Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu/atom
blfr4@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://vadaszerdo.blog.hu/2024/01/01/ev_fajai_115
Év Fajai 2024
2024-01-01T11:08:08+01:00
2024-01-01T11:08:08+01:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Mára már hagyománnyá vált, hogy a természetvédelemmel vagy egy-egy élőlénycsoporttal foglalkozó szervezet megválasztja az aktuális Év Faját. Nem történt ez másként 2024-ben sem, illetve néhány esetben már a tavalyi év során kiderült, hogy 2024-ben mely állatok és növények fognak az Év Fajaiként bemutatkozni, és egy-egy kiemelt tulajdonságukon keresztül, az időszerű környezeti kérdésekre irányítani a figyelmet.</p>
<p style="text-align: justify;">Lássuk hát sorra 2024-ben mely fajok kerülnek a reflektorfénybe és milyen üzenetet közvetítenek felénk!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/ev_fajai_2024_2.png" alt="ev_fajai_2024_2.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Gombája: Szürke galóca (Amanita excelsa)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Magyar Mikológiai Társaság 2024-re ezt a gombafajt választotta az Év Gombájának, mely az internetes közönségszavazáson megelőzte a két másik jelöltet, az őzlábgalócát (Amanita vittadinii), és a tüskés galócát (Amanita echinocephala).</p>
<p style="text-align: justify;">Az idei jelöltek mindegyike a galóca (Amanita) nemzetség tagjai közül került ki. A nyertes fajt, a hagyományokhoz híven az Országos az Országos Gombakiállításon hirdették ki.</p>
<p style="text-align: justify;">A szürke galóca ehető gombafaj, lomb- és fenyőerdőben elég gyakori faj, júniustól novemberig terem. Az íze kellemes, húsa puha, vizenyős, fehér, dohos vagy krumpliszagú, répaízű, de a fogyasztóknak vigyáznia kell vele, mert nagyon hasonlít a mérgező párducgalócára.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/excelsa-1.jpg" alt="excelsa-1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="475" height="356" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Fája: Bükk (Fagus silvatica)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év fája mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés, mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára. 1996-2013 között a mozgalom kuratóriuma döntött az év fafajáról. 2013 óta azonban az Év fája mozgalom honlapján keresztül (www.azevfaja.hu) zajló nyílt online szavazáson dől el melyik hazai fafaj lesz majd a következő Év fája. Így idén immár tizedik alkalommal választhatta ki - a kuratórium által megadott három fafaj közül - az év fafaját az egyesület tagsága, az erdész és társtudományi szakemberek közössége, illetve mindenki, akit érdekel az erdők és a fák világa.</p>
<p style="text-align: justify;">Az Egyesület által indított internetes szavazás alapján 2024-ben az Év Fája címet a bükk nyerte el. A második helyen a rezgő nyár (Populus tremula), míg a kecskefűz (Salix caprea) harmadik helyen, a végzett.</p>
<p style="text-align: justify;">Jó egy évszázaddal ezelőtt faanyagát csak faszénégetésre, hamuzsírfőzésre használták, azóta a faipar fontos nyersanyaga. A klímaváltozás miatt az egyik legveszélyeztetettebb állományalkotó fafajunk, az esztétikai, turisztikai szempontból is fontos bükkösök megtartása a jövő erdészeinek nagy kihívása.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/reserve-10831_1280.jpg" alt="reserve-10831_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="375" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Rovara: Sisakos sáska </strong><strong>(Acrida ungarica)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Magyar Rovartani Társaság szintén online szavazást hirdetett meg az Év Rovara cím birtokosának kiválasztására.</p>
<p style="text-align: justify;">Az év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok, változások jobb megértését is szolgálja. A védett vagy védendő fajok megismertetése nemcsak a rovarvilág jelentőségére, hanem a természetvédelem fontosságára is ráirányítja a figyelmet.</p>
<p style="text-align: justify;">Idén az év rovara mindhárom jelöltje Magyarország száraz vagy homokos talajú élőhelyeit képviseli. Rajtuk keresztül igyekszik a Társaság bemutatni, hogy milyen kincsek rejtőznek az elsőnek talán csak kies pusztának tűnő tájakon. A jelöltek közt találtuk a sisakos sáskát (Acrida ungarica), a csapó cserebogarat (Polyphylla fullo) és a pusztai hangyalesőt (Acanthaclisis occitanica).</p>
<p style="text-align: justify;">2023-ban azonban az Év Rovara szavazások történetében először szavazategyenlőség alakult ki! Ezért az eredeti szavazási határidőt (2023. 12. 06.) meghosszabbítva a jelölőszervezet december 10-én éjfélig egy új szavazást indított, amely során a sisakos sáska és a pusztai hangyaleső mérkőzött meg egymással. A szavazás eredetileg tervezett zárásáig összesen 4083 szavazat érkezett be a honlapon, programokon és külsős helyszíneken zajlott szavazásokból. Ebből a sisakos sáska és a pusztai hangyaleső 1667-1667 db, a csapó cserebogár pedig 749 db szavazatot kapott. Végül az Év Rovara 2024 címet a sisakos sáska nyerte el, mivel a meghosszabbított szavazáson további 468 szavazat érkezett rá, míg a második helyezett, a pusztai hangyaleső mindössze 361 plusz voksot kapott.</p>
<p style="text-align: justify;">És hogy mi lehet tudni a 2024 Év Rovaráról, azon túl, hogy a hirtelen jött hírnevet megelőzően már egy utca is viseli a nevét a főváros 17. kerületében?</p>
<p style="text-align: justify;">Hát azt, hogy meleg homokterületeink, füves pusztáink jellemző állata. Fejének jellegzetes, hegyes sisakhoz hasonlóan csúcsosodó alakjáról könnyen felismerhető. Keskeny teste elülső szárnyaival együtt megnyúlt, többnyire olajzöld vagy barna színű. A telet peteként vészeli át a talajban, majd tavasszal bújik elő az akkor még alig 1 cm-es lárva. Erősen hőigényes faj, egyedfejlődéséhez is viszonylag magas hőösszeg szükséges, így többnyire csak nyár végére fejlődik imágóvá. Az imágók párzás után ősszel elpusztulnak. Növényevő, táplálkozás közben csíkos mintája és hosszúkás formája jól elrejti a fűben a ragadozók elől. Ha felzavarjuk, jellegzetes, zörgő papírhoz hasonló hangot hallatva elrepül. Kelet-és Közép-Európában elterjedt faj, elterjedésének északi határa Szlovákiában van. Magyarországos sok helyütt előfordul, de sehol sem tömeges. A faj populációit a rendszertelen kaszálás és a szukcesszió, valamint az ezek hatására bekövetkező élőhely felaprózódás veszélyezteti. Védett, természetvédelmi értéke: 50 000 Ft</p>
<p style="text-align: justify;">Az utca név sem véletlen, melynek eredére a 2003. szeptember 8-i Budapesti Nap c. újságban bukkantam. <em>"Különös névadásra került sor a XVII. kerületi képviselő-testület legutóbbi ülésén . A Zrínyi Miklós <a tabindex="-1"></a>Általános Iskola hivatalos címe ugyan Zrínyi utca 117. szám, ám a bejárata egy névtelen területre néz. Petrőczy Tibor biológia-tanár, az iskola igazgatójának javaslatára a terület neve mostantól Sisakos sáska utca lesz. A furcsa névadás oka, hogy az iskola melletti Diák parkban is előfordul ez a ritka, védett, a Magyar Vörös Könyvben szereplő rovar, amelynek eszmei értékét 10 ezer forintban határozták meg. Budapesten ritkán fordul elő, s mivel fokozott hőigényű faj, csak ott él meg, ahol a gyakran felmelegedő homokfelszíntől át tudja venni a számára szükséges hőmennyiséget. Évek óta próbálják elérni- most már hivatalos úton is - ,hogy ne kaszálják a park egy részét, hiszen parlagfű nem nő itt, és így néhány év alatt visszaállhatna a természetes állapot. További különlegesség, hogy a parkban a falánk ragadozó imádkozó sáska (ájtatos manó) is megtalálható, ezért ilyenkor ősszel mindig kiviszik a diákokat „rovarlesre ” - mondta el lapunknak Petrőczy Tibor."</em></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/mantis-426690_1280.jpg" alt="mantis-426690_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="528" height="352" /></p>
<div>
<div class="xv55zj0 x1vvkbs x1rg5ohu xxymvpz">
<div class="x3nfvp2 x1n2onr6 xxymvpz xh8yej3">
<div class="x1ve5b48 x177n6bx x10l6tqk x1ja2u2z xlshs6z">
<div aria-label="3 reakció, megnézheted, hogy ki reagált erre." class="x1i10hfl xjbqb8w x6umtig x1b1mbwd xaqea5y xav7gou x9f619 x1ypdohk xt0psk2 xe8uvvx xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r xexx8yu x4uap5 x18d9i69 xkhd6sd x16tdsg8 x1hl2dhg xggy1nq x1o1ewxj x3x9cwd x1e5q0jg x13rtm0m x1n2onr6 x87ps6o x1lku1pv x1a2a7pz" role="button" tabindex="0">
<div class="x6s0dn4 x1a2cdl4 xnhgr82 x1qt0ttw xgk8upj x78zum5 x1ncwhqj xlup9mm x1nn3v0j xg83lxy x1120s5i x1h0ha7o x9bbmet xqnafso"></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Lepkéje: Közönséges medvelepke (Arctia caja)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Idén másodjára került megválasztásra az Év Lepkéje.</p>
<p style="text-align: justify;">A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) frissen, 2022-ben alakul új szakosztálya, a Lepkevédelmi Szakosztály 2023-ban indította el az Év lepkéje programot.</p>
<p style="text-align: justify;">Az MME 1979-ben indította el az Év madara programot, ezt követően 2012-ben indult el a Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály Év hüllője / Év kétéltűje programja, amihez most harmadikként csatlakozott az Év lepkéje akció. Mindhárom program küldetése hazánk természeti kincseinek és az ezeket fenyegető természetvédelmi problémák lakossági bemutatása.</p>
<p style="text-align: justify;">Az internetes szavazás keretében kis színjátszólepkére (Apatura ilia), a közönséges medvelepkére (Arctia caja) és a gyakori ablakosmolyra (Thyris fenestrella) lehetett voksolni az Egyesület honlapján, ahol a szavazást a közönséges medvelepke (Arctia caja) nyerte a szavazatok 47%-val.</p>
<p style="text-align: justify;">De miért közönséges? Sok lepke évtizedekkel ezelőtt kapta magyar nevét, amelyek több szempontból is elavultak mára. Erre egy jó példa a közönséges medvelepke, amely egykor sokfelé előfordult, Az Év Lepkéjének megjelenése nagyon jellegzetes. Elülső szárnyai sötét krémbarna alapszínűek, amit márványszerű fehéres-sárgás mintázat szakít meg helyenként. Ez rendkívül jól elrejti a megfelelő környezetben. Hátulsó szárnyai vöröses narancssárgák hatalmas kék foltokkal. A faj éjszaka aktív, a fényforrások erősen vonzzák. Repülési ideje viszonylag rövid, július és augusztus között lehet vele találkozni.</p>
<p style="text-align: justify;">Érdekessége, hogy nem csak mérgező, kellemetlen ízű, de cincogó hangot is tud kiadni, így igyekszik megzavarni és távol tartani magától a ragadozókat.</p>
<p style="text-align: justify;">Ritkulása ellenére nem védett. Egykor sokfelé előfordult, akár lakott területeken is, azonban az utóbbi évtizedekben az építkezések intenzív térhódítása és a parlagok felszámolása állománynagyságában jelentős csökkenést okozott és visszaszorult a természetes élőhelyekre.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/caja_im2017.jpg" alt="caja_im2017.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="522" height="346" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Hala: Réticsík <em>(Misgurnus fossilis)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Magyar Haltani Társaság a korábbi évek hagyományait folytatva, a 2024-re is meghirdette az Év Hala választást. A kitüntető címre ezúttal is három halfajt javasoltak a szakértők a gardát (Pelecus cultratus), a réticsíkot (Misgurnus fossilis) és a laposkeszeget (Ballerus ballerus), melyek közül mindhárom faj őshonos hazai vizeinkben, illetve a jelöltek közt van védett és fogható faj is. A 2023. december 31-én 12 óráig tartó online szavazást végül a réticsík nyerte a voksok 49 %-val, így 2024-ben ez a halfaj az Év Hala. Második helyen a garda, míg harmadik helyen a laposkeszeg végzett.</p>
<p style="text-align: justify;">A réticsík hosszan megnyúlt testű, oldalról kevésbé lapított halunk. Feje és szemei kicsik, orra hosszú és kúpos, a végén lekerekített. Szája kicsi és alsó állású, ajkain összesen 10 bajuszszál található. Apró pikkelyei alig észrevehetők, háta sötétbarna, oldalán hosszanti csíkok futnak, melyek közül a középső barna, a fölötte és alatta lévő pedig okkersárga. Legnagyobb csíkfélénk, testhossza meghaladhatja a 30 centimétert. A szárazság idején nagyrészt kiszáradó mocsarak jellemző hala, de előfordul sekély tavakban, öreg holtágakban és iszapos csatornákban, valamint nagyobb folyók hullámtéri gödreiben, a főmederben azonban ritkán található meg.</p>
<p style="text-align: justify;">A lárvák külső kopoltyúbojtjai, illetve az idősebb halak béllégzése lehetővé teszi számukra az oxigénszegény viszonyok elviselését. Apró fenéklakó állatokkal táplálkozik, de különböző növényi részeket és szerves törmeléket is fogyaszt. A vízszabályozást megelőzően olyannyira gyakori volt hazánkban, hogy a halászat külön ága, a csíkászat foglalkozott a mocsarakban tömegesen élő réticsík fogásával és értékesítésével. A nagy mocsarak felszámolásával megfogyatkozott a hazai állomány, erre tekintettel védelmet élvez, természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Korábban időjósnak is tartották, mivel a vihar közeledését a légnyomás megváltozásával megérezve mozgása megélénkül, és gyakran a felszínre úszik levegőért.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/misgurnus_fossilis_2009_g1.jpg" alt="misgurnus_fossilis_2009_g1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><strong></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Madara: Kerecsensólyom (Falco cherrug)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület már 1979 óta, immáron 46. alkalommal hirdeti ki minden évben az Év Madarát. A kezdeményezés célja, hogy a szervezők megismertessék a társadalommal azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak.</p>
<p style="text-align: justify;">A kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara. Külön érdekesség, hogy a faj idén másodjára kapja meg az Év Madara megtisztelő címet, ugyanis 2000-ben szintén az Év Madarává választották.</p>
<p style="text-align: justify;">A kerecsensólyom nagytestű sólyomfaj, testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter testtömege 730–1300 gramm. A tojó nagyobb méretű, mint a hím.</p>
<p style="text-align: justify;">Legkedveltebb táplálékállata az ürge, de a galambok fogyasztása is jelentős. Kora tavasszal hetekig a vonuló madarakból, elsősorban seregélyekből táplálkozik. Télen az öreg madarak gyakran mezei pocokra vadásznak.</p>
<p style="text-align: justify;">Élőhelye a nyílt puszta, a tagolt, hegyvidéki területeket kerüli. A kerecsensólyom nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, dolmányos varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürke gém és kárókatona elhagyott fészkeit foglalja el. Magyarországon rendszeres fészkelő. Az állomány egy része itt telel, egy része novemberben délre vonul.</p>
<p style="text-align: justify;">Hazánkban a kerecsensólyom fokozottan védett faj, eszmei értéke alapján (1.000.000 Ft) a legmagasabb kategóriába tartozik.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/falco_cherrug_1_bohu_i_el.jpg" alt="falco_cherrug_1_bohu_i_el.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="618" height="412" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Hüllője: Kaszpi haragossikló (<em>Dolichophis caspius</em>)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2024-re a kaszpi haragossiklót választotta az év hüllőjének. 2012 óta évente váltakozva egy-egy hazai hüllő- vagy kétéltűfajra irányítják a figyelmet azzal, hogy megnevezik az Év Fajaként. Az idei évben az Év Hüllőjének megválasztása volt aktuális, így 2024-ben a kaszpi haragossiklót üdvözölhetjük az Év Fajai közt!</p>
<p style="text-align: justify;">A kaszpi haragossikló a legnagyobb testű kígyónk. Hossza elérheti a 2 métert. Teste karcsú és erőteljes. Alapszíne általában dióbarna, a nyakon és a testoldalon ezüstös árnyalattal.</p>
