2018. április 6-án került megrendezésre az Állatmentő Szolgálat Alapítvány, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, a Bűnügyi Tudományok Intézetének közös konferenciája.

Ez a konferencia azontúl, hogy a szokásos szempontok helyett kicsit más oldalról, más területeket érintve taglalta a vadászat, vadgazdálkodás, halászat témakörét, példaértékű kezdeményezés is egyben. Hiszen a szervezők közt szerepelt egy állatvédelmi alapítvány, aki a vadászat napjainkban kedvezőtlen megítélése ellenére is, bár kritikus szemmel ugyan, de nyitott az együttműködésre a vadgazdálkodás képviselőivel.

A köszöntőket követően dr. Kajó Cecília bemutatta az Állatmentő Szolgálat Alapítványt, ismertette annak létrejöttét, működését és néhány esettanulmányon keresztül rávilágított az állatvédelem hiányosságaira, gyenge pontjaira.

Őt követte Dr. Csáki-Hatalovics Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem docensének előadása, ami a vadászatot járta körbe, abból a szempontból, hogy szinte alig van olyan jogterület, mely akár közvetlenül, akár közvetetten ne kapcsolódna ehhez a tevékenységhez. Az előadó ezért kihangsúlyozta, hogy mennyire fontos a természetvédelem és a vadászat vonatkozásában a különböző tudományterületek - nem csak a természettudományok - közti együttműködés.

Ezt követően a horgászathoz, halászathoz kapcsolódó jogszabályokról szóló előadást hallgathattunk meg Mészáros Áron bírósági titkártól. Az előadás a horgászok közt egyre terjedő ún. „catch and release” technika vonatkozásában vizsgálta - hazai példa híján - a német joggyakorlatot. Az említett módszer lényege, hogy a kifogott halat mérés és fotózás után a horgász visszaengedi. Ennek kapcsán merült fel a módszer jogi és etikai vonatkozásainak vizsgálata.

Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó előadás Antal Gábor klinikai szakpszichológus prezentációja volt. Ennek keretében számolt be friss kutatásáról, melynek témája a vadászat pszichológiája. A vizsgálat online kérdőíves formátumban történt, melynek keretében 275 vadász válaszolt a pszichológus kérdéseire. A kapott válaszokból teljesen más kép rajzolódik ki a vadászokról, mint amit a közbeszédben élő előítéletek alapján sokan gondolnak róluk. A prekoncepciókkal szemben többségében az élővilágot, természetet szerető, tisztelő emberekről van szó, akik magáért az élményért vadásznak, nem pedig kizárólag a trófeáért.

Antal Gábor klinikai szakpszichológus előadása (Fotó: Izsákné Simon Adrienn)

Ezt követően ismertette a vadászat, vadgazdálkodás helyzetét, megítélését és eredményeit Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. Kitért arra is, hogy a vadászat a vadgazdálkodás egyik eszköze, mivel a természet már nem egy önszabályozó rendszer, így szükséges az emberi beavatkozás, a természetes folyamatok irányítása, szabályozása.

Arra, hogy a vadállomány szabályozása szükséges, jól rámutatott Mészáros Diána, Óbuda-Békásmegyer Polgármesteri Hivatalának zöldfelületi és állattartási ügyintézője által tartott prezentáció, mely számtalan esettanulmányon keresztül vázolta, hogy milyen sokrétű feladat elé állítják a hatóságokat a lakott területen egyre gyakrabban megjelenő vadfajok. Illetve az ilyen jellegű ember - állat találkozási alkalmak mennyi konfliktus és veszély lehetőségét rejtik magukban.

Ezt követően Prof. Dr. Domokos Andrea a Károli Gáspár Református Egyetem intézetvezető egyetemi tanára tartott előadást vadászbalesetek kapcsán a büntetőjogi szempontokról, valamint a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésről. Az elméleti tudnivalókat esettanulmányokon keresztül foglalta össze, tette kézzelfoghatóbbá a hallgatóság számára.

Dr. Elek Balázs büntetőbíró előadása a vadászatra, mint foglalkozásra, illetve az arra vonatkozó foglalkozási szabályokra tért ki részletesebben. Ennek kapcsán a bíró úr kitért a hivatásos vadászok rendészeti feladataira, valamint esetlegesen a vadászathoz kapcsolódó büntetőjogi vonatkozásokra is.

Végül, de nem utolsó sorban Dr. habil. Jánoska Ferencnek, a Soproni Egyetem docensének prezentációját láthatta a közönség, mely az egyre gyakoribb vad-gépjármű ütközések témakörét vizsgálta. Az előadó bemutatta hogyan változott az elmúlt évtizedekben a vadállomány nagysága, hogyan nőtt a gépjárművek száma, illetve hogyan alakult a korábbi és a jelenlegi szabályozás és kártérítési kötelezettség ezekre a balesetekre vonatkozóan. A hazai helyzet ismertetésén túl, ebben a témakörben, kitekintést kaptunk a német és osztrák viszonyokra, gyakorlatra.

A konferenciával egy időben a helyszínen megtekinthető volt Dr. Hidán Csaba történész, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusának középkori vadászfelszerelések rekonstrukcióiból készült kiállítása is, amely a középkori keleti sztyeppe és Erdély vadászéletébe nyújtott betekintést.

Dr. Hidán Csaba, történész kiállítása (Fotó: Izsákné Simon Adrienn)