Bár egyelőre kegyes hozzánk az időjárás, hosszan kitart a kellemes, természetjáráshoz ideális idő, de az őszi óraátállítás miatt már bizony korán sötétedik, így hoztam egy filmajánlót a természet szerelmeseinek.
30 éve, 1988-ban került bemutatásra a Magyar Televízió Natura Szerkesztősége által készített Tizenkét hónap az erdőn című természetfilmsorozat. A 12 részes sorozat egy éven keresztül, epizódonként 25 percben mutatja be az erdőt és lakóinak életét, a korra jellemző erdő- és vadgazdálkodás gyakorlatát, eredményeit. Eredetileg augusztustól júliusig mutatták be az évszakok változását, de később, az ismétlések során januártól decemberig elrendezésben sugározta a tévé a sorozat egyes epizódjait. Ebben az utóbbi sorrendben kerültek az egyes részek a később kiadott videókazettákra, DVD-kre is.
Mára már kordokumentumként is tekinthetünk az alkotásra, mely hűen ábrázolja a ’70-’80-as évek vadgazdálkodását. A nagyvadfajok mellett olyan gazdag apróvadállományt tár a szemünk elé, melyről ma már sajnos csak múlt időben beszélhetünk.
Magát a filmsorozatot biztosan sokan ismerik, hiszen számtalanszor tűzte műsorra a tévé, elérhető online is. De azt talán kevesebben tudják, hogy a sorozat hat éven át készült, például a szarvasbőgésről szóló részt négy éven keresztül vette fel a stáb. A forgatási helyszínek közt találjuk a gemenci, a zempléni, a gyulaji, a budai, a pilisi és a nagykunsági erdőket.
A rendező, Rácz Gábor akinek a neve összeforrt a sorozattal, maga is szakmabeli, a Pest Megyei Vadászkamara tiszteletbeli elnöke. A természet, az élővilág iránti érdeklődése korán megmutatkozott. Fiatal korától fogva gyűjtött lepkéket, ami oda vezetett, hogy a Magyar Rovartani Társaság tagja lett, lepkegyűjteményét pedig a ’80-as években védetté nyilvánították, ami azóta a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Visszaemlékezésében olvasható, hogy a film alacsony költségvetéssel, kis stábbal (két ember, egy kocsi, egy kamera) készült. A filmben nem idomított állatokkal dolgoztak, ezért hosszadalmas volt a felvételek elkészítése, hiszen sokszor nehézkes volt az állatok nyomára bukkanni a forgatáshoz, vagy éppen leshelyek kiépítésére volt szükség egy-egy jelenet megörökítéséhez.
A szakmai közönség számára a film szakértőinek neve is ismerősen cseng. Az állandó szakértők közt találjuk Dr. Berdár Béla vadgazdálkodási szakértőt, a Pilisi Parkerdő egykori vezérigazgatóját, Böröczky Kornélt a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság egykori vezetőjét, Janisch Miklós herpetológust és parazitológust, Dr. Koller Mihályt a MAVOSZ egykori főtitkárát, a nem rég elhunyt Pro Natura és Kaán Károly díjas erdőmérnök Rakonczay Zoltánt, akinek a nevéhez kötődik a hazai intézményes természetvédelem megteremtése, Dr. Rácz Antal erdőmérnököt, és Dr. Solymos Rezső erdőmérnököt.
A sorozat dramaturgja nem kisebb személy volt, mint Benkő Gyula (1918-1997) színművész, vadász. Egy, a sorozat 1988-as bemutatását megelőző, a Nimród vadászújságnak adott interjúban Benkő Gyula így meséli a sorozat születésének történetét: „Vadász vagyok, s egyúttal vadászkönyvek gyűjtője is. Egy alkalommal, évekkel ezelőtt a kezembe került egy 1914-es kiadású vadász zsebnaptár -szerkesztette Kárpáti János-, amelyben januártól decemberig tartóan sorolják az erdészek-vadászok teendőit. Minden hónap minden hetének, sőt napjának időszerű feladatai megtalálhatóak ebben a könyvecskében, amelyet akárha munkaköri leírásnak is nevezhetnénk. Ebből persze filmet, jó természetfilmet készíteni még nem lehet, de az ötlet tetszett, és olyan szakmai útmutatónak véltük, amelyre bízvást lehet építeni.”
Az idő a sorozat készítőit igazolta. A Tizenkét hónap az erdőn ma is egy remek természetfilm, mely a sok-sok tudás átadása mellett generációknak biztosít bepillantást a magyar erdők életébe.
Izsákné Simon Adrienn