<p style="text-align: justify;">A kifejlett egyedeket Magyarországon nehéz más kígyófajjal összetéveszteni. Élőhelye, mérete és színezete alapján többnyire könnyen azonosítható. Hazánkban csak a jóval lassúbb mozgású erdei sikló közelíti meg méretben.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/coluber_caspius_3_saxifraga-dirk_hilbers.jpg" alt="coluber_caspius_3_saxifraga-dirk_hilbers.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="549" height="366" /></p>
<p style="text-align: justify;">A kaszpi haragossikló hazánkban elszigetelt populációkban, mészkő- és dolomit-, valamint lösz-pusztagyepeken fordul elő. Legjelentősebb állománya a Villányi-hegységhez tartozó, de attól jól elkülönült, a Dráva-síkból szigetszerűen kiemelkedő Szársomlyó mészkősziklagyepén található. A budai-hegységi állományai úgy tűnik már csak a Budaörsi kopárokon és a Sas-hegyen maradtak fenn.</p>
<p style="text-align: justify;">Élőhelye többnyire a cserjékkel tarkított, meredek, sziklakibúvásokkal jellemezhető, keleti vagy déli kitettségű hegy- és domboldalakat, illetve a meredek löszfalak környékét kedveli. A felnőtt egyedeknek, úgy tűnik, szüksége van nagy méretű, biztonságos búvó- és telelőhelyekre, elsősorban sziklahasadékokra, vagy a löszben kialakult járatokra, vízmosta üregekre.</p>
<p style="text-align: justify;">A kaszpi haragossikló nappali életmódot folytat, egész nap aktív lehet. A reggeli órákban búvóhelye közelében napozik, majd miután felmelegedett, aktív vadászatra indul. Gyakran kúszik fel bokrokra, kisebb fákra. Látása jó, táplálékállatait és támadóit már messziről észreveszi. A felnőtt egyedek gerinceseket, elsősorban gyíkokat (fontos tápláléka a zöld gyík), rágcsálókat és énekesmadarakat zsákmányolnak. Mivel meglehetősen vehemens ragadozók, előfordul, hogy más kígyókat és időnként, saját fajtársaikat is felfalják. A fiatalok többnyire kisebb gyíkokat (zöld gyík, fali gyík, pannongyík), újszülött kisemlősöket, madárfiókákat, illetve alkalmanként sáskákat és egyéb gerincteleneket ejtenek zsákmányul. Mint általában a haragossikló-fajok, prédájukat többnyire élve nyelik le, csak a nagyobb ellenállást kifejtő áldozataikat fojtják meg testük egy-egy gyűrűjével, vagy egyszerűen valamilyen tereptárgynak préselik.</p>
<p style="text-align: justify;">Veszély esetén a meglepett haragossiklók hatalmas lendülettel menekülőre fogják, képesek meredek sziklafalakról is a mélybe vetni magukat. Ha sarokba szorítják őket, azonnal támadnak, és gorombán harapnak. A nagyobb testű példányok kellemetlen sebeket is ejthetnek. A kézbe vett haragossikló vehemensen beleharap támadója bármely testrészébe, amit elér, majd nem engedi el azt, hanem rágó mozdulatokkal igyekszik minél jobban feltépni a bőrét. Nevüket soha nem hazudtolják meg, harapásuk azonban nem veszélyes.</p>
<p style="text-align: justify;">A kaszpi haragossikló hazánk egyik legveszélyeztetettebb hüllőfaja. Élőhelyei az elmúlt évtizedekben szinte teljesen felszámolódtak.</p>
<p style="text-align: justify;">A faj a Berni Egyezmény II. függelékébe tartozik. Magyarországon fokozottan védett. Természetvédelmi értéke: 500 000 Ft.<strong></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Vadvirága: Fehér tündérrózsa (<em>Nymphea alba</em>)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Magyar Biológiai Társaság és a Vadonlesők Közössége által 2023. december 4. és 2024. január 5. közt zajló internetes szavazáson, a fehér tündérrózsa lett az Év Vadvirága, a voksok 47%-val, második helyen a vízi rucaöröm harmadik helyen pedig a mocsári aggófű végzett.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezúttal a szavazásra jelölt fajok főként vízi, illetve vízközeli élőhelyekhez kötődnek, így megtalálhatók álló- és lassú folyású vizekben, mocsarakban, árterekben és nedves réteken egyaránt.</p>
<p style="text-align: justify;">A jelöltek közt szerepelt a csodaszép virágokkal rendelkező fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), a különleges életmódú vízipáfrány, a vízi rucaöröm (Salvinia natans) és a meglehetősen termetes mocsári aggófű (Senecio paludosus).</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/nymphaea-alba-5343051_1280.jpg" alt="nymphaea-alba-5343051_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="536" height="392" /></p>
<p style="text-align: justify;">A fehér tündérrózsa hazánk úszóhínár társulásainak jellegzetes tagja. Elsősorban iszapos talajú tavakban, holtmedrekben fordul elő, de lassan folyó vizekben is megjelenik. Vastag gyöktörzsével az aljzatban gyökerezik, levelei és virágai akár 3-4 méter mély vízből kinőve a víz felszínén úsznak. Levelei 15-30 centiméter átmérőjűek, fényes zöldek, kerekdedek, tojásdadok, válluk mélyen bemetszett, szélük ép. Virágait 4(5) zöld csészelevél és 15-25 fehér sziromlevél alkotja, a virágok megporzás után a víz alá buknak. Júniustól szeptemberig virágzik.</p>
<p style="text-align: justify;">Hazánkban leggyakrabban a Tisza és a Dráva völgyében, a Kisalföldön találkozhatunk vele, illetve elszórtan, a Középhegység kivételével az ország nagy részén előfordul. Európában általánosan elterjedt, csak az Ibériai-félszigeten és Észak-Európában ritka, Észak-Afrikában és kelet felé Közép-Ázsiáig vannak előfordulásai.</p>
<p style="text-align: justify;">A tündérrózsákat a világ minden részén a megtisztulás és újjászületés szimbólumának tartják. Tudományos nemzetségneve a görög mitológiából származik, a Herkulesért meghalt féltékeny nimfáról kapta. A magyar tündérrózsa név pedig költői hasonlat: virágai a víz felszínén lebegő tündérekhez hasonlók.</p>
<p style="text-align: justify;">Vizes élőhelyeink általános leromlása, eltűnése, eutrofizációja veszélyezteti, gyakran hibridizál más tündérrózsa fajokkal. Melegvízű tavakban, csatornákban több tündérrózsafaj is meghonosodott, például a vörös és kék, valamint a nílusi tündérrózsa.</p>
<p style="text-align: justify;">Helyenként a gyöktörzsét és magjait is fogyasztották, valamint gyógynövényként használták. Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft, olvashatjuk a jelölt fajok bemutatásában.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Emlőse: Vadmacska <em>(Felis silvestris)</em></strong></p>
<div dir="auto" style="text-align: justify;">A házi cirmos közeli rokonát, a vadmacskát választották 2024-ben az Év emlősének a Vadonleső Program szakemberei. A programot <span><a tabindex="-1"></a></span>az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működteti a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével.</div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"></div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/wildcat-1382178_1280.jpg" alt="wildcat-1382178_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="521" height="347" /></div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"></div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;">Az európai vadmacska (Felis silvestris) rendkívüli mértékben hasonlít az egyik leggyakrabban tartott házi kedvenchez, a házi macskához. Bár vannak jellegzetes eltérések, többek között a bundamintázatban, a tömött, gyűrűs farokban és a zömök testalkatban, elkülönítésüket nehezíti – és egyben a vadmacskát is jelentősen veszélyezteti –, hogy a vadmacska és a házi macska között keveredés (hibridizáció) tapasztalható. Amennyiben a vadmacska-állomány erős és összefüggő, emellett kiterjedt élőhely is rendelkezésére áll, az egyedek egymással könnyen találkozhatnak. Ilyenkor nem keresik házi macskák közelségét, sőt üldözik őket. Amint viszont megfogyatkozik és megritkul egy állomány, egyre nehezebb a pártalálás a vadmacskák között. Ilyenkor elfogadják, akár kifejezetten keresik a házi macskák társaságát, és azokkal párosodva hibrid utódjaik lesznek. Ezek az utódok már viselkedésükben és küllemükben is eltérnek az „igazi”, tisztavérű vadmacskáktól. E folyamat előrehaladtával egyre több és több lesz a hibrid egyed, és azok leszármazottai egyre jobban eltávolodnak az eredeti vadmacskavonaltól, így végül lassan, de biztosan felmorzsolódik az érintett állomány.</div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"></div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;">Bár küllemében nagyon hasonlít a házi macskához, az európai vadmacska életmódjában, viselkedésében is vérbeli vadállat. A Skóciától Dél-Európáig, keletre pedig a Kaukázus hegyvonulataiig megtalálható ragadozó a nappalokat a sűrű erdők, bozótosok mélyén, sziklaüregekben, fák odvában meghúzódva tölti. Az éjszaka leple alatt a nyíltabb terepen, erdei tisztásokon türelmesen vadászik. Áldozatát legtöbbször lesből támadva, hirtelen kapja el. Tápláléka csaknem kizárólag frissen elejtett állatokból áll. Étlapján a rágcsálók épp úgy szerepelnek, mint a madarak, de akár üregi nyúl méretű zsákmányt is ejthet. Táplálékösszetétele elsősorban a kínálat függvénye. Mezei pockokban bővelkedő években (gradációkor) sok vadmacska szinte kizárólag ezen mezőgazdasági károkat okozó kisemlős ritkításával elégíti ki táplálékigényét.</div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"></div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;">A genetikai vizsgálatok elérhetőségének egyszerűsödésével csak a jövőben fog lassan kirajzolódni a vadmacskaállományok valódi természetvédelmi helyzete, az azonban már most is látszik, hogy vannak olyan területek, ahol a hibridizáció jelentős mértékben előrehaladott. Az is biztosan tudható már, hogy a felelős házi macskatartás keretében a házi kedvencek következetes ivartalanítása és portán belül tartása óriási jelentőségű a vadmacskák hosszútávú fennmaradása érdekében. Ez tehát a mi személyes felelősségünk, amit az oly értékes és sérülékeny biológiai sokféleség megőrzése érdekében tehetünk és tennünk kell! - írja közleményében a Vadonleső Program csapata.</div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"></div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;">
<p><strong>Az Év Gyógynövénye: Borsmenta <em>(Mentha piperita)</em></strong></p>
<p>A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztályának tagjai 2013 óta minden évben titkos szavazással választják meg az év gyógynövényét, melyen idén a borsmenta nyerte az Év Gyógynövénye címet.</p>
<p>A borsmenta (másnéven borsos menta, latinul Mentha piperita) évelő, Európában és Észak-Amerikában is termesztett növény, amelynek levelét és illóolaját használják a gyógyászatban. Jelentőségét mutatja, hogy a legrégebben termesztett gyógynövények egyike.</p>
<p><br /><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/spice-3358557_1280.jpg" alt="spice-3358557_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="530" height="355" /></p>
<p>A borsmenta leveléből készült teát és illóolajat a népi gyógyászatban epe- és bélpanaszok, illetve megfázásos tünetek enyhítésére alkalmazzák, külsőleg pedig bőrviszketés és fájdalom csillapítására használják. A borsmentaolaj számos klinikai vizsgálat szerint hatásosan enyhíti az emésztési panaszokat, ami elsősorban görcsoldó hatásával függ össze. Epehajtó hatását is vizsgálatok bizonyítják. Megfázás esetén köptetőként alkalmazzák. Az illóolajat, illetve a belőle nyert mentolt antibakteriális, hűsítő és enyhe helyi érzéstelenítő hatása révén külsőleg is használják pl. csípések, kiütések esetén. A kezelt terület vérkeringésének fokozásával enyhíti az ízületi- és izomfájdalmat.</p>
<p>Az MGyT Gyógynövény Szakosztályának célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedéséhez. Az Év Gyógynövényének megválasztásával évről évre újabb gyógynövényre irányul a figyelem, és a kiválasztott növénnyel kapcsolatos ismeretek, a hatásával, alkalmazásával összefüggő fontosabb információk az érdeklődők széles köréhez juthatnak el.- írja az MTI-hez eljuttatott közleményében a Szakosztály.</p>
</div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"></div>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Ősmaradványa: Gyapjas mamut (<em>Mammuthus primigenius)</em> </strong></p>
<p style="text-align: justify;">Novemberben a Magyarhoni Földtani Társulat által megrendezett Földtudományos Forgatagon került kihirdetésre 2024 Év Ősmaradványa, a gyapjas mamut (<em>Mammuthus primigenius</em>), illetve az Év Ásványa, a korund, melyek közül a gyapjas mamutot vesszük most górcső alá.</p>
<p style="text-align: justify;">A gyapjas mamut az egykori pleisztocén megafauna emblematikus tagja volt, mely kb. 400 ezer éve jelent meg a Földön és nagyjából 4000 éve halt ki. Maradványainak magyarországi lelőhelyei is ismertek, a mamutfogak pedig a leggyakoribb jégkorszaki nagyemlős leletek közé tartoznak hazánkban.</p>
<p style="text-align: justify;">Ez az egykori ormányos, testméreteit és felépítését tekintve igencsak hasonlított a mai elefántokhoz, bár külön fejlődési ágat képviselt. A számos hasonlóság mellett, azonban a hideg elleni védekezés miatt testét dús, gyapjas bunda fedte. Egykor Eurázsiában sok helyen megtalálható volt, az úgynevezett mamutsztyeppek jellegzetes, sőt egyenesen névadó fajaként. Ezeken az élőhelyeken a mai sztyeppektől eltérően a fűfélék mellett a különböző sás- és nádfajok is nagy számban nőttek.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1280px-ice_age_fauna_of_northern_spain_mauricio_anton.jpg" alt="1280px-ice_age_fauna_of_northern_spain_mauricio_anton.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="630" height="308" /></p>
<p style="text-align: justify;">A mamutok kipusztulásának oka sokszor vita tárgya. Már évtizedek óta sok kutató állítja, hogy ezt a fajt az ősember irtotta ki. Persze nem a primitív kőeszközeivel, hanem vermek ásásával, melyekbe főleg a tapasztalatlan mamutborjak zuhantak. Bár ez ma is vitatott, ám a legújabb kutatások szerint a hatalmas emlősök kihalásának fő oka az éghajlatváltozás lehetett. Azonban, ahogy az egykori megafauna több tagja esetében, úgy a mamutnál sem lehet egyetlen okot megnevezni a kihalása kapcsán, hiszen szerepet játszott benne a klímaváltozás mellett a vegetáció átalakulása is, mely hatására az egyre csökkenő állomány mind kisebb területre szorult vissza, ahol fokozatosan csökkenő táplálékbázis állt rendelkezésére.</p>
<p style="text-align: justify;">Azonban attól függetlenül, hogy már 4000 éve nincs velünk a mamut, mégis nagyon népszerű a faj, és éppen ezért, illetve azért is, mert közeli rokonai az elefántok még köztünk járnak, időről időre felröppenek a hírek, miszerint a géntechnológia és a permafrosztból előkerült jó állapotú maradványokban megőrzött DNS-nek hála, az emberiség megpróbálja visszahozni a mamutot a bolygóra. Mondjuk a hírek arról ritkán szólnak, hogy hova fogjuk tenni ezeket az állatokat és mit fognak enni, illetve lehetséges-e egészséges méretű populáció kialakítása vagy csak 1-2 egyedet hoznak létre a szenzáció kedvéért. De ezek a kérdések már igencsak messzire vezetnek…</p>
<p style="text-align: justify;">Számos kategória győztesének kihirdetését várjuk még, így az oldal folyamatosan frissül az új nyertesek bemutatásával, amint kiderül például az Év Beporzójának kiléte.</p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2024%2F01%2F01%2Fev_fajai_115%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2024%2F01%2F01%2Fev_fajai_115%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2024%2F01%2F01%2Fev_fajai_115%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Év Fajai 2024"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2024/01/01/ev_fajai_115#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/18292175" border="0" /></a><br /></p>
Év_Fája
Év_Emlőse
Év_Hala
Év_Madara
Év_Rovara
Év_Gombája
Év_Vadvirága
Év_Hüllője
Év_Fajai
Év_Gyógynövénye
0
Az Év Fajai 2024
Mi a közös a réticsíkban, a gyapjas mamutban és a sisakos sáskában? 2024-ben saját kategóriájukban az Év Fajai lettek!
