Bár a nyári szabadság alatt sokan a vízpartokat keresik, de érdemes egy-egy napra felkeresni erdeinket is, ahol a hűs lombok közé menekülhetünk a kánikula elöl. Ilyen látogatásra érdemes hely a Somogy megyei Kaszó is, amely hatalmas egybefüggő erdejéről és kiváló tulajdonságú vadállományáról híres.

„Kaszó, Somogy zöld szíve” mondattal jellemzi magát a Kaszó Erdőgazdaság Zrt., aki belső-Somogyban közel 22 000 ha-on gazdálkodik. Az összefüggő erdőterület központja Kaszó-puszta, mely jelentős, a vadászathoz szorosan kapcsolódó történelmi múltra tekint vissza. A szóban forgó terület ugyanis korábban Karl Christian Kraft Hohenlohe-Oehringen herceg birtoka volt, annak 1926-os haláláig. Kaszó az ’50-es években állami tulajdonba került, majd 1967-ben a honvédség vette át. A rendszerváltásig az erdőt szigorúan őrizték, zárt területnek számított, csak a rendszerváltás után nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Azóta viszont egyre bővülő program kínálattal várja nem csak a vadászat szerelmeseit, hanem a kikapcsolódni vágyó családokat, kirándulókat is.

Kaszó központjában megtalálható a 2013-ban átadott Kaszói Kirándulóközpont, ahol erdei játszótér, büfé és kiépített tűzrakóhelyek várják a kikapcsolódni vágyókat. Innen indul az erdei kisvasút is, melyet eredetileg erdészeti célokra hoztak létre és amellyel könnyen megközelíthető a fokozottan védett Baláta-tó.

A Baláta-tó különlegessége, hogy jégkorszaki homokbuckákkal tarkított területen helyezkedik el, ahol az agyag-felhalmozódás megakadályozta a víz leszivárgását, így alakulhatott ki a lefolyástalan, s jelenleg már fokozottan védett ősláp. A Baláta-tó kb. 174 hektáron terül el, melyet 300 ha erdőrezervátum övez. A vízállás nagyon változékony, csapadékfüggő. A visszamaradt láp számos védett fajnak ad otthont, 1942. január 19. óta áll védelem alatt, ezzel az ország egyik legrégebb óta természetvédelmi oltalom alatt álló területe.

A tó élővilágának ritkaságai közé tartozik a rovaremésztő Aldrovanda vesiculosa, mely egy rendkívül ritka, kihalással fenyegetett rovarevő vízi növény. Már Kaán Károly 1932-ben megjelent „Természetvédelem és természeti értékek” című könyvében is védelemre érdemes növényritkaságként említi a Baláta-tóval kapcsolatban. Hazánkban 1982 óta védett.

Kép forrása: Wikimedia Commons

De nem csak az aldrovanda az egyetlen ritkaság mely a Baláta-tó környékén található meg, hanem, a keresztes vipera (Vipera berus) fekete változata is itt él.

A Baláta-tó élővilágát közelebbről is megszemlélhetjük a Dr. Marián Miklósról, a tó egykori kutatójáról elnevezett tanösvényen keresztül, ami tulajdonképpen egy kb. 600 méter hosszú stég rendszer, melyet végig járva úgy ismerhetjük meg a védett területet, hogy abban semmilyen kárt nem teszünk.

A Kiránduló Központtól egy könnyű sétával elérhető a 2017-ben átadott Lombkorona Tanösvény, mely a kaszói erdőtömb egyik legjellemzőbb erdőtípusát, a gyertyános-tölgyest mutatja be az érdeklődőknek az aljnövényzettől a lombokig. A felső szintben egy, a lombkorona között vezetett hídszerkezeten halad az út a talajszinttől átlagosan 9,5 méter magasságban, és mintegy 124 méter hosszan. A tanösvényen illetve a fel-és lejárókon interaktív táblák segítik a növények és állatok jobb megismerését.

A Kiránduló Központ közelében található egy vadaspark is, ahol a látogatók a hazai vadfajokkal ismerkedhetnek meg testközelből.

Izsákné Simon Adrienn