forrás is. A Bükkben pedig Lillafüred közelében a Bedő Albert-hegyet (313 m) találhatjuk.

Bedő Albert-hegy (turistautak.hu térkép)	Bedő Albert forrás (turistautak.hu térkép)

Az Országos Erdészeti Egyesület alapítója előtt tisztelegve 1957-ben létrehozta a Bedő Albert Emlékérmet. A kitüntetésben azok az erdészeti végzettségű egyesületi tagok részesülhetnek, akik a névadó szellemiségéhez méltó munkásságot folytatnak, kiemelkedő szakmai tevékenységük mellett jelentős szerepet vállalnak az OEE céljai megvalósítása érdekében. Az elismerést évente legfeljebb három személy kaphatja. A kitüntetés átadására az évenkénti Vándorgyűlés alkalmával kerül sor. A Bedő-díj az elmúlt több mint négy évtized alatt az erdésztársadalom által legnagyobbra értékelt szakmai kitüntetéssé vált.

Ami viszont talán kevesek által ismert, egy rózsa fajt is elneveztek róla. Kortársa, a botanikus, Borbás Vince az európai színvonalú új erdőtörvény megalkotásában nyújtott munkája előtt tisztelegve 1884-ben az Erdészeti Lapok hasábjain (EL. 1884. XII. 1131-1132 pp) közölte, hogy egy Zágrábban fellelt vadrózsafajt nevezett el (Rosa Bedői) róla. Az újabb kutatások azt állapították meg, hogy a Bedő-rózsa a Hudson által leírt erdei rózsa (Rosa arvensis) egy változata (var. bedoei). Ez a faj az erdei aljnövényzetben, legfeljebb térdmagasságig érőn, szederszerűen indázik, vesszei vékonyak, kevés tüskéjűek, hajtáscsúcsaik könnyen legyökeresedők. Levelei 5–7 levélkéből állnak, lágyak, üde zöldek, az alapfaj levélkefonáka kopasz, széle 1× fűrészes, míg a Bedő-rózsának a levélkeszéle 2× fűrészes. A rózsa hosszú, mirigyes vagy mirigytelen kocsányú, csészelevelei kevés és keskeny sallangúak, szirmai tejfehérek, bibéje hosszú, karcsú oszlopba forrtak, csipkebogyója piros, tojásdad alakú. Hazánkban a Dél-Dunántúlon él, ritka és védelemre érdemes.

Bedő-rózsa (Rosa arvensis var. bedoei) virága és	termése (fotó:Kerényi-Nagy Viktor)

Izsákné Simon Adrienn