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/ev_fajai_2024_2.png
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/ev_fajai_2024_2.png
https://vadaszerdo.blog.hu/2023/10/08/egy_ritka_kobor_vendeg
Egy ritka, kóbor vendég
2023-10-08T19:10:57+02:00
2023-10-08T19:10:57+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Október elején röppent fel a hír és a videófelvétel, mely tanúsága szerint jávorszarvas kóborol hazánkban. A beszámoló az állat a borsod-abaúj-zemplén megyei Pácin település határában való felbukkanásáról szól. A jávorszarvas jelenlétét azonban a területileg illetékes Aggteleki Nemzeti Park nem erősítette meg, illetve az ominózus videó készítőjén kívül más nem találkozott a jávorral.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/moose-1092448_1280.jpg" alt="moose-1092448_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="528" height="364" /></p>
<p style="text-align: justify;">Bár nagy szenzáció a jávorszarvas észlelés hazánkban, ugyanakkor azonban nem példa nélküli az eset.</p>
<p style="text-align: justify;">A jávorszarvas egykori jelenlétére utaló régészeti leletek korántsem ritkák, tekintettel arra, hogy a faj egykor a Kárpát-medence faunájának állandó tagja volt. A középkorig az Alföld lecsapolás előtti mocsaras erdeiben közönségesnek számított, de Túróczi László Nagyszombaton, 1735-ben kiadott „Hungaria suiscum regibus”című könyvében még a Bakonyból és a Balaton-felvidék mocsaras területeiről említi a fajt.</p>
<p style="text-align: justify;">Arra tekintettel, hogy egykor hazánk faunájának tagja volt ez a hatalmas szarvasféle, a vadtelepítések aranykorában az 1900-as évek elején a jávorszarvas telepítés ötlete is felmerült. Gyöngyöshalászi Takách Gyula még lehetséges helyszíneket is megnevezett (Bellye, Ecsediláp…) a Vadászat és Állatvilág című lapban 1916. október 1-én megjelent írásában.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/vadaszat_es_allatvilag_1916.png" alt="vadaszat_es_allatvilag_1916.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;">Vadászat és Állatvilág, 1916.</p>
<p style="text-align: justify;">Magyarországról való kipusztulását követően azonban időnként felbukkannak kóborló egyedek hazánkban. Ilyen volt az a két fiatal (3 év körüli) bika is, melyek 1979. július 2-án jelentek meg Hortobágyon, az 1979. szeptemberi Nimród beszámolója szerint később a két jávort Martfűn, Tiszaföldváron, Szolnok-Tiszaligeten, Szentendrén és a tolna megyei Medinán látták.</p>
<p style="text-align: justify;">Az egyik példány szeptember 13-án pusztult el, gépjárművel való ütközés következtében, Budapesten, Csillaghegyen. A balesetet elszenvedő sofőr később úgy emlékezett vissza a történtekre, hogy az autó elé tévedt állatot testalkata, púpossága miatt cirkuszból szökött tevének vélte. Azonban az ütközést az erőteljes fékezés ellenére sem sikerült elkerülni és a súlyosan sérült állatot végül a helyszínre érkező erdőgazdasági dolgozó váltotta meg a szenvedéstől.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/gazolt.png" alt="gazolt.png" class="imgnotext open-in-modal" width="422" height="310" /></p>
<p style="text-align: justify;">Két nappal később, szeptember 15-én a másik kóborló jávor sorsa is megpecsételődött. Ezt az egyedet a sásdi Petőfi vadásztársaság titkára ejtette el. Az eset baranya megyei Gyümölcsény község határában, szarvas vadászaton történt. A vadász szórványos szarvasbőgést hallott, közben egy mély hangú bikáét is. A hajnali fényben előjött jávorbika agancsát vizsgálva az elejtő visszarakott agancsú állatra gondolván az alkalmas pillanatban lövést adott le. A vad 3 éves volt. Az elejtő ellen szabálysértési eljárás indult. Az eset olyannyira egyedülálló volt, hogy az üggyel kapcsolatban a MÉM (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) vadászati és halászati főosztálya állásfoglalást adott ki, amely szerint „... a jávorszarvas Magyarországon nem tekinthető hasznos vadnak, ezért a 30/1970. (XII. 24.) MÉM számú rendelet 15. (2) bekezdésében foglalt vadászati korlátozás rá nem vonatkozik." Így a szabálysértési eljárás is megszűnt.</p>
<p style="text-align: justify;">Nem sokkal később, 1981-ben újabb jávorszarvas került elő Magyarországról. Szeptemberben bukkant fel az állat Tiszafüred mellett az egyik öntözőcsatornában. Az állatot végül befogták, és a jászberényi állatkertbe szállították. A befogást levezénylő állatorvos, Dr. Endes Mihály így számolt be a Nimród hasábjain az esetről: <em>„Kora reggel a falu határában a kaszálók látták a „hatalmas, lópofájú szarvasfélét” rohanni a földeken, de eltűnt a szemük elől. Később a tiszafüredi főcsatorna töviskesi gátőrházának zsilipjéhez érkezett meg úszva a jávor, de a kibetonozott csatornaparton nem tudott felmászni. A közelben dolgozó munkások és a Nimród vadásztársaság tagjai kötelek segítségével partra vontatták a kimerült állatot. Nyugtató és izomernyesztő injekciókat kapott, majd feltettük a jászberényi Hűtőgépgyár teherautójára, amely a jászberényi állatkert egyik karámjába szállította a fiatal bikát. Sajnos, nem sokáig élt, belső sérüléseibe belepusztult.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/tiszafured.png" alt="tiszafured.png" class="imgnotext" width="432" height="366" /></em></p>
<p style="text-align: justify;">A fenti, ismertebb eseteken kívül Topál György, a Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének egykori vezetője és szerzőtársa Vörös István, archeozoológus, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa közöl a Vertebrata hungarica című periodika 1984. évi 22. számában egy 1980-as adatot is, mely egy fiatal tehénről tesz említést, amely 1980. októbert 16-án került puskavégre az Eger melletti Ostoroson.</p>
<p style="text-align: justify;">Legutóbb 1989-ben került elő újabb jávorszarvas Magyarországon. Az állatot 1989. decemberében hozták terítékre a borsod-abaúj-zemplén megyei Szuhogy település közelében. Az állat maradványai a Természettudományi Múzeum emlősgyűjteményébe kerültek, ahol sokáig (2001. decemberéig) nem lehetett semmit tudni az elpusztulás körülményeiről, míg nem a Mátra Múzeum Természettudományi Közleményeiben megjelent közlemény szerint: <em>„Rácz Miklós edelényi erdész tájékoztatása alapján a fiatal bikát 1989. december 16-án, Szuhogy település határában három lövéssel ejtették el egy hajtóvadászat során. Az állatot már a vadászatot megelőző napokban is több alkalommal látták a területen mozogni.„</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/szuhogy.png" alt="szuhogy.png" class="imgnotext open-in-modal" width="511" height="346" /></em></p>
<p style="text-align: center;">Elejtett jávorszarvas (Szuhogy, 1989. XII. 16.).</p>
<p style="text-align: center;">(Fotó: Rácz Miklós, Forrás: Folia Historico- Naturalia Musei Matraensis, 2022., 26.) </p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F10%2F08%2Fegy_ritka_kobor_vendeg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F10%2F08%2Fegy_ritka_kobor_vendeg%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F10%2F08%2Fegy_ritka_kobor_vendeg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy ritka, kóbor vendég"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2023/10/08/egy_ritka_kobor_vendeg#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/18230451" border="0" /></a><br /></p>
vadgazdálkodás
vadászattörténet
0
Jávorszarvasok Magyarországon
Hortobágy, Gyümölcsény, Tiszafüred, Szuhony, Ostoros.... Mi a közös bennük?
A magyarországi jávorszarvas észlelések.
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/moose-1092448_1280.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/moose-1092448_1280.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2023/08/22/szarvasboges_turak_651
Szarvasbőgés túrák 2023
2023-08-22T19:30:32+02:00
2023-08-22T19:30:32+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Az idén, a kánikula ellenére már hangolnak a legények, megszólalnak a gímszarvasbikák. És ahogyan a korábbi években, úgy idén is sokan szeretnék meghallgatni, részesei lenni az őszi erdő legszebb koncertjének.</p>
<p style="text-align: justify;">Az évről évre fokozódó érdeklődés következtében pedig már most megkezdődött a szarvasbőgő túrák szervezése, illetve az gímszarvas vadászati idényére készülve több helyen erdőlátogatási korlátozások kerülnek bevezetése, melyekről indulás előtt mindenképp fontos tájékozódni.</p>
<p style="text-align: justify;">Érdemes élni a szervezett túrák nyújtotta lehetőséggel, mivel, ha ilyenen veszünk részt, biztosan nem zavarjuk meg az ebben az időben a vadászterületeken zajló vadászatokat, illetve az ennek okán elrendelt erőlátogatási tilalmat. Továbbá jobb esélyünk van arra, hogy a területet jól ismerő szakvezető segítségével, tényleg tanúi lehessünk az őszi erdőn orgonáló szarvasbikák nászának. Emellett a legtöbb szarvasbőgés hallgató túrát érdekes előadások, egyes helyeken pedig ízletes vacsora kíséri.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/bog.jpg" alt="bog.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Mint minden vadlesnél, itt is vannak olyan jótanácsok, melyeket a siker érdekében érdemes szem előtt tartani. Természetesen terepi programról lévén szó, fontos az időjárásnak megfelelő öltözet. Válasszunk zárt lábbelit és ruházatot a kullancsok és szúnyogok ellen. Kerüljük a zizegős, susogós anyagú, élénk színű öltözéket, valamint lehetőség szerint minimális mennyiségű kozmetikumot használjunk, ha ragaszkodunk hozzá, de erős illatú parfüm, dezodor stb. nem ajánlott. Mobil és egyéb elektronikus készülékeinket természetesen némítsuk le vagy kapcsoljuk ki.</p>
<p style="text-align: justify;">Ha családdal együtt veszünk részt egy-egy ilyen túrán, lehetőség szerint nagyobb, már türelmes, csendben maradni tudó gyerekekkel induljunk útnak, hiszen a késői időpont miatt a fáradt, nyűgösködő kicsik könnyen megzavarhatják a megfigyelni kívánt állatokat, ezzel elrontva a többiek szórakozását. Természetesen a kisebb korosztálynak sem kell nélkülöznie a szarvasbőgés nyújtotta élményt, több hazai vadasparkban is találkozhatunk gímszarvassal, ahol szintén lehetőség nyílik meghallgatni őszi koncertjüket.</p>
<p style="text-align: justify;">Az alábbiakban mutatjuk, hogy hol van lehetőség szervezett keretek közt szarvasbőgést hallgatni. Érdemes a programot meghirdető oldalon közvetlenül tájékozódni a részletekről.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A cikk folyamatosan frissül, de további információkért javasolt a szervezők honlapjának nyomon követése.</strong></p>
<p><a href="https://turizmus.gemenczrt.hu/szolgaltatasaink/esemenynaptar/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Augusztus 25. - Szeptember 09. Igazi szarvasbőgés – Gemenc Zrt., Pörböly </a></p>
<p><a href="https://www.knp.hu/hu/programok/szarvasboges-az-orjegben-a-petofi-emlekev-alkalmabol-510" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 2. - Szarvasbőgés az Őrjegben – Kiskunsági Nemzeti Park, Császártöltés-Kiscsala </a></p>
<p><a href="http://www.kaszort.hu/hir/szarvasboges-hallgatas-kisvasuttal-1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 8-9., 15-16., 22-23. - Szarvasbőgés-hallgatás kisvasúttal, Kaszó, Kaszó Zrt.</a></p>
<p><a href="https://siarena.hu/2023/08/iden-is-lesznek-szarvasboges-turak-az-eplenyi-siarena-vibe-parkban/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 9., 16. Szarvasbőgés túra - Eplény, Eplényi Síaréna, Verga Zrt.</a></p>
<p><a href="https://www.ddnp.hu/okoturizmus/programok/szarvasboges_beda-karapancsan_1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 9. - Szarvasbőgés Béda-Karapancsán, Duna-Dráva Nemzeti Park, Kölked, Fehér Gólya Múzeum</a></p>
<p><a href="https://parkerdo.hu/parkerdo/szarvasboges-turak-es-ejszakai-szakvezetesek-pilisi-parkerdoben-es-budakeszi-vadasparkban/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 11- október 1. - Szentendre, Budakeszi, Visegrád, Valkó, Galgamácsa, Pilisi Parkerdő Zrt.</a></p>
<p><a href="https://verteserdo.hu/szarvasboges-hallgato-turakkal-indul-az-osz/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 13- 29. – Szarvasbőgés a Vértesben – Vérteserdő Zrt., Kőhányás </a></p>
<p><a href="https://www.facebook.com/events/591211059758836" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 15. - Szarvasbőgés hallgatás a Börzsönyben, Mesél az erdő extra, Verőce (Magyarkút)</a></p>
<p><a href="https://www.kmnp.hu/hu/programok/szarvasboges-hallgato-tura-a-marosi-erdokben-330" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 15. – Szarvasbőgés hallgató túra a Marosi erdőkben, Körös-Maros Nemzeti Park, Magyarcsanád</a> </p>
<p><a href="https://anp.hu/tura/201" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 15., 16. - Szeptemberi szarvasbőgés az Aggteleki karszton - Aggteleki Nemzeti Park, Jósvafő</a> </p>
<p><a href="https://taegrt.hu/2023/08/30/szarvasboges-program-eloadas-bemutato-tura/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 15-16. – Szarvasbőgés túrák - Sopron, Taeg Zrt.</a></p>
<p><a href="https://szarvasfarm.hu/programok/#anchor_programok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 15-17. - Szarvasbőgés hallgató túra, Bőszénfa, Bőszénfai Szarvasfarm</a></p>
<p><a href="https://www.kmnp.hu/hu/programok/esti-seta-szarvasboges-idejen-262" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 16. - Esti séta szarvasbőgés idején - Körös-Maros Nemzeti Park, Biharugra</a> </p>
<p><a href="https://www.zalaerdo.hu/hu/programajanlo/180/szarvasboges-hallgato-jarat" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 15-22. - Szarvasbőgés hallgató járat - Zalaerdő Zrt., Csömödér</a> </p>
<p><a href="https://www.bekatutaj.net/home/vizitura-gemencen-szeptemberben-szarvasboges" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 15-17. - Szarvasbőgés vízitúra Gemencen, Békatutaj, Dunafürdő</a> </p>
<p><a href="http://eveznijo.hu/bakancslistas-tura-ipoly-csodainak-felfedezese-szarvasbogessel-kiserve-kajakkal-vagy-kenuval-duna" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 16. – Szarvasbőgős vízitúra, Dunaparti Csónakház, Ipolytölgyes</a> </p>
<p><a href="https://www.facebook.com/events/1323719481569062" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 16. - A zselici erdő koronás királyai - Szarvasbőgés túra kisvasúttal, Sasrét puszta, Almamellék, Mecsekerdő Zrt. </a></p>
<p><a href="https://www.facebook.com/photo/?fbid=758999282695258&set=a.553723603222828&locale=hu_HU" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 16, 23. - Szarvasbőgő kisvonat - Egererdő Zrt., Mátravasút, Gyöngyös, Felsőtárkány</a> </p>
<p><a href="https://www.nagyborzsonyikisvasut.hu/szarvasboges-expressz-2023/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 16., 23. - Szarvasbőgés Expressz 2023, Nagybörzsönyi Erdei Vasút, Nagybörzsöny</a></p>
<p><a href="http://www.eszakerdo.hu/magyar/erdeivasut/2023/szarvasboges/szarvasboges_230922-23p_plakat1.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 22.-23. - Szarvasbőgés-hallgató vonatozás, Pálháza, Északerdő Zrt.</a> </p>
<p><a href="https://www.dunaipoly.hu/hu/program/esti-seta-a-borzsonyben-szarvasboges-idejen?fbclid=IwAR0-JdZVfdyAu69doWisUdheOnaRzS-F605WKy8kfX9f8Qro7DrEujfHgDo" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 22-25. - Esti séta a Börzsönyben szarvasbőgés idején, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Királyrét</a></p>
<p><a href="http://eveznijo.hu/szarvasbogos-tura-vadregenyes-erebe-szigetek-korul-kenuval-es-kajakkal-duna-gonyu-2023-09-23" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 23. – Szarvasbőgős vízitúra, Dunaparti Csónakház, Gönyű</a> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F08%2F22%2Fszarvasboges_turak_651%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F08%2F22%2Fszarvasboges_turak_651%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F08%2F22%2Fszarvasboges_turak_651%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szarvasbőgés túrák 2023"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2023/08/22/szarvasboges_turak_651#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/18199013" border="0" /></a><br /></p>
gímszarvas
szarvasbőgés
vadászati_idény
erdei_etikett
0
Szarvasbőgés túrák 2023
Hallgassuk szervezett keretek közt az őszi erdő legszebb koncertjét, a szarvasbőgést.
Túrák földön, vízen, kisvasúton!
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/boges.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/bog.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2023/06/21/se_nem_diszno_se_nem_kutya
Se nem disznó, se nem kutya...
2023-06-21T19:52:57+02:00
2023-06-21T19:52:57+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Sok fajról tudtam, hogy egykor vadásztak rá, vagy károsnak ítélt vadként tartották számon és irtották, de megmondom őszintén a sünről ezt nem tudtam, de nem is gondoltam. Eddig.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/hedgehog-g125f04a92_640.jpg" alt="hedgehog-g125f04a92_640.jpg" class="imgnotext" width="350" height="525" /></p>
<p style="text-align: justify;">Azzal, hogy a sünt dúvadnak titulálták, egy másik, a <a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2023/06/04/a_xx_szazad_farkasai" target="_blank" rel="noopener noreferrer">20. század farkasairól szóló írás</a> közben találkoztam először, mégpedig a vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló 1957. évi 43. számú törvényerejű rendelet 18. §-ban. Itt a jogalkotó a kártékony (dúvad) fajok közé sorolja a sündisznót, többek közt a vaddisznó, róka, borz, farkas, vadmacska, görény, menyét, hermelin, vidra, hörcsög, ürge, üregi nyúl, pézsmapocok, veréb, dolmányos varjú, szarka, szajkó, (galambász) héja, barna réti héja, kékes réti héja, karvaly, barna kánya, sarki búvár, északi búvár társaságában.</p>
<p style="text-align: justify;">Elsőre nem tudtam hova tenni, a dolgot, még viccelődtem is egy szép sünterítéket vizionálva, de utána olvasva számos cikket találtam arról, hogy költési és fiókanevelési időben bizony érzékeny károkat tud okozni a fácántelepek környékén, foglyos területeken, de féltették a süntől a császármadár és a fajdfélék fészkeit, sőt az apró nyúlfiakat is a vadóvók. (Ezt nem vonom kétségbe, személyesen is volt szerencsém tapasztalni, hogy a fészekből frissen kiugrált, még a szülei által etetett feketerigó fiókát elkapta és megette egy nagyobb testű sün.)</p>
<p style="text-align: justify;">Végül olyannyira felkeltette érdeklődésemet a kérdés, hogy gondoltam körül járom kicsit a témát. Hol, hogyan vadásztak a sünre? Jó, persze azért ne hajtást, meg lesvadászatot képzeljen el senki, hiszen lássuk be nincs igazán sport értéke elejteni egy sünt…</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/csergezan.png" alt="csergezan.png" class="imgnotext open-in-modal" width="555" height="337" /></p>
<p style="text-align: center;">Illusztráció: Csergezán Pál</p>
<p style="text-align: justify;">Emellett pedig a sün (vagy népies nevein: sündisznó, töviskes disznó, tövis-disznó, töviskes kutya, szőrdisznó) az első emlős fajok közt volt, melyek 1901-ben védettséget kaptak a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1901. évi 24.655. számú körrendelete által, mely a mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében látott napvilágot 1901. március 18-án.</p>
<p style="text-align: justify;">De honnan is az elnevezése? Nos, az 1800-as, 1900-as években az emberek, sőt a vadászok között is általánosan elterjedt nézet volt, hogy a sündisznónak egy hegyesebb orrú és egy tompább orrú alakja van. Az egyiket sün-«disznónak», a másikat sün-«kutyának» nevezték. A sündisznó, sünkutya kérdés tisztázásába még a Magyar Nemzeti Múzeum is beszállt, ugyanis a Nimród 1931. júniusi lapszámában, dr. Éhik Gyula, az Állattár Emlősgyűjteményének vezetője tett közzé felhívást arra, hogy kérik a vadásztársakat, hogy az összehasonlító vizsgálatokhoz küldjenek élő sünöket a Múzeumnak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/hedgehog-g2ea6c92ce_640.jpg" alt="hedgehog-g2ea6c92ce_640.jpg" class="imgnotext" width="391" height="293" /></p>
<p style="text-align: center;">A hosszú orrú "sünkutya"</p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/hedgehog-g826d2ef5a_640.jpg" alt="hedgehog-g826d2ef5a_640.jpg" class="imgnotext" width="388" height="218" /></p>
<p style="text-align: center;">A rövidebb orrú "sündisznó"</p>
<p style="text-align: justify;">A vizsgálatnak – mely során összesen 61 db sünt vizsgált meg Éhik – nem sikerült igazolnia, hogy létezne sünkutya vagy sündisznó, ugyanis az orr formája, hosszúsága mindig a szimatolás függvényében változott az élő állatok esetében. Pusztulásukat követően azonban nem volt megállapítható olyan mértékű eltérés az orr hossza és formája közt, mely igazolta volna a két süntípus létezését.</p>
<p style="text-align: justify;">De térjünk vissza sün által okozott károkra, illetve vadászatával, gyérítésével kapcsolatosan fellelhető információkra.</p>
<p style="text-align: justify;">Elsőként a Vadász- és Versenylapban közzétett Gróf Forgách Károly ghymesi uradalmában lőtt vadak 1863/64 vadászati évre vonatkozó jegyzékében találkozhatunk vele, mely szerint az adott évben 20 példány esett. Ami a statisztikát nézve igencsak beszédes, az az, hogy ebből 19 egyed a <em>Ghymesi fáczányos</em>ban került terítékre. A gróf főerdésze, Lüley Róbert az ezt követő években is rendszeresen közzétette az uradalom lőjegyzékeit, melyek hasonló példányszámokról számoltak be, és melyek döntő többsége szintén a fácánosból került ki.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/ghymes.png" alt="ghymes.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Természetesen más uradalmak is közölték lőjegyzékeiket, de az egységes országos lőjegyzék létrehozására irányuló kezdeményezés csak 1870-ben indult el, szintén a Vadász- és Versenylap hasábjain. A lap szerkesztősége az adatgyűjtéshez mintát is biztosított. Az adatgyűjtés eredményeként végül elsőként az 1869/70. vadászati év eredményeit tanulmányozhatták az érdeklődők (az adatsorok persze nem voltak teljesek, hiszen, ahogy a szerkesztőség is jelezte, nem minden uradalom hozta nyilvánosságra vadgazdálkodási eredményeit).</p>
<p style="text-align: justify;">Itt kell, megjegyezzem, hogy a sün nem kapott önálló rubrikát a statisztikában, de nagyon sok adatszolgáltató a megjegyzés rovatban feltüntette ezt a fajt, illetve egyéb ismertetni kívánt érdekességeket is. Innen tudható, hogy például a 1870/71-es vadászati évben 675 sün esett.</p>
<p style="text-align: justify;">A statisztikák mellett a sün vadgazdálkodási vonatkozása megjelenik Hőnig István Vadőr (1907) című könyvében, a fácán tárgyalásánál: <em>„A fáczánnál sokkal több megy ellenség számba, mint bármely más vadnál; a ragadozó emlősökön és szárnyasokon kívül ide számítandó a sün-disznó, a patkány, főképpen a kóbor ebek és macskák, melyek számtalan fészket megrontanak már az által is, hogy a kotlót elriasztják.”</em><em><br /></em></p>
<p style="text-align: justify;">De Lakatos Károly is a sün pusztítása mellett teszi le a garast 1903-ban megjelent A vadászmesterség könyve című munkájában. (A sün ekkor már védett fajnak számít!) A könyvben a sünfogásra a különféle csapdákat ajánlja a szerző, de a sün csapdával való fogása ettől jóval korábban is bevett gyakorlat lehetett, tekintettel arra, hogy a vadászati újságok hirdetéseiben már jóval korábban is megjelentek az erre a célra ajánlott <em>vastőr</em> hirdetések.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/nevtelen_1.png" alt="nevtelen_1.png" class="imgnotext" width="408" height="306" /></p>
<p style="text-align: justify;">Egy másik érdekes sünfogási módszerről számol be Szontágh Boldizsár, írói álnevén Csetneki, Gömör megyéből az 1878. július 10-i Vadász és Versenylapban. Felvidéki vadászlevelek című sorozatának ezen fejezetében a titkos és tilos vadászati módokat tár a publikum elé.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„Még néhány évtized előtt — lehetséges, hogy még most is — több németországi vidéken, bár félig meddig titokban, de szokásos volt az úgynevezett éjjeli vadászat, mely alkalmilag borzra, de leginkább az apró ragadozókra, mint sündisznó, menyét, görény, nyest, és házi macskára tartatott. Jól gondozott fáczányosok s más tilalmasok őrei, felügyelői kötelezve voltak e vadászatra, s az elpusztított apró dúvadak után tetemes lődíjakat, valamint az éjjeli vadászatra szükségelt sajátságos kutyák tartására külön havipénzeket nyertek. Gyakorolták e vadászatot titokban juhászok és más jogosulatlan egyének is, de csak borzra mint melynek zsírja, húsa s csuhája a fáradságot kifizette. Főkellék hozzá volt a beoktatott két kutya, többnyire juhászebek, vagy legalább is az egyik, az úgynevezett kereső kutya (Finder) melytől megkívántatott, hogy éjjel leczvorkáztatván </em>(pórázról leold, elenged. a Szerk.)<em> a borz vagy apró dúvad nyomát keresse fel, azt akár mily messze és tekervényesen vezessen,csendesen kövesse s ha beéri, akkor hangot adjon; különben hasznos vadat, nyulat, őzet, vagy akár rókát — ha orra előtt ugrik is — soha bántania vagy követnie nem volt szabad s legfeljebb elnézetett, ha az előtte járt veres komát egy két hanggal jelezte. Ily tulajdonságú kutyák leginkább a juhász fajtákból kerültek ki s igen becsesek voltak. A második kutyának — mert az éjjeli vadászat többnyire két kutyával űzetett — feladata volt társának segítségére rohanni, ha az jelt adott s ez többnyire fogas komondor fajta volt. Borz vadászatnál a két kutya nélkülözhetetlen, mivel az egyik ritkán bírja addig a borzot letartóztatni, míg a vadászok oda érkeznek s megesik sokszor hogy mind a két kutyát meghurczolja a legsűrűbb fiatalosokban, ott lesúrolja testéről s odújába menekszik, a midőn a vadászat természetesen meghiúsul. Az apró dúvadakra ellenben a kereső kutya — ha jó fogas — egymaga is elégséges. Az éjjeli vadászat maga következő módon ment véghez : néhány vadász, őszi időben, — legjobbnak tartatott az október, azután a november, — lehető csendes s kissé homályos de nem egészen sötét éjszakán — mert holdfényes éjjeken az említett vadak tanyájuktól nem távoznak messze — oly tájakra indult, hol az elejtendő vadat feltalálhatni reménytették, tehát borzlakta vagy járta helyekre, vagy pedig helységek, kertek, majorok, magányos tanyák, ligetek közelébe, s ott a kereső ebet leczvorkázva, emelkedettebb helyen, honnan nagy területet áthallhattak, lesték a kutya hangot. Ha a kereső eb mit sem talál, úgy — bár néha óra múlva — biztosan visszajön a vadászokhoz s azok azután más tájra mennek; de ha vadat talál, azt csendesen követi s néha félmértföldről ad hangot annak jeléül hogy vagy borzot attaquiroz, vagy apróságot szorított lyukba, búvó helyre vagy fára fel ; e jelre azután leczvorkáztatik a másik eb is s a vadászok árkon bokron át rohannak oda, s a vadat — ha már előbb ebfogra nem került volna, kikotorják, fáról lerázzák, agyonütik vagy végső szükségben lelövik. A zajt azonban kivált helységek, lakások közelében lehetőleg kerülniük kell, miután gyakran voltak véres összeütközések a falusiakkal, kik macskáik elpusztítását, vagy a kertekben s másutt éjjel el nem kerülhető károkat valamint a lármát zokon vették s ezen éjjeli expeditiókat néha erővel is gátolni próbálták. Ezen éjjeli vadászat különben a mily érdekesvolt a passionatus — és értékes a fizetett — vadászra nézve; oly fáradtságos és testet roncsoló volt, s nem egy vadász egészsége sínylette meg az őszi éjek fáradalmait. Leginkább divatozott a schwarzburgi fejedelemségben s a többi thüringiai államocskákban a honnan a legtöbb jeles kereső kutya is került.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">A fent leírt vadászati mód ismertetésre kerül a Diezel-Mika féle Az apróvad vadászata című könyv apró ragadozók vadászata című fejezetében. A fordító, Mika Károly a fent részletezett célra kimondottan ajánlja a hazai vadászközönség figyelmébe a foxterriereket.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/fox-terrier-gc983ee9af_640.jpg" alt="fox-terrier-gc983ee9af_640.jpg" class="imgnotext" width="350" height="528" /></p>
<p style="text-align: justify;">Harmadik módszerként a sünök irtására az akkoriban bevett eljárás a mérgezést említették a szaklapok, bár azt a szerzők többsége hozzátette, hogy ez talán a legkevésbé hatásos módszer a tüskéshátúak ellen, ugyanis viszonylag ellenállók a mérgekkel szemben (sztrichnin, foszforszörp), illetve kiváló szaglásuknak köszönhetően meglehetősen ritkán vették fel a mérgezett csalétket.</p>
<p style="text-align: justify;">Érdekes a sün kettős megítélése, míg egyes szerzők és 1901-től a törvény is a hasznos emlősök közé sorolta, addig a vadászújságok hasábjain sorra jelentek meg a cikkek, beszámolók kártékony mivoltáról. Éppen ezért több bírálatot is kapott az 1901-es törvény, mely számos fajnak, köztük a sünnek is védelmet biztosított.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár a lőjegyzékeken már egészen korán feltüntették a sünöket is, de igazi „ellenséggé” az intenzív apróvadtenyésztés fellendülésével váltak.</p>
<p style="text-align: justify;">A Nimród hasábjain első alkalommal 1931-ben Félix Endre tollából olvashatott a nagyközönség a sün által okozott kárról, melyet a fogoly fészkelése idején tapasztalt „a vizsla tanító”. A ’30-as évektől kezdve egyre szaporodnak a cikkek a sünök kártékonyságáról, de hangsúlyozom, hogy szinte mindig csak a fácán- és fogoly szaporulat kapcsán kerül elő a téma.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/animals-g1b77132aa_640.jpg" alt="animals-g1b77132aa_640.jpg" class="imgnotext" width="417" height="266" /></p>
<p style="text-align: justify;">A sünök pusztítása azonban a közvéleményt sem hagyta hidegen, 1936-ban a Magyarság hasábjain látott napvilágot egy rövid vélemény, mely vandalizmusnak titulálja a sünök irtását. Erre pedig nem kisebb személy reflektált, a Magyar Vadász-ban, mint Vásárhelyi István, természetkutató, zoológus, aki annak ellenére, hogy elkötelezett természetvédő és vadászember, szintén állást foglalt a kérdésben, mely szerint apróvadas területen nem szabad megtűrni a sün jelenlétét.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„A sün tehát gazdának, kertésznek, de főleg a vadtenyésztőnek mindenütt s mindenkor csak kárt okoz. Ezért rendezett vadászterületen, ahogy csak lehet, irtsuk. Irtani lehet: télen az alvó állatot vackából kiemelve, jóorrú kutyával, a párzási viadalokon összeseregletteket s végül tojással vagy hússal csalizott, tavasztól őszig állandóan kintlévő csapóládákkal. A vascsapába is belemegy, de ezt mint állatkínzó fogási módot, nem is említem. Tapasztalatom szerint a szarkák, varjak részére kirakott foszforos tojásoktól nem sok pusztul el, mert azt kihányja s legtöbbször élve menekül. Ámbár ilyen és strichnines csalétek mellett is találtam már néhányat elhullva. Állatunkat a miniszteri rendelet védi s ennek tisztelete mindenkit kötelez, mégis csak azt ismételhetem, irtsuk, ahol találjuk. Az a vadőr pedig, aki sokat pusztított belőle, dicséretet és nem megrovást érdemel.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">A régi újságok tanúsága szerint Vásárhelyi István igencsak érdeklődött a sünök iránt, ugyanis több cikk is megjelent a témában az ő tollából. Publikált az Állattani Közleményekben, 1932-ben Sündisznó vagy sünkutya címmel, de nem mindennapi szemszögből közelíti meg a tüskéshátúakat <em>Hol eszik a sünt?</em> című írásában, melyet 1935-ben a Magyar Vadászújságban találhattak meg az olvasók. Utóbbi cikke nem csak a sün étkezési felhasználásának ismertetésére vonatkozott, hanem egyéb célokra is gyűjtötték az emberek ezeket a tüskésködmönű kisemlősöket.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„Az alföldi piacokon árult sünt, nemcsak étkezésre veszik, hanem sok helyen elevenen tartják, svábbogár s egér irtására. Ezenkívül még tüskés bőrét is felhasználják. Borjúk részére, szopástgátló kantárt, úgynevezett palókát készítenek belőle. Sőt rosszul húzó ökör jármára, ló szerszámjára is felszerelik, hogy az állatokat helyes húzásra szoktassák. Régente még kenderrost gerebenezőt is készítettek belőle. A szatmármegyei Szamosszegen láttam ilyen, már a lomtárban levő szerszámokat. Tüskéivel a régi pásztorok borotvatartót, taplós zacskót stb. díszítettek (Tűrje, Zala m.). Zsírját reuma elleni szernek (Felsőméra), vérét pedig szemölcselmulasztó orvosságnak (Ópályi) használják. A sün, mint néptáplálék, tapasztalatom szerint szélesebb körben azonban nincs elterjedve. Háború előtt ugyanolyan mértékben fogyasztották, mint ma.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/paloka.jpg" alt="paloka.jpg" class="imgnotext" width="464" height="566" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><a href="https://gyujtemeny.neprajz.hu/neprajz.01.01.php?bm=1&kv=2094567&nks=1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Borjúpalóka a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből </a></p>
<p style="text-align: justify;">Szinte nem telt el év, hogy jelent volna meg cikk a szaklapokban a sünökkel kapcsolatban, vagy a ragadozógyérítéssel kapcsolatban ne hangzott volna a sün neve. A gyakorlatban, mint látjuk hiába volt védett a sün, mégis az ’50-es években számos elismert szakember (Beretzk Péter, Bertóti István, Vásárhelyi István), sőt az ERTI (Erdészeti Tudományos Intézet) is szorgalmazta a gyérítésüket fészkelési időszakban az apróvad állomány érdekében.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/hedgehog2-f375891.jpg" alt="hedgehog2-f375891.jpg" class="imgnotext" width="558" height="370" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ezt úgy látszik, hogy a fölművelésügyi miniszter is támogatta. Az általa kiadott 145/B/1953. sz. utasítás szabályozta a vadászlőszer forgalmát, az utasítás számos egyéb passzus mellett rendelkezett a kártékony szárnyas és szőrmés vadak igazolt elejtése alapján az elejtett vad faja szerint megállapított, utalványozható lőszer mennyiségéről. Ez a sün esetében 3 db volt, melyet az orr bemutatásával kellett igazolni. Később ez módosult, ugyanis a lőszer utalvány helyett lődíjat állapítottak meg az egyes fajokra, mely 1959-ben 2 forint volt sünönként és mely később emelkedett.</p>
<p style="text-align: justify;">És itt nagyjából el is érkezünk a vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló 1957. évi 43. számú törvényerejű rendelethez, melyben jómagam is először találkoztam a sünnel, mint dúvaddal. Ugyanis végül a faj bekerült a vadászati törvénybe, mely sokáig egész évben engedélyezte a sün vadászatát.</p>
<p style="text-align: justify;">A jogszabályi környezet változott ugyan, az 1957. évi vadászati törvényt, 1961-ben az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (EVT) váltotta, mely a vadászat és vadgazdálkodás irányítását a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe utalja, így innentől a MÉM rendeletekben kereshették a vadászok a sünnel kapcsolatos szabályokat. Ezek közül végül a <br /> 30/1970. (XII. 24.) MÉM számú rendelet kivette a sünt a károsnak ítélt, vadászható vadfajok közül, ám továbbra is engedélyezte, bár csak és kizárólag a fácántenyésztő telepeken történő gyérítését, illetve fácánosban továbbra is járt a lődíj az elejtett sünökért.</p>
<p style="text-align: justify;">És bár már egyszer 1901-ben védett faj lett a sün, ugyanez megtörtént vele 1974-ben is, amikor az egyes vadon élő gerinces állatfajok védetté nyilvánításáról szóló, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 290/1974. számú határozata védett fajjá nyilvánította. És itt jön a DE!, azzal a kitétellel, hogy <em>„A sün fácántenyésztő telepeken és fácános erdőkben elejthető, befogható.”…</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ugyan nálunk még ’74-ben, sőt majd látjuk, hogy még később is elejthető faj a sün, a brit tudósok (és ezek most nem a viccekben szereplők) már a vészharangot kongatják a ködös Albion tüskéshátúiért.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„SÜNDISZNÓK Nagy-Britanniában a tudósok szerint kipusztulás fenyegeti a sündisznókat. A sünök élelmüket éjszakánként az autópályán és környékükön találják, ahol rengeteg - számukra finom falatnak számító - rovarra bukkannak. Tüskéik azonban, amelyek egyébként minden ellenségükkel szemben megvédik őket, elégtelenek a legnagyobb ellenséggel, az autóval szemben. Éjjel ugyanis, a kisugárzó meleget erősen érezve, az aszfaltra szállnak a cserebogarak és különböző rovarok. Ilyenkor az autókerekek sok vadászó sünnel végeznek. A brit tudósok most keresik a sünpusztulás megállításának módját. (The Times, London)”</em> – szemlézi a The Times írását a 1977 augusztusában a Nimród.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/36139510-0-image-a-18_1606399750429.jpg" alt="36139510-0-image-a-18_1606399750429.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="300" /></p>
<p style="text-align: justify;">1982-től azonban némi változás áll be a sün gyérítés szabályozásában, ugyanis az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése szerint bár nem szükséges engedély „<em>a héjának, a menyétnek, a sünnek a törzsállomány elhelyezésére szolgáló szárnyasvad, valamint baromfitenyésztő telepeken egész évben, továbbá július 1-jétől október 31-ig a szárnyasvad utónevelést szolgáló bekerített helyeken és azok 500 m-es körzetében történtő befogásához vagy elejtéséhez</em>”, de az eddigi területi korlátozás (fácánosok) mellett már időbeli korlátozás is megjelenik rendelkezésben. A kivétel, mármint hogy adott helyen és időszakban nem szükséges engedély a sün gyérítéséhez, még a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletében is megmaradt.</p>
<p style="text-align: justify;">Végül a sok toldozás foldozás, módosítás, sőt a rendszerváltás után a természetvédelem, hasonlóan a vadgazdálkodáshoz új jogszabályt kapott, a természet védelméről szóló 1996. évi LII. törvényt, mely végképp meghozta a sün számára a védelmet. Így sok-sok évi üldözöttséget követően ez a tüskéshátú kis emlős, a fészekrabló dúvad besorolásból ténylegesen védett fajjá lépett elő, s végül még 2014-ben az Év Emlőse címet is elnyerte.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/evemlose_2014.png" alt="evemlose_2014.png" class="imgnotext" width="247" height="247" /></p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F06%2F21%2Fse_nem_diszno_se_nem_kutya%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F06%2F21%2Fse_nem_diszno_se_nem_kutya%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F06%2F21%2Fse_nem_diszno_se_nem_kutya%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Se nem disznó, se nem kutya..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2023/06/21/se_nem_diszno_se_nem_kutya#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/18151068" border="0" /></a><br /></p>
0
Se nem disznó, se nem kutya
Hogyan lett sokak kedvence, a sün, az egykor üldözött dúvadból védett faj, sőt az Év Emlőse?
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/hedgehog-g7e9baeebf_640.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/hedgehog-g125f04a92_640.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2023/06/04/a_xx_szazad_farkasai
A XX. század farkasai
2023-06-04T12:32:33+02:00
2023-06-04T12:32:33+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Előre le kell szögezzem, hogy a bejegyzés megírásának apropója a 2023. áprilisában lezajlott svájci farkas körüli események, azonban a történteket nem kívánom sem tárgyalni, sem kommentálni, megtették ezt már sokan mások, más platformokon. Annál is inkább nem szeretnék párhuzamot vonni, sem a közelmúlt eseményeit boncolgatni, mivel bejegyzés írásának időpontjában sem a svájci farkas teste nem volt még meg, sem gyanúsított nem volt az ügyben. Természetesen mind az orvvadászat, mind a természetkárosítás minden formáját elítélem, de a múlt eseményeit, történéseit nem ítélhetjük meg csak és kizárólag a mai szemléletünk szerint.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/wolf-g342726e1a_1280.jpg" alt="wolf-g342726e1a_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="531" height="354" /></p>
<p style="text-align: justify;">A farkasok felbukkanása hazánkban egyre gyakoribb, tekintve, hogy egyrészt őshonos ragadozó a Kárpát-medencében, másrészt napjainkra állandó, szaporodó falkák élnek az országban. Nem volt ez azonban mindig így.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár a farkas az őskor óta bizonyíthatóan tagja a hazai faunának, egy időben kipusztult fajként tartották számon Magyarország területén, így a hazai Vörös Könyvbe (1989,1990) is bekerült. A Vörös Könyv azonban nem csak egy fajlista, hanem bevezetőjében ismerteti a hazai természetvédelem múltját és jövőbeni céljait. Ez a vizsgálatunk szempontjából azért fontos, mivel a kipusztult, vagy eltűnt fajokra vonatkozóan javasolja, hogy amennyiben a kérdéses faj a Magyarország területén újra előkerülne, úgy fokozott védelmet érdemelne. Ez pedig nem csak a farkasra vonatkozott, hanem a vele azonos kategóriában (kipusztult vagy eltűnt faj) szereplő emlősökre is, mint például az európai hód, az aranysakál, a barnamedve és a hiúz. A Vörös Könyv meghatározása szerint azok a fajok kerültek ebbe a csoportba, melyek az 1800-as évekig tagjai voltak a hazai faunának, rendszeresen szaporodó populációval rendelkeztek, de 1935 után vagy kipusztultak és rendszeres keresés ellenére sem voltak fellelhetők, vagy eltűntek, tehát jelenlétük legalább 10 éve nem volt kimutatható az ország területén.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/img25.jpg" alt="img25.jpg" class="imgnotext" width="266" height="378" /></p>
<p style="text-align: justify;">A korábbi évszázadok intenzív vadászata és élőhelyének elvesztése következtében a 19. század végére a farkasok állomány jelentősen lecsökkent, Trianon után pedig az ország mai területén ritkaságnak számítottak, csak szórványos előfordulásai ismertek. Bár lassan ugyan, de a faj visszatérése és egyúttal vadászata már a háborút követő években megkezdődött (1922-ben például Somogy megyében több egyedet is észleltek, melyek közül egyet elejtettek), és tartott 1993-ig, azaz védett, majd 2001-től már fokozottan védett fajjá nyilvánításáig. Bár a korabeli ordasok inkább csak kóborló egyedek voltak, felbukkanásukat és esetleges elejtésüket azonban a vadászati krónikák és hírek már akkor is figyelemmel kísérték és beszámoltak róluk.</p>
<p style="text-align: justify;">Mind a szaksajtóban, mind a helyi lapokban olvasni lehetett arról, ha egy-egy területen farkas észleltek, pláne ha puskavégre is került az állat. Érdekes a több mint fél évszázados beszámolókat böngészni, ugyanis ezek az írások többnyire egyszerű információként közlik a különleges vadászzsákmányt, sokszor fotóval és az elejtő nevének nyilvánosságra hozásával, indulatoktól mentesen. Ebből könnyen következtetni lehet arra, hogy más volt akkoriban mind a vadászat, mind az egyes vadfajok megítélése. Persze a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy 1993-ig nem hogy nem volt védett állat a farkas, de egyenesen üldözendő, kártékony vadnak számított. Ez a nézet egészen mélyen gyökerezik a múltban, hiszen a nagyragadozók, ahogyan ma, úgy régen is igencsak érzékeny károkat tudtak okozni az állattartóknak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/wolf-gaed762800_1280.jpg" alt="wolf-gaed762800_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="358" height="447" /></p>
<p style="text-align: justify;">De nem csak a szokás, hanem a jogszabályok is dúvadnak minősítették a farkast, már egészen korán, a vadászatról szóló 1872. évi VI. törvénycikk 15. §-a szerint: „<em>15. § A ragadozó vagy kártékony állatokat, ugymint: medvét, farkast, rókát, hiuzt, vadmacskát, nyestet, vaddisznót, borzot, tengeri nyulat, hörcsököt, ürgét, görényt, menyétet, nyustot és vidrát saját területén bármikor elpusztitani mindenkinek szabad azon esetben is, ha a vadászat bérbe volna adva, ha azonban a pusztitást vadászatilag akarja végbe vinni, erre ez esetben a bérlő beleegyezését tartozik kieszközölni.” </em></p>
<p style="text-align: justify;">Mint látjuk egyedüli korlátozást a ragadozók gyérítésében a mód jelentette, ugyanis ugyanezen törvény 18. §-a szerint a vadászat csak lőfegyverrel vagy lóháton kutyák használatával volt gyakorolható. Tehát egyedül ehhez kellett a bérlő belegyezése, azonban a csapdázást, mérgezést semmi nem gátolta, tiltotta.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/nevtelen_4.jpg" alt="nevtelen_4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="523" height="360" /></p>
<p style="text-align: center;">Kowalski: Farkasvadászat</p>
<p style="text-align: justify;">Bár a fenti vadászati törvényt egy évtized múlva újabb jogszabály váltotta, nevezetesen a 1883. évi XX. törvénycikk, mely gyakorlatilag – igaz többszöri módosítással – egészen a II. világháború végéig érvényben volt, sőt némely rendelkezése 1957-ig a vadászat jogi szabályozásának része maradt, a farkas vadászati szempontú megítélése mit sem javult, sőt…</p>
<p style="text-align: justify;">A magyar királyi minisztérium 1942. évi 6.520. M. E. rendelete a fent említett törvényeknél is tovább ment, mikor a farkas kötelező irtását rendelte el, végrehajtási rendelete pedig a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1942. évi 292.000. számú rendelete volt, mely szabályozta a farkas irtásának részleteit, és melyben a mérgezés, mint pusztítási mód igencsak fontos szerepet kapott.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/rendelet1.png" alt="rendelet1.png" class="imgnotext open-in-modal" width="535" height="478" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/rendelet2.png" alt="rendelet2.png" class="imgnotext open-in-modal" width="565" height="311" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy már említettem a vadászat szabályozását szolgáló 1883. évi törvény többszöri módosítással ugyan, de egészen a II. világháború végéig érvényben volt. Ehhez kapcsolódóan számos miniszteri rendelet látott napvilágot, hogy a hatályos jogszabály velük együtt megfeleljen a változó idők kihívásainak. A magyar vadászat számára azonban a végső csapást a földművelésügyi miniszter 1945. évi 1.872. F. M. számú rendelete jelentette, mely kimondta, hogy 1945. május 9-től „<em>1. §. A jelen rendelet hatálybalépésének napjától kezdve további rendelkezésig mindennemű vadászat tilos.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ez egy kis fellélegzést jelenthetett a farkasoknak, ugyanis a folyamatos vadászati nyomás ez által csökkent. A szünet nem tartott sokáig, 1945. évi július 4-án jelent meg 4640/1945. ME rendelet a vadászat szabályozása tárgyában, melyet követően újra folytatódhatott a vadászati tevékenység hazánkban.</p>
<p style="text-align: justify;">A farkas megítélése sokáig nem javult, ugyanis még a vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló 1957. évi 43. számú törvényerejű rendelet 18. §-a is a kártékony (dúvad) fajok közé sorolja többek közt <em>a vaddisznó, róka, borz, vadmacska, görény, menyét, hermelin, vidra, hörcsög, ürge, üregi nyúl, sündisznó, pézsmapocok, veréb, dolmányos varjú, szarka, szajkó, (galambász) héja, barna réti héja, kékes réti héja, karvaly, barna kánya, sarki búvár, északi búvár</em> társaságában. (Bár nehéz elhinnem, hogy jelentős károkat okozhattak a sarki- és északi búvárok…)</p>
<p style="text-align: justify;">A fenti törvényerejű rendelet meghatározása szerint: <em>kártékony (dúvad) a vad, amelynek mező- és erdőgazdasági kártétele számottevő és emiatt korlátozás nélkül pusztítható</em>.</p>
<p style="text-align: justify;">Így hát ne csodálkozzunk azon, hogy a kóborló egyedek mind gyakrabban kerültek terítékre. De milyen gyakran történt is ez valójában?</p>
<p style="text-align: justify;">Prof. Dr. Faragó Sándor vizsgálta <a href="https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_folia14/?pg=140&layout=s" target="_blank" rel="noopener noreferrer">a farkas 1920-1985 közötti magyarországi előfordulását</a>, mely értekezésében publikált összesítés szerint 1920 és 1985 között 54 megfigyelési alkalom során a megfigyelők 89 egyedet azonosítottak, melyek közül 38 példányt hoztak terítékre. Ez a megfigyelt állatok közel 43%-a. (Ebben az időszakban még mindig nem egy védett fajról van szó!)</p>
<p style="text-align: justify;">A vadászati szabályozások azonban folyamatosan változtak, megszületett az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény, melynek vadászati vonatkozásában a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1/1962. (II. 9.) Korm. rendelet jelent meg végrehajtási rendeletként. Ezt azonban figyelmesen böngészve egyszer csak azt vehetjük észre, hogy a farkas kikerült a vadfajok felsorolásából. Nem találkozunk vele sem a hasznosnak sem a kártékonynak titulált fajok közt!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/wolf-gc0bd43865_1280.jpg" alt="wolf-gc0bd43865_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="334" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ezzel egy időben, mármint 1962-ben, a 1961. évi 18. törvényerejű rendelet alapján létrejött az első önálló természetvédelmi szerv, az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH), ami a maga nemében egyedülálló volt, ugyanis ez a szerv közvetlenül a kormány alá tartozott, feladatköreit tekintve pedig kizárólag a természetvédelemmel foglalkozott. Bár a farkas 1993-ig nem védett, sőt a kilövését szabályozó rendelkezés is 1983-ig váratott magára. Ennek oka lehetett, hogy ebben az időszakban olyannyira ritka a megjelenése, az észlelések száma (Faragó Sándor fent említett tanulmánya alapján 1961 és 1985 közt 35 alkalommal összesen 55 állatot észleltek), hogy külön szabályozás nem született rá vonatkozóan. Bár a megelőző évtizedekhez képest mind az észlelések száma, mind az észlelt egyedek száma emelkedést mutatott, amiben sok egyéb tényező mellett közrejátszhatott, hogy ’62-ben kikerült a dúvad fajok közül.</p>
<p style="text-align: justify;">1983 több szempontból is fordulópont volt a hazai farkas állomány szempontjából. Ebben az évben igazolták ugyanis a sikeres szaporodását, megtelepedését a Zemplénben, melyet 1983 áprilisában elejtés is követett. Még ugyanebben az évben jogi szempontból is érdekes fordulat következett be a farkassal kapcsolatban.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/wolf-g226adf2ce_1280.jpg" alt="wolf-g226adf2ce_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="549" height="366" /></p>
<p style="text-align: justify;">1983. június 20-án azonban újra felbukkan a farkas a vadászati idényekről és egyes vadászati korlátozásokról szóló 8008/1983. (MÉM I. 14.) MÉM számú tájékoztatóban. De nem a már megszokott dúvad kategóriában találjuk, hanem a tájékoztató 9. pontjában szerepel, mely szerint: „<em>3. Nem honos vadfajok (nyestkutya, mosómedve, jávorszarvas, farkas, medve stb.) elejtését, kellő indok esetén a természetvédelmi hatóság egyetértésével, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv engedélyezi</em>.”</p>
<p style="text-align: justify;">Tehát 1983-tól az 1993-as védetté nyilvánításáig tartó évtizedben elejtését a megyei szakigazgatási szerv és a területileg illetékes természetvédelmi hatóság véleményazonossága és engedélye tette lehetővé. Több esetben is megadta ugyan a Hivatal az engedélyt, de ezzel az eljárással kapcsolatban is felmerültek kérdések, problémák. Ezt a Magyar Biológiai Társaság akkori főtitkára Dr. Gánti Tibor meg is fogalmazta a Nimród 1984. márciusi lapszámában megjelent Illegális bevándorlók című írásában:</p>
<p style="text-align: justify;">„[…] Köztudott, hogy az utóbbi időben egyre több jövevény emlősfaj tűnik fel hazánkban: farkas, sakál, nyestkutya, jávorszarvas, barnamedve, mosómedve, hiúz. A jövevényfajok sokfélesége és növekvő gyakorisága azt mutatja, hogy a körülöttünk lévő országok ökológiai viszonyai az ottani vadállomány szempontjából kedvezőtlenül változnak, akár az adott faj egyedszámának növekedése, akár az élőhelyi viszonyok átalakulása miatt. Jövevények megjelenésével tehát a jövőben is számolnunk kell. Ha pedig így van, célszerű előre felkészülni, s egyértelműen eldönteni, mi a vadász teendője, ha jövevény vaddal találkozik. Viszonylag kevés az olyan eset, amikor a felügyelő hatóságoktól való engedélykérés megoldásnak tűnik. Az utóbbi másfél-két évtized elejtett „farkasai" körül kivétel nélkül vita alakult ki, s csak illetékes egyetemi intézmények alapos anatómiai vizsgálatai révén (például a péniszcsont üregessége alapján) mertek állást foglalni, hogy a kérdéses egyed farkas volt-e vagy farkaskutya. Hasonlóképpen a Gyarmatpusztán lőtt sakálról csak összehasonlító számítógépes elemzés alapján lehetett eldönteni, hogy kutyáról vagy sakálról van-e szó.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/golden-jackal-g3f74a7b00_1280.jpg" alt="golden-jackal-g3f74a7b00_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="425" height="283" /></p>
<p style="text-align: justify;">Azt mondanunk sem kell, hogy a vadásznak, ha egy farkasszerű állattal akad össze, aligha van lövés előtt módja annak péniszcsontját vizsgálgatni és számítógépet sem vihet magával összehasonlító anatómiai elemzés céljaira. Ha tehát úgy gondolja, hogy farkassal, vagy sakállal hozta össze a sors, akkor futni hagyja az egyébként nagy valószínűséggel kóbor kutyát. De ha kutyának vélve lelövi, és akkor jön rá, hogy alighanem farkast vagy sakált lőtt, úgy igazán nincs sok választása: sürgősen elássa a tetemet, nehogy egy olyan vétségért vonják meg tőle a vadászati lehetőséget, amelyben valójában vétlen. Ennek a helyzetnek tehát egyetlen következménye lehet: többet semmiféle adathoz nem jutunk a bevándorló farkasokat és sakálokat illetően. Pedig meggyőződésem, hogy a farkas gyakoribb hazánkban, mint hinnénk. Nemcsak kis egyedszáma, rejtett életmódja miatt, de azért is, mert ha valaki mégis meglát egyet, feltétlenül farkaskutyának véli. Magam például Mihályhegyen háromnegyed éven keresztül követtem nyomon egy (minden valószínűség szerint) farkas tevékenységét, ott, ahol később a medvét is lőtték. Láttam, lerajzoltam és lefényképeztem a nyomát, hallottam a vonítását. A területrészért felelős vadászban, aki egyébként nagy tapasztalatú vadász és helyi lévén szinte naponta járja végig területét, még a gyanúja sem vetődött fel annak, hogy területén farkas „működik". Még akkor sem hitte el, amikor felhívtam rá a figyelmét […]. Az előzetes engedélykérés tehát ezekben az esetekben kifejezetten szándékaink ellen dolgozik: a vadat ugyan nem védi, de az információszerzést lehetetlenné teszi. Nem hoz megoldást a „veszélyes" vad esetében sem. […]</p>
<p style="text-align: justify;">Az, hogy egy jövevényfaj megtelepedése nálunk kívánatos-e vagy sem, elsősorban attól függ, hogy van-e számára megfelelő élőhely, mennyire változtatja meg ökológiai viszonyainkat, milyen hatással lehet a többi faj életére, elterjedésére. Mindezeket felmérni nem könnyű, de éppen a nagyvad esetében nem lehetetlen, ám mindenképp idő- és munkaigényes. Aligha valószínű, hogy egy lelövési engedély kérése kapcsán mindez tisztességgel elvégezhető. Sokkal célszerűbb lenne e felméréseket a néhány várható emlős esetében előre elvégezni, s határozottan állást foglalni a tekintetben, hogy melyik vadfaj megjelenése hol nem kívánatos, hol megengedhető, esetleg kívánatos. Így a vadászok egyértelmű és betartható utasítás birtokában pontosan tudnák, mit kell tenniük. Egyidejűleg azt is meg kellene határozni, hogy milyen jövevény vadfaj észlelése, illetve elejtése esetén, milyen adatokat és mely szervnek kell bejelenteni, hogy az így szerzett információk ne vesszenek el, hanem a hazai vadbiológiai kutatás érdekében hasznosulhassanak. A Magyar Biológiai Társaság (MBT) állattani szakosztályán nemrég alakult meg az emlős munkabizottsága. E munkabizottság feladatának tekinti a jövevény emlősökkel kapcsolatos kérdések vizsgálatát is. A Magyar Biológiai Társaság kész arra is, hogy a vadászat és vadgazdálkodás szakemberivel közös ankétokat szervezzen e kérdések sokoldalú, alapos vizsgálatára, egységes álláspont kialakítására, hogy a döntéshozó szerveknek ezzel is segítségére legyen egy megalapozott, egyértelmű döntés meghozatalában."</p>
<p style="text-align: justify;">Nos, a fenti sorokat olvasva, nem is tűnnek olyan távolinak a ’80-as évek.</p>
<p style="text-align: justify;">A közvélemény azonban folyamatosan változik, ahogy az 1984-ben a Börzsönyben esett medve esete nagy port vert fel, úgy 1985-ben a zempléni farkasvadászat is nagy nyilvánosságot kapott, mely során az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal két farkas elejtésére adott engedélyt. Az elejtés kapcsán nyilatkozott a Hivatal akkori vezetője dr. Rakonczay Zoltán. Az általa adott interjúban hangzott el az, hogy az engedélyezettnél több, négy egyed került terítékre. A hír nem csak a szaksajtót, de az országos lapokat is bejárta, és reflektált rá a Nimród hasábjain dr. Tóth Sándor, aki írásában már akkor céloz a nem vadászható, illetve védett állatfajok által okozott károk viselésének kérdésére, mely majd’ 40 év után is rendre szerepel a nagyragadozókkal kapcsolatos kérdések közt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/wolf-gb13914bb5_1280.jpg" alt="wolf-gb13914bb5_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="552" height="368" /></p>
<p style="text-align: justify;">1988-ban egy rejtélyes ragadozó tartotta bizonytalanságban a Bács-Kiskun megyei állattartókat. A napilapok „Bács megyei rémként” cikkeztek az állatról. A sokáig ismeretlen ragadozóval kapcsolatos bejelentések még 1985-ben kezdődtek, mely több állattartó állományában is kárt okozott. A cikkek szerint a megyei vadászok farkasra kértek kilövési engedélyt a Természetvédelmi Hivataltól, bár egyes szakértők szerint kóbor kutyák voltak a tettesek, más természetvédelmi szakemberek pedig szökött pumaként azonosították az ismeretlen állatot.</p>
<p style="text-align: justify;">Végül 1988. júniusában került puskavégre a titokzatos ragadozó, mely egy farkas kannak bizonyult. Később megtalálták a teljes farkascsalád tanyáját, ahonnan két kölyköt befogtak és a Kecskeméti Vadasparknak ajándékoztak. A szuka és feltehetően egy kölyke kereket oldottak. A sajtó ebben az esetben ismét igencsak tárgyilagosan számolt be az eseményekről, nem követte felháborodás az elejtést.</p>
<p style="text-align: justify;">A természetvédelem intézményi és szervezeti rendszerének folyamatos átalakulása miatt a védett fajokkal kapcsolatos új szabályokat már az egy évvel korábban létrejött Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium tette közzé 1988 év végén, így a 7/1988. (X. 1.) KVM számú rendelettel a védett fajok közé kerül a hiúz, a hód, a jávorszarvas és a zerge, míg a farkas, az aranysakál és a barnamedve elejtéséhez továbbra is megyei tanácsi engedély és a körzeti természetvédelmi felügyelőség hozzájárulása volt szükséges, tekintettel arra, hogy ezek a fajok nem voltak védettek.</p>
<p style="text-align: justify;">A rendelet kihirdetését megelőzően annak tartalmával kapcsolatban a minisztérium egy szakemberekből álló alkalmi testületet hívott össze, bár sajtóbeszámolók szerint a közös álláspont kialakítására meglehetősen szűk határidő állt a testület rendelkezésére.</p>
<p style="text-align: justify;">Nem mindenki volt azonban elégedett az eredményként megszületett rendelettel, így például a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Központi Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa több javaslatot is megfogalmazott és közzé tett a szaksajtóban (Nimród, 1989. február). A társaság javaslatait a korábban már említett Dr. Gánti Tibor jegyzi. Ezek közül a farkasra vonatkozóan az alábbiakat javasolták a jogalkotó számára:</p>
<p style="text-align: justify;">„A farkas legyen olyan vadászható faj, amelyre vadászati idényt állapítanak meg, s vadászati idényben terület- és létszámkorlátozás nélkül legyen lőhető. Vadászati idénye szeptember 16-tól február 28-ig javasolható. A kártérítési felelősség a vadászatra jogosultat terhelte. Indokolt esetben azonban (például ha juhnyájat támadott meg) a megyei tanács szakigazgatási szerve a lelövést tilalmi időben is engedélyezheti.”</p>
<p style="text-align: justify;">Javaslatukat azzal indokolták, hogy a jövevény fajokkal mint hazánkban nem élőkkel sem a természetvédelmi, sem a vadászati törvények nem foglalkoztak. Ezért vadászhatóságuk, illetve védelmük szabályozatlan volt, s ez a közvéleményt ingerlő eseményekhez vezetett (lásd a fenti esetek). A jogi szabályozás e fajok egy-egy példányának elejtését egyedi engedélyhez kötötte, de nem adott az engedélyezők számára olyan elvi alapot, amely az egyértelmű döntés lehetőségét számukra megteremtette volna. Ugyancsak rendezetlen maradt a kártérítési kötelezettség kérdése. Mivel főként olyan ragadozókról van szó (medve, farkas, hiúz), amelyek - elsősorban az állattenyésztésben - számottevő kárt okozhatnak, ez egyáltalán nem lényegtelen.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/wolf-g119e9aed9_1280.jpg" alt="wolf-g119e9aed9_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="358" height="537" /></p>
<p style="text-align: justify;">Egyébként nagyon érdekes, hogy az akkor még ritkaságnak számító aranysakállal kapcsolatban milyen javaslatot és ahhoz kapcsolódó indoklást fogalmazott meg a szervezet: „A sakál legyen korlátozás nélkül lőhető. A kártérítési felelősség a vadászatra jogosultat terhelje. A farkas és a sakál esete nagyon hasonló. Mindkettőből nagy létszámú populáció él egyes kelet- illetve délkelet-európai államokban, és mindkettő terjedőben van. Abszolút védelemre ezért nem szorulnak. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a vadászat körülményei között gyakran nem különíthetők el a hasonló kóbor kutyáktól. Miközben a vadgazdának kötelessége a kóbor kutyák elejtése, indokolatlan és méltatlan lenne őt felelősségre vonni azért, mert utólag, a részletes és közvetlen vizsgálat végén kiderül, hogy az elejtett állat nem kutya, hanem farkas vagy sakál. E két vadfaj a tapasztalatok szerint egyébként is olyan rejtett életet él, hogy erősebb terjeszkedés esetén valószínűleg vadászatuk sem tudná meggátolni megtelepedésüket. Az időbeli korlátozás alapjául a Szlovákiában érvényes szabályozást célszerű alapul venni.”</p>
<p style="text-align: justify;">Az javaslatok eljutottak a KVM-hez is, ahonnan a Nimród 1989. márciusi lapszámában közzétett válasz is érkezett Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztertől. A miniszter válaszlevelében jelezte, hogy a javaslatokat a rendelet legközelebbi módosításakor figyelembe fogja venni…</p>
<p style="text-align: justify;">A különféle jogi procedúrák és javaslatok ellenére azonban az élet nem állt meg. 1989 áprilisában engedéllyel újra esett egy fiatal, sovány farkas kan Egercsehi környékén, mely már az előző év vége óta több juhot is zsákmányolt a környéken. A nem mindennapi vadászatot követően a trófeák a fiatal, hivatásos vadászként dolgozó elejtőnél maradhattak. Az esetről mind a szaksajtó, mind a helyi újság tárgyilagosan tudósított.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/nevtelen.png" alt="nevtelen.png" class="imgnotext" width="474" height="358" /></p>
<p style="text-align: center;">Az Egercsehi határában esett farkas koponyája</p>
<p style="text-align: justify;">Az ígért jogszabály módosítás egyelőre váratott magára, ám 1989-ben hazánk csatlakozott az európai vadon élő növények és állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezményhez (Berni Egyezmény), mely 1990-ben a Magyar Közlönyben kihirdetésre került. Ez annyiban érinthette volna a hazai farkasokat, hogy az Egyezmény szerint fokozottan védett a medve és a farkas is, azonban itthon ezek a fajok 3/1990 (VII. 17.) FM rendelet szerint a vadászott fajok között szerepeltek, mint jövevények.</p>
<p style="text-align: justify;">Érdekességként azonban megemlíteném, hogy az akkoriban Magyarország által bejelentett kivételekről – amelyeket a csatlakozási okirattal együtt letétbe helyezett „fenntartási” jegyzék is tartalmazott – KTM tájékoztató jelentetett meg (Magyar Közlöny, 1991, 14., 454-455). Ez a lista elsősorban az egyezmény mellékleteiben felsorolt, de Magyarországon akkoriban még nem védett fajok megnevezéseit tartalmazza, melyek közt nem szerepelt a farkas (sem a medve).</p>
<p style="text-align: justify;">Talán ebből is adódhatott azt 1991 december 5-én Sümeg környékén lőtt farkas körüli hercehurca. A Veszprémi Naplóban megjelent cikkek szerint az ordast, Szabó Ferenc korábbi kerületvezető erdész hozta terítékre lesvadászat során. Ahhoz, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy valóban farkas esett dr. Nagy Endre, a híres Afrika-vadász nyújtott segítséget, aki az elejtést követően az állat testét a budapesti Természettudományi Múzeumba szállította azonosításra és preparálásra.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/sumeg.png" alt="sumeg.png" class="imgnotext" width="542" height="551" /></p>
<p style="text-align: center;">A sümegi farkas Balatonedericsen</p>
<p style="text-align: justify;">A preparátum végül a balatonedericsi Afrika-múzeumban került kiállításra, míg a csontokat az elejtő a Természettudományi Múzeumnak adta, a koponya kivételével. A Veszprémi Napló későbbi (1992.07.25.) cikke szerint azonban az intézmény később a koponyát is szerette volna a gyűjteményében tudni, ezért arra hivatkozott, hogy az elejtett állat védett volt, ám amennyiben gyűjteményükbe kerül a koponya is, úgy eltekintenek a szükséges jogi lépések megtételétől. A történethez azért hozzá tartozik, hogy ekkor még eseti engedély alapján lehetett hivatalosan farkast lőni. Azonban az elejtő, illetve a vadászatra jogosult ilyen engedéllyel nem rendelkezett, ezért az FM Veszprém Megyei Földművelésügyi Hivatala szabálysértés esetének vizsgálatát végezte el. A szabálysértés tényének megállapításától azzal mentesült az elejtő, hogy jóhiszeműen eljárva a farkast nagytestű németjuhász kutyának vélte.</p>
<p style="text-align: justify;">A sümegi farkasvadászat utóélete is meglehetősen szokatlan, ugyanis két évvel később 1993-ban a Sümeg melletti ötvösi erdőben emlékkövet avattak az emlékezetes vadászzsákmány tiszteletére. Az emlékkő létesítését több sajtóorgánum is kritizálta, sőt az FM Vadászati és Halászati Önálló Osztálya is határozott állást foglalt az ügyben: „Jelenleg a farkas nem szerepel a vadászható állatfajok listáján, védett, elejtéséhez a természetvédelmi oltalom egyedi feloldása, majd a vadászati hatóság engedélye szükséges. Ilyen esetekben a meghívón szereplő felhívással, miszerint a rendkívüli és kiemelkedő vadászati esemény helyén állítassék emlékkő, nem értünk egyet. Az engedély nélküli farkaselejtés nem ezen események körébe sorolandó, ezért a kezdeményezéstől elhatároljuk magunkat.”</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/emlekko.jpg" alt="emlekko.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="281" height="393" /></p>
<p style="text-align: center;">Az ominózus emlékkő az ötvösi erdőben</p>
<p style="text-align: justify;">De nem a sümegi farkas volt az egyetlen, amely 1991-ben puskavégre került hazánkban, hanem ugyanezen év áprilisában a Békés megyei Újkígyós határában is esett egy farkas, mellyel kapcsolatban pár, érezhetően negatív hangvételű írás jelent meg a helyi és országos lapokban. A történteket követően évben egy apróvadgazdálkodással kapcsolatos konferencián az egyik hazai nemzeti park vadászati felügyelője biztosította a szakmai közönséget arról, hogy „… az Alföldön nincs élettere a farkasnak, ezért minden további nélkül megadják a lelövési engedélyt, ha azt kérik a vadászok. Egyébként az újonnan felbukkanó vadfajok védettek, de megítélésük az ország különböző területein más és más lehet. Végezetül szakember a következőket mondta: - Várható, hogy a közeljövőben módosítások lesznek a védett fajok köréről. Szigorítások azonban nem várhatóak, ellenben néhány állat-, madárfaj lekerülhet a fokozottan védettek listájáról […].”</p>
<p style="text-align: justify;">Ebből is látható, 1992-ben felmerült már a védett fajok körének módosítása iránti szándék, bár hozzá kell tegyem, hogy az 1990-es évek beköszöntével egyre kevesebb híradás számolt be farkas elejtésről, aminek vagy a küszöbön álló védelem, vagy a rejtőzködő ordasok vagy pedig az lehetett az oka, amit már Dr. Gánti Tibor majd’ egy évtizeddel korábban előrevetített, nevesül az, hogy az elejtők inkább hallgattak a farkaslövésről.</p>
<p style="text-align: justify;">Végül a sok korábbi hányattatás után a 12/1993. (III. 31.) KTM rendelet a védett fajok közé sorolta a farkast, innentől egyértelművé vált a faj státusza, melyet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény is megerősített. A <span>13/2001.(V.9.) KöM rendelet pedig a fokozottan védett fajok közé sorolta 2001-ben.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/wolf-g958ab2f05_1280.jpg" alt="wolf-g958ab2f05_1280.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="548" height="365" /></p>
<p style="text-align: justify;">Persze ezt követően is történtek farkas elejtések, hol engedéllyel, hol anélkül. Ilyen, engedéllyel történő elejtés volt például az 1995-ös hajósi eset, ahol Genáhl Mátyás fővadász kapott engedélyt a farkas kilövésére. Később, 1999-ben azonban már a hatóság elutasított az engedélykérelmet, mikor szintén a Hajós közeli állattartók kérésére a Gemenc Rt. kilövési engedélyért folyamodott.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár engedély nélkül, de farkast lőttek 1998-ban Méhtelek mellett is. A szaksajtóban megjelent beszámoló szerint az esetet kivizsgált azilletékes természetvédelmi hatóság, azonban bebizonyosodott, hogy a farkaslövés nem volt szándékos, hiszen a vágtató, őzet üldöző „kutyában” a vadász nem ismerte fel a farkast.</p>
<p style="text-align: justify;">Nem sorolhatjuk a klasszikus farkas kilövések közé az 1996-os pécsi esetet, amikor a helyi állatkertből szökött farkas több embert is megsebesített, míg szökésben volt. A sérültek közül egy idős asszony a támadás következtében életét vesztette. A szökött állatot másnap egy helyi rendőr terítette le két pisztolylövéssel.</p>
<p style="text-align: justify;">A megdöbbentő eset azonban 20 évvel később megismétlődött, amikor 2015 októberében újból farkas szökött meg a pécsi állatkertből. Ekkor szerencsére személyi sérülés nem történt, viszont a farkast nem sikerült élve befogni, az állatkert akkori igazgatója lőtte le.</p>
<p style="text-align: justify;">Engedély nélküli volt azonban a 2013-ban Felsőtárkány mellett és 2018-ban Nagyvisnyó határában történt farkas kilövés, melyek esetében ugyan mindent megtettek a hatóságok a természetkárosítás bűntettét elkövetőinek felkutatása érdekében, azonban nem sikerült a tettesek kilétét megállapítani.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezek az esetek természetesen nagy felháborodást keltettek minden jó érzésű emberben és rendkívül nagy sajtóvisszhangot kaptak, azonban ennek ellenére is sajnos sok-sok hírrel találkozhattunk az elmúlt években, melyek védett fajok pusztításáról számoltak be.</p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F06%2F04%2Fa_xx_szazad_farkasai%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F06%2F04%2Fa_xx_szazad_farkasai%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F06%2F04%2Fa_xx_szazad_farkasai%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A XX. század farkasai"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2023/06/04/a_xx_szazad_farkasai#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/18138378" border="0" /></a><br /></p>
farkas
szabályozás
természetvédelem
dúvad
trófea
vadászattörténet
természetvédelem_története
0
A XX. század farkasai
Milyen sors jutott a farkasoknak a 20. századi Magyarországon?Dúvadtól védetté nyilvánításukig kísérjük végig útjukat.
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/wolf-g342726e1a_1280.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/wolf-g342726e1a_1280.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2023/04/07/rajtsan_janos_az_utolso_magyar_kiraly_fovadaszmestere
Rajtsán János, az utolsó magyar király fővadászmestere
2023-04-07T16:27:46+02:00
2023-04-07T16:27:46+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Gödöllő sok egyéb értéke mellett vadászati múltjáról is széles körben ismert. Erdeiben vadászott I. Lajos, Hunyadi Mátyás, a koronauradalom egykori urai, a Grassalkovichok, de vadászati szempontból I. Ferenc József és Erzsébet királyné tették ismertté a nagyközönség előtt is.</p>
<p style="text-align: justify;">Hiszen ki ne csodálta volna meg a gödöllői kastélyban Ferenc József és Erzsébet királyné vadászati vonatkozású relikviáit, műalkotásait? Sokan olvastunk, hallottunk a híres gödöllői vadászatokról, legyenek azok az Erzsébet királyné által kedvelt falkavadászatok, a messze földön híres protokoll vadászatok vagy Ferenc József elhíresült vaddisznó vadászata, mely során a sebzett vadkant végül a király fővadásza hozta terítékre és ennek okán az uralkodó feltette a jól ismert kérdést kísérőjének: <em>„Ki szórakozik itten: ön, vagy én?”.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/kiralyi_vadaszat.jpg" alt="kiralyi_vadaszat.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: justify;">Hosszan sorolhatnám persze a gödöllői vadászatok híres-neves résztvevőit, de ezek a páratlan vadászatok, a vadbőség nem jöhetett volna létre a szakszemélyzet és a hozzáértő szakmai vezetés munkája nélkül.</p>
<p style="text-align: justify;">A Grassalkovich család után a kiegyezést követően a birtokot a magyar állam vásárolta meg, majd koronázási ajándékként fölajánlotta Ferenc Józsefnek, aki bár a kezelést a Földművelésügyi Minisztériumra bízta, a vadászati jogot fenntartotta magának. A királyi vadászterület kezelését az Állami Erdőhivatal végezte 1874-ig, amikor is megalakult a Császári és Királyi Udvari Vadászhivatal. Ezekre az évekre datálódik a vadgazdálkodás fellendülése a koronauradalomban, melyben jelentős szerep jutott a Vadászhivatal vezetőinek, szakszemélyzetének. Sajnos sokuk neve feledésbe merült, azonban néhányuk emléke és munkássága megőrződött az utókorszámára, mint például a Vadászhivatal első vezetőjéé Pettera Huberté, Nemeskéri Kiss Gézáé és Storcz Mátyásé.</p>
<p style="text-align: justify;">Rajtsán János azonban nem volt ilyen szerencsés, nevét kevesen ismerik (bár nem tudom ez szerencse dolga-e), annak ellenére, hogy Pettera és Storcz munkatársa volt, sőt – ugyan csak rövid ideig, de Petterát követően – ő állt a Császári és Királyi Udvari Vadászhivatal élén.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/rajtsan_janos_ifju.png" alt="rajtsan_janos_ifju.png" class="imgnotext" width="330" height="497" /></p>
<p style="text-align: center;">Rajtsán János</p>
<p style="text-align: justify;">De ki volt Rajtsán János?</p>
<p style="text-align: justify;">Korai éveiről azt a kevés adatot is, amit ismerünk, csak a későbbi gyászjelentéséből, illetve házassági anyakönyvi bejegyzéséből tudjuk.</p>
<p style="text-align: justify;">1862. április 12-én született Liptóújváron. A selmecbányai erdészeti akadémián az erdőmérnöki szakot 1888-ban kitűnő sikerrel elvégezve, már tanulmányi időszaka alatt Gödöllőre került, a valkói erdőgondnoksághoz.</p>
<p style="text-align: justify;">Rajtsán János nevével a sajtóban először 1885-ben találkozhatnunk, mégpedig a Budapesti Közlöny hasábjain, ahol is a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter számos további jelölttel együtt II. osztályú erdőgyakornokká nevezte ki a gödöllői erdőhivatalhoz. Innen aztán Rajtsán szépen, folyamatosan haladt előre a ranglétrán, 1888-ban tanulmányai befejeztével I. osztályú erdőgyakornokká nevezik ki, 1891-ben erdészjelöltté, majd 1892-ben erdésszé lép elő.</p>
<p style="text-align: justify;">Azonban amellett, hogy erdészként működött a gödöllői erdőhivatalnál, Rajtsán aktívan vadászott is. Az 1895. április 5-i Vadász-Lap például így számol be a tavasz első szalonkájáról:</p>
<p style="text-align: justify;">„<em>Gödöllő (Pest-m.) márcz. 28. — Az első szalonka márczius 25-én a babathi m. kir. erdőgondnoksághoz tartozó fáczánkerti erdőrészben konstatáltatott. Rajtsán János m. kir. erdész lőtte az első szalonkát a valkói erdőgondnoksági kerülethez tartozó gyüi erdőrészben márczius hó 27-én. A tartós hideg miatt a szalonkák eddig gyéren mutatkoznak.„</em></p>
<p style="text-align: justify;">De nem csak magában űzte a vadat Rajtsán János, hanem már ekkor is kivette a részét az udvari vadászatok szervezésében és lebonyolításában. Erről tanúskodik legalábbis a Nemzet című lap 1895. október 23-i számának tudósítása: <em>„Udvari vadászat. Gödöllőről távírják: A valkói erdőgondnokság kerületéhez tartozó gyüi és szentpálhegyi erdőségekben ma megtartott udvari hajtóvadászaton részt vettek ő felsége, Lipót bajor s Lichtenstein herczegek, Paar főhadsegéd, Jósika miniszter, Alberti gróf, Kerczl udvari orvos, Tegze kor. uradalmi orvos, Czárán ügyvéd, Deininger igazgató. A hajtóvadászatot rendezték Kallina főerdőmester, Pettera vadászmester, Rajtsán erdész. Elejtettek 162 fáczánt, 70 nyulat, 3 vadkant, egy szarvastehenet. Egy órakor a vadásztársaság a szép Juharfánál egy kies helyen költötte el az udvari konyha által készített ebédet.”</em><em></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/vadkan_1896.png" alt="vadkan_1896.png" class="imgnotext open-in-modal" width="580" height="372" /></em></p>
<p style="text-align: justify;">Természetesen az élet és Rajtsán karrierje itt nem állt meg, 1898-ban a Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter előterjesztésére a király főerdészi címet adományozott neki.</p>
<p style="text-align: justify;">1903 év végén a gödöllői erdőhivatal két másik munkatársával, Pirkner Ernő erdőtanácsossal, aki a toscanai polgári érdemrend tiszti keresztjét és Krause Géza erdőmesterrel együtt Rajtsán János főerdész a toscanai polgári érdemrend lovagkeresztjé kapta, azt követően, hogy ugyanezen év őszén Ferdinánd toscanai nagyherceg több héten keresztül Gödöllőn tartózkodott és a koronauradalom erdeiben vadászott.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár Rajtsán János családjáról nem tudunk sokat, 1904 szeptemberében a Miskolczi Napló tudatja, az örömteli hírt, miszerint „<em>Márkup Terike kisasszonyt, Márkup Ferenc, diósgyőr-vasgyári felügyelő kedves és szeretetreméltó leányát eljegyezte Rajtsán János földbirtokos Valkóról.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">A rövid jegyességet ősz végi esküvő követi 1904. november 5-én, melyről röviden az Ellenzék című lap 1904. évi november 8-i száma ad hírt: <em>„Hymen. Rajtsán János, a gödöllői uradalom főerdésze házasságra lépett a diósgyőri róm. kath. templomban Márkup Terike kisasszonynyal, Márkup Ferencnek, a diósgyőri vasgyár helyettes főnökének leányával.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Eljegyzés ide, esküvő oda a királyi vadászatok folytatódnak, a rá bízott valkói területen már Rajtsán kíséri az uralkodót, mégpedig igen eredményesen: „<em>Ő felsége a király a gödöllői korona-uradalom valkói erdőgondnokságában az ördöngös parti erdőrészben f. hó 18-dikán délutáni cserkészeten Rajtsán főerdész vezetésével egy kapitális vadkant és egy kockát lőtt. Mint tudósítónk jelenti, a kan ritka kapitális példány volt. Hossza az orrától a farka végéig 220 cm., marmagassága 120 cm , pedig a mérés alkalmával vállapban eltörött lába már szokás szerint összezsugorodott. A rettentő fej maga az orrczimpától a fülekig 70 cm. Oly erős és kövér volt a kan, hogy felbontva 200 kg. körül nyomott és egy kifejlett medve nem tehet imponálóbb benyomást a szemlélőre, mint ez a vad, amelyet a koronás vadász maga is ritka kapitális példánynak ismert el.” </em>(Vadász-Lap, 1904.10.25.)</p>
<p style="text-align: justify;">1907-ben amellett, hogy Rajtsán János főerdészből erdőmesterré lép elő, még vadászati érdekességet is tartogat, ugyanis a Vadász-Lap beszámolója szerint <em>„Hatalmas kőszáli sast </em>[szirti sas]<em> lőtt múlt hó 4-én Rajtsán János valkói főerdész, az Ördöngős-parton 160 lépés távolságból Schönauer-Manlicherével, melynek súlya 4,5 kg., szárnyhossza 188 cm. volt. Érdekes a megemlítésre, hogy ez már az 5-ik kőszáli sas, amit a nevezett főerdész azon a vidéken lőtt.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/szirti_sas.png" alt="szirti_sas.png" class="imgnotext open-in-modal" width="431" height="514" /></em></p>
<p style="text-align: justify;">1910-ben „<em>az erdőgazdaság és vadászat terén kifejtett hasznos szolgálatai elismeréséül</em> Rajtsán, a Ferencz József rend lovagkeresztjét kapja az uralkodótól, 1911-ben pedig az erdőtanácsosi címet.</p>
<p style="text-align: justify;">1910. május 7-én nyílt meg a bécsi nemzetközi vadászati kiállítás. 1910. május 10-én ad hírt a Gödöllő és Vidéke a kiállításról. Itt olvashatjuk, hogy Gödöllőnek külön csoportja van, amelynek kiállítását Pirkner Ernő magyar királyi erdőtanácsos és Rajtsán János magyar királyi főerdőmérnök rendezte. „<em>Az emeleten van Ő felségének a különterme, ahol is leginkább a szebbnél szebb vadkanagyarok tűnnek fel. Ezek közt is különösen a legutoljára, 1904. november 25-én Valkón a ’Harmincas hányás’ nevű erdőrészletben, Őfelsége által lőtt vadkan agyara tűnik szembe, amelynek párja nincs az egész kiállításon</em>.<em>”</em></p>
<p style="text-align: justify;">1912-ben jelent megy az említett 1910-es bécsi nemzetközi vadászkiállítás emlékalbuma, melyről a Vadász- és Versenylap is írt adott. A tudósítás méltatja az emlékalbum magyar szerzőinek munkáját, többek közt Rajtsán János írását is: <em>„Különösen értékes Rajtsán János m. kir. erdőtanácsosnak, a vadászat egyik legpasszionátusabb művelőjének és legalaposabb ismerőjének szakavatott tollából eredő beszámolás a magyar trófeákról.” </em></p>
<p style="text-align: justify;">(Rajtsán János német nyelvű írása, illetve az emlékalbum teljes terjedelmében elérhető a <a href="https://library.hungaricana.hu/hu/view/SzZsVadKonyvgy_25a/?pg=273&layout=s" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Hungaricana Közgyűjteményi portálon</a>.)</p>
<p style="text-align: justify;">1914 sokak életébe hozott fordulatot az I. világháború kitörésével, de Rajtsán János életében több mérföldkövet is jelentett az az esztendő.</p>
<p style="text-align: justify;">1914-ben a m. kir. földmívelésügyi miniszter Rajtsán János m. kir. erdőtanácsost sok éven át teljesített hű és hasznos szolgálatainak teljes elismerése mellett — saját kérelmére — nyugalomba helyezte, s mindezek mellett főerdőtanácsosi címet adományozott neki.</p>
<p style="text-align: justify;">A jól megérdemelt pihenés azonban nem tartott sokáig, ugyanis Pettera Hubert halálát követően 1914 év végén Ferenc József Rajtsán Jánost nevezte ki gödöllői fővadászmesterré, s egyúttal a Vadászati Hivatal élére.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„Az új gödöllői vadászmester, ő felsége Rajtsán János m. kir. erdőtanácsost magyarországi vadászhivatala vezetőjévé nevezte ki. Az új vadászmester a valkói erdőgondnokságot szakértelmével, vadászszívével nemes nagyvadban országunk egyik leggazdagabb és az uralkodó család kedvelt vadászterületévé varázsolta. Rajtsán a királyt, a megboldogult trónörököst számos vadászatain kisérte. Az új vadászmesterben a magyar udvartartás nemcsak jeles tisztviselőt nyer, de e kinevezés által a gödöllői vadászmesteri hivatal is teljesen magyar szellemben épül ki.”</em>(Az Ujság, 1914. december 7.)</p>
<p style="text-align: justify;">Rajtsán kinevezését a szakmai közönség is üdvözölte, bár sajnos a kirobbanó háború és az azzal kapcsolatos nehézségek háttérbe szorították ennek a fontos személyi változásnak a hírét. <em>„Más időkben a gödöllői fővadászmesteri állás személycseréje teljes jelentőségében domborodott volna ki; ma azonban olyan forgatagban élünk, hogy ilyen eseményt hazafiúi sóhajtással elmellőzünk, […]” </em>– írja Hajdu István primási jószágigazgató, Rajtsán régi barátja és vadásztársa a Vadász-Lap 1914. december 25-i lapszámában Rajtsán kinevezése kapcsán.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/rajtsan_janos_1917.png" alt="rajtsan_janos_1917.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">És milyen igaza volt… Talán ha a világháború nem ír mindent felül Rajtsán János neve sem merült volna feledésbe, ahogy elődjéé Pettera Hubertéé és utódjáé Nemeskéri Kiss Gézáé is megőrződött az utókor számára. Persze sok minden közre játszhatott ebben, például az is, hogy Rajtsán csak viszonylag rövid ideig töltötte be ezt a magas tisztséget, sajnálatosan korai halála miatt.</p>
<p style="text-align: justify;">Azonban még így is ő kísérhette 1917. augusztus 20-án első gödöllői vadászatára Ferenc József utódját, IV. Károlyt, aki az alig egy órás vadászat során három gímbikát és egy vaddisznót hozott terítékre.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1917_08_20_gim.png" alt="1917_08_20_gim.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Majd alig 3 évvel később, 1920 nyarán, nem sokkal halála előtt, Gödöllőn találkozott Horthy Miklós kormányzóval.</p>
<p style="text-align: justify;">Rajtsán János, nyug. m. kir. főerdőtanácsos, cs. és kir. fővadászmester, a III. oszt. vaskorona-rend, a Ferencz József rend és a Toscana Lipót-rend lovagja 1920. augusztus 14-én életének 58-ik évében Budapesten hunyt el, ám holttestét Budapestről kiszállítva a gödöllői római katolikus templomban felállított ravatalon helyezték el. A halotti anyakönyvi bejegyzés a halál okaként a cukorbetegséget jelöli meg.</p>
<p style="text-align: justify;">Személyéről keveset tudunk, de kortársai méltatták szakmai hozzáértését, fővadászmesteri kinevezése szakmai körökben is pozitív visszhangot kapott, mivel: <em>„Mindnyájan tudtuk s őszinte kortársi örömmel tapasztaltuk, hogy Rajtsán János a legmagasabb udvarnál, mint persona grata van nyilvántartva, amire ez nemcsak teljes szaktudása, hanem páratlanul kedves és szeretetreméltó modora, mellyel az adott helyzetbe úgy felfelé, mint lefelé is mindig bele tudott illeszkedni, valósággal predesztinálták. Ennek csak természetes következménye volt, hogy Petterának […] bekövetkezett halála után az erdőkincstári szolgálatból, mint ny. főerdőtanácsos az udvartartás tisztviselői létszámába lett besorozva és fővadászmesternek lett kinevezve. Rajtsán János ezzel elérte szíve vágyainak netovábbját, mert ezután már csakugyan egész énjét, teljes erejét és minden idejét egyedül a vadászatnak szentelhette. És mi ismét vele együtt örvendettünk, nemcsak azért, mert óhaja megvalósult, hanem azért is, mert a mi vérünkből való szakember került az ország legfontosabb vadászatgazdaságának élére, mert vele és ő általa végre valahára magyar levegő, magyar szellem hatolt oda is, ahol eddig csak a cseh-német kultúra dominált. A gödöllői udvari vadászmesteri hivatal Pettera idejében közvetlenül a bécsi udvari intéző köröknek volt alárendelve. Rajtsán Jánosnak nagy érdeme van benne, hogy e fonák helyzet megszűnt s a gödöllői vadászmesteri hivatal feletti intézkedési jogot a magyar királyi főudvarmesteri hivatal vette át.”</em></p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F04%2F07%2Frajtsan_janos_az_utolso_magyar_kiraly_fovadaszmestere%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F04%2F07%2Frajtsan_janos_az_utolso_magyar_kiraly_fovadaszmestere%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F04%2F07%2Frajtsan_janos_az_utolso_magyar_kiraly_fovadaszmestere%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Rajtsán János, az utolsó magyar király fővadászmestere"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2023/04/07/rajtsan_janos_az_utolso_magyar_kiraly_fovadaszmestere#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/18096926" border="0" /></a><br /></p>
vaddisznó
vadgazdálkodás
híres_vadászok
vadászattörténet
0
Az utolsó magyar király fővadászmestere
Rajtsán János, az utolsó magyar király elfeledett fővadászmestere.
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/rajtsan_janos_1917.png
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/kiralyi_vadaszat.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2023/01/20/zugjon_neki_odaat
Zúgjon neki odaát....?
2023-01-20T08:43:35+01:00
2023-01-20T08:43:35+01:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Bevallom, szívesen böngészem a közösségi média tematikus csoportjait, oldalait, ott ugyanis a híreken, érdekességeken túl sokszor jön szembe velem olyan téma, ami aztán elgondolkodtat, sőt néha még írásra is sarkall.</p>
<p style="text-align: justify;">Pontosan ilyen, ennek a bejegyzésnek a címeként szereplő szófordulat is, mellyel viszonylag gyakran találkozhatunk az internetre feltöltött terítékfotók, élménybeszámolók zárásaként, vagy a gratuláló hozzászólások közt. Ez eddig nem feltétlenül lenne érdekes, tovább gondolásra érdemes, viszont a kommenteket olvasgatva már többször szembesültem azzal, hogy mekkora indulatokat gerjeszt ez az ominózius félmondat.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/fall-g9008abc65_1920.jpg" alt="fall-g9008abc65_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="551" height="310" /></p>
<p style="text-align: justify;">Eleve felmerül a kérdés, hogy mégis kinek/minek és mi zúgjon? Nos, nyilván a terítéken fekvő vadról van szó, illetve gróf Széchenyi Zsigmond szállóigévé vált mondatáról, mely szerint <em>„A vadászat: vadűzés és erdőzúgás. De több erdőzúgás!”</em>.</p>
<p style="text-align: justify;">A gondolatmenet eddig szép és jó, bár sokan ecsetelték már, hogy inkább ne zúgjon semmi, mert az erdő, a fák a szélben zúgnak, amit meg ugye nem szeret a vad, nyugtalanná teszi. Persze a „zúgjon neki odaát” pártiak szerint szó sincs semmiféle szélről, inkább az erdő neszeit, zsongását, hangjait kívánja a szerencsés elejtő a vadnak az örökkévalóságban.</p>
<p style="text-align: justify;">De akárhogy is, a „Zúgjon neki odaát” frázis nem túl régi (én, a magam gyors kutatása során 2013-ban találkoztam vele először, egy tematikus fórumon), majd a közösségi média használatával terjedt el leginkább, sőt talán mondhatjuk azt is, hogy az online kommunikáció hívta életre. Hiszen megjelenésével egy rövid beszámoló végén, vagy akár csak egy közzétett fotó mellett, illetve az ezekhez fűzött hozzászólásban használója röviden, tömören, ám a szokásostól némileg eltérő formában fejezheti ki tiszteletét, jókívánságát. És lássuk be, a közösségi média éppen az eltérésről, a figyelem felkeltésről szól…</p>
<p style="text-align: justify;">Persze vannak, akik drukkolnak, hogy kikopjon a használatból, de nem látok erre jelentős esélyt, tekintve hogy sokaknak, főleg a fiatalabb korosztálynak ezek a közösségi oldalak nagyon is fontos kommunikációs csatornák, ahol rendre találkoznak a fenti szófordulattal. Viszont abban talán bízhatunk, hogy ez a mondás nem lép ki a virtuális világból, mivel élőszóban sem a terítéknél, sem a vad birtokba vételénél, a töret átadásnál nincs szerepe, helye, hiszen vannak sokkal inkább a fenti szituációkhoz illő szavaink, köszönéseink/köszöntéseink, vadászati hagyományaink (töret, teríték, kürtszignálok), melyek a vadászati kultúránk részeként hivatottak a vad iránti tiszteletadás kifejezésére.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/jagdhorn.jpg" alt="jagdhorn.jpg" class="imgnotext" width="428" height="321" /></p>
<p style="text-align: justify;">Lehet persze borzadni, modorosságnak aposztrofálni a <em>zúgjon neki odaát</em> használatát, de ennek ellenére vannak, akik bizony tényleg, őszintén, ezekkel a szavakkal fejezik ki tiszteletüket a terítékre hozott vad felett, amivel épp úgy nem bántanak senkit és semmit, mint a virágokkal díszített teríték készítésével, mely körül szintén időnként fel-fellobban a vita. (<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2021/08/01/valtozo_idok_valtozo_teritek" target="_blank" rel="noopener noreferrer">erről már írtam bővebben</a>) Természetesen, ha a fenti szavak csak üres frázisok és sem az élménybeszámoló szóhasználata, sem a közzé tett fotó nem tanúskodik semmiféle tiszteletről, úgy jogos az építő jellegű kritika. Azt viszont nem gondolom, hogy a címben szereplő kifejezésben bármi annyira mélyen sértő, vagy bántó dolog lenne, ami miatt, ha minden más nagyjából rendben van, akkor az ezt használókat többször is ki kéne oktatni, rosszabb esetben az internet adta távolságból és személytelenségből fakadóan megbántani, hiszen nem csak a hétköznapi nyelvünk fejlődik, változik, hanem bizony a vadászok sajátos nyelve is alakul a technika, a vadászati módok, stb. változása kapcsán.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezek persze vissza-visszatérő kérdések, hiszen már több, mint 100 éve is a vadásznyelv hiányosságairól, a német kifejezések tükörfordításának problémáiról, illetve az újonnan alkotott szavakról (mint például az akkoriban újnak számító töret szó) értekeztek a szaklapok, melyek mára teljesen elfogadottakká váltak. A Vadászlap, illetve a Vadászat és Állatvilág 1917-1918. évfolyamaiban ebben a témában cikkek egész sorozatát találjuk Bársony István, ifj. Bartal Aurél, Gyöngyöshalászi Takách Gyula, Nadler Herbert és mások tollából. Ahogy pedig ifj. Bartal Aurél leszögezi <em>„Ha valamely dologról, úgy vadászati terminológiánkról lehet elmondani, