Mára már hagyománnyá vált, hogy a természetvédelemmel vagy egy-egy élőlénycsoporttal foglalkozó szervezet megválasztja az aktuális Év Faját. Nem történt ez másként 2022-ben sem, illetve néhány esetben már a tavalyi év során kiderült, hogy 2022-ben mely állatok és növények fognak az Év Fajaiként bemutatkozni, és egy-egy kiemelt tulajdonságukon keresztül, az időszerű környezeti kérdésekre irányítani a figyelmet.

Lássuk hát sorra 2022-ben mely fajok kerülnek a reflektorfénybe és milyen üzenetet közvetítenek felénk!

Ahogyan az elmúlt évek során, úgy 2021-ben is leghamarabb, már a nyári hónapokban az 2022 Év Madaraként a zöld küllő (Picus viridis) került bejelentésre. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület már 1979 óta, immáron 44. alkalommal hirdeti ki minden évben az Év Madarát, 2011-től kezdődően pedig internetes szavazás keretében a nagyközönség választhat a három jelölt faj közül. A kezdeményezés célja, hogy a szervezők megismertessék a társadalommal azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak.

„Sokszínű természet”, hangzott az idei év jelmondata, melynek keretében három, feltűnően színes tollazatú madárfajra voksolhattak az érdeklődők. A jelölt fajok közül végül, a leadott több mint 11 ezer szavazat alapján, a zöld küllő lett a nyertes, második helyen a kékbegy, míg harmadikként a vörösgém végzett.

A fenti szlogen persze nem csak ezekre a látványos, színes madarakra utal, hanem rajtuk keresztül a biodiverzitás, vagyis a biológiai sokféleség, ha úgy tetszik, sokszínűség fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. A zöld küllő hazánk állandó faja, mely idősebb erdők szegélyében, ártéri erdőkben, alföldi nyárasokban, de nagyobb parkokban is megtalálható. Ez a nagytermetű zöld színű, piros sapkás harkályfaj könnyen felismerhető, mind színéről, mind jellegzetes, kacagó hangjáról. Főként hangyákkal táplálkozik, elsősorban a talajon, de a korhadó fákból is sok lárvát is kivés. A hangyatáplálék okán elsősorban olyan helyen költ szívesen, ahol az erdő mellett gyepes tisztások is megtalálhatók. Odúját jellemzően puhafákba vájja.

Az idei nyertesen keresztül tehát a harkályfélékhez és az erdők madaraihoz kerülhetnek kicsit közelebb az érdeklődők.

Az év vége felé haladva egyre több, 2022-ben kiemelt figyelmet kapó faj kilétéről lebbent fel a fátyol.

Október hónap során a Magyar Mikológiai Társaság hirdette ki 2022 Év Gombáját, az ízletes rizikét (Lactarius deliciosus), mely szintén közönségszavazáson került kiválasztásra. A szervezők már 2006 óta megrendezik az Év Gombája szavazást, mely program célja az ismeretterjesztés.

Az idei szavazásra jelölt fajokban közös, hogy mindannyian a hazai fenyvesek gombái, melyeket a Társaság háromtagú bizottsága választott ki. A szervezők azért a fenyvesekhez kapcsolódó fajokat indították az Év Gombája szavazáson, mivel hazánkban az őshonos fenyők (erdei fenyő, közönséges jegenyefenyő) természetes állományainak rendkívül szűk terület áll rendelkezésükre, telepített fenyveseink pedig erősen megsínylik az éghajlatváltozást, ezért fontos az ezekhez az élőhelyekhez kötődő gombafajok szélesebb körű megismertetése, bemutatása.

A nyertes, az ízletes rizike, más néven fenyőaljagomba a szavazás utolsó fordulójában a második helyen végzett, a bársonyos fapereszkét és a harmadik helyezett vöröses nyálkagombát utasította maga mögé.

Ez a közepes termetű, rendszerint erdeifenyők körül, ősszel tenyésző gomba kimondottan ízletes (mint ahogy a neve is mutatja). Kalapja kezdetben begöngyölt szélű, közepe bemélyedő, majd szétterül. Színében egyaránt megtalálható a zöld és a narancssárga. Jellemző átmérője 4–12 cm. Tönkje rövid zömök, színe a kalapéval megegyező. Húsa szintén narancssárga, megtörve tejnedvet enged, amely a levegővel érintkezve megzöldül.

Novemberben a Magyarhoni Földtani Társulat által megrendezett Földtudományos Forgatagon került kihirdetésre 2022 Év Ősmaradványa, az óriásszarvas (Megaloceros giganteus), illetve az Év Ásványa, a magnetit, melyek közül az óriásszarvast vesszük most górcső alá.

Az óriásszarvas az egykori pleisztocén megafauna tagja volt, mely kb. 400 ezer éve jelent meg a Földön és nagyjából 7700 éve halt ki. Maradványainak hazai lelőhelyei is ismertek. Ez az egykori szarvasfaj lehetett az egyik valaha élt legnagyobb testű (átlagosan a 450–600 kg testtömegű), illetve a legnagyobb agancsú szarvas. Az eddig ismert leletek közül a legnagyobb agancs terpesztése 3,65 méter volt. A korábbi feltételezésekkel ellentétben, DNS vizsgálatok alapján, nem a jávorszarvas, hanem a dámvad a ma élő legközelebbi rokona. Azonban mai rokonától eltérően nem az erdei élőhelyeket, hanem az egykor Eurázsiában sok helyen megtalálható, úgynevezett mamutsztyeppek jellegzetes faja volt. Ezeken az élőhelyeken a mai sztyeppektől eltérően a fűfélék mellett a különböző sás- és nádfajok domináltak. Az óriásszarvas kihalásának okaként, ahogy az egykori megafauna több tagja esetében sem lehet egyetlen okot megnevezni, hiszen szerepet játszott benne a klímaváltozás mellett a vegetáció átalakulása is.

Az év utolsó hónapjában sorra hirdették ki az egyes társaságok, egyesületek az Év Fáját, az Év Rovarát és az Év Halát.

A hónap során elsőként az 2022 Év Fáját, a nagylevelű hársat (Tilia platyphyllos) jelentette be az Országos Erdészeti Egyesület, immáron 26. alkalommal, ugyanis az általuk szervezett mozgalom már 1996 óta minden évben egy-egy fafajt választ meg az Év Fájának. 1996-2013 között az Év Fája kuratóriuma döntött az év fafajáról, 2013 óta azonban a kezdeményezés honlapján keresztül zajló nyílt on-line szavazáson dől el a következő év fafaja. Idén a nagylevelű hárs, a második helyezett rezgő nyarat és a harmadikként végzett kecskefüzet előzte meg a közönségszavazáson.

Az idei Év Fája, a nagylevelű hárs hegyvidékeink üde erdeink fafaja. Matuzsálemi példányai többszáz éves életkorúak, szárított virágzata jól ismert gyógytea, emellett pedig igen jó mézelő. Ez utóbbi tulajdonsága nagyon fontos az erdei beporzók szempontjából, amely szervezetek jóléte, védelme és az ökoszisztémában betöltött szerepe napjaink egyik égető kérdésévé vált.

„Az erdők és fák kulcsfontosságúak a méhek, pillangók és más beporzók munkájában, ezért az élőhelyek eltűnésének azonnal gátat kell szabni a biológiai sokféleség megóvásáért.” –olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2020-ban megjelent jelentésében, mely kimondottan az erdei beporzó szervezetekkel foglalkozik.

Következőként december közepén 2022 Év Rovarát, az óriás énekeskabócát (Tibicina haematodes) ismerhettük meg a Magyar Rovartani Társaság jóvoltából. A társaság már 2011 óta népszerűsíti a hazai rovarfajokat, mellyel felhívja a figyelmet a rovarok védelmére, az élővilágban betöltött szerepükre az Év Rovara program keretében. Kezdetben az Év Rovarát egy kuratórium választotta, azonban 2015 óta három jelölt közül a nagyközönség szavazhatja meg azt. Így történt ez az óriás énekeskabóca esetében is, ahol igen izgalmas fordulatos voksolás zajlott, ugyanis a nagyjából félidőben közzétett részeredmények még egy másik jelölt, az óriás tőrösdarázs győzelmét jelezték előre. A szervezők beszámolója szerint azonban az óriás énekeskabóca a hajrában fordított és végül az első helyen végzett, így a képzeletbeli dobogó második fokára a már említett óriás tőrösdarázs, harmadik fokára pedig a fűrészlábú szöcske állhatott fel.

Az óriás énekeskabóca a legnagyobb közép-európai kabócafaj, mely hazánkban tömegesen a Balatonfelvidéken és Budai-hegységben fordul elő. Meleg domb- és hegyvidéki, erdei élőhelyekhez kötődik, kedvelt tápnövényei a tűlevelűek, melyek nedveit szivogatja. A hímek jellegzetes, július-augusztusban hallható éneküket a potroh első szelvényében található domború kitinlemez „pattintgatásával” produkálják.

Végezetül 2021 utolsó napjáig lehetett szavazni a Magyar Haltani Társaság által meghirdetett Év Hala jelöltjeire, a bodorkára, a bagolykeszegre és a védett széles durbincsra.

A szilveszter napján záródó szavazás immár több mint egy évtizedes hagyomány, ugyanis a szervezők 2010 óta minden évben kihirdetik az Év Halát, mely címet 2022-ben a bodorka (Rutilus rutilus) nyerte el.

Ez a kistestű, 15-20 cm-es halfajunk szinte minden hazai vizünkben megtalálható. Tömegesen előforduló halként a ragadozó halfajok táplálkozásában van jelentős szerepe.

A 2022 Év Hüllőjére és Év Emlősére azonban az újesztendő első napjaiig kellett várni.

Az Év Hüllőjét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya hirdette ki. 2012 óta évente váltakozva egy-egy hazai hüllő- vagy kétéltűfajra irányítják a figyelmet azzal, hogy megnevezik az Év fajaként.

Az új esztendőben elsőként 2022 Év Gyógynövénye a közönséges cickafark (Achillea millefolium) mutatkozott be. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztályának tagjai 2013 óta minden évben titkos szavazással választják meg az év gyógynövényét, melyen idén a cickafark nyerte az Év Gyógynövénye címet.

A közönséges cickafarkot elsősorban gyógynövényként ismerik, erre utalnak az orvosi cickafark és a patikai ezerlevelűfű elnevezései is.

Gyógyhatásai között számon tartják, hogy nehezen gyógyuló sebeket gyógyít, már a görögök és a rómaiak is sebforrasztófűnek tartották. A római tudós író, Plinius szerint a cickafark minden vasfegyverrel ejtett sebet meggyógyított. Ezt a hatását a dicső Akhilleusz fedezte fel, aki ezzel gyógyította a sarkán esett sebet, amit Trója ostrománál Párisz herceg nyila okozott. Bár a seb nem gyógyult be, hiszen a mérgezett nyílhegy Akhilleuszt megölte, a növény mégis róla kapta tudományos nevét.

2022 Év Emlősére azonban február közepéig kellett várni, a címet végül a törpeegér (Micromys minutus) nyerte el. Hazánk legkisebb termetű rágcsálója a törpeegér, súlya mindössze fele a házi egérének. A választás azért esett idén erre az apró rágcsálóra, mivel természetes élőhelyei - elsősorban a magaskórós mezsgyék, vízparti nádasok, a cserjés erdőszélek és a sűrű sövények – folyamatosan csökkennek, melyre ezen a fajon keresztül igyekeznek felhívni a figyelmet az Év Emlőse program szervezői, a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Végül, de nem utolsó sorban március első napjaira lezajlott az Év Vadvirága internetes voksolás, melyen a három jelölt faj, a mocsári békaliliom (Hottonia palustris), az agárkosbor (Anacamptis morio) és a csillagőszirózsa (Aster amellus) közül választhattak a szavazók. Az idei győztes, vagyis 2022 Év Vadvirága az agárkosbor lett a szavazatok több mint 40%-val. Az agárkosbor leggyakoribb kosborfajunk. Az Alföld területén élő állománya jelentősen visszaszorult, így leginkább középhegységeinkben és az ország nyugati részén található nagyobb egyedszámban. Áprilistól májusig virágzó mediterrán származású közép-európai faj, leginkább száraz gyepekben, legelőkön található.

Izsákné Simon Adrienn

(A fenti írás rövidebb, szerkesztett változata megjelent a Hunor Vadászmagazin 2022. májusi lapszámában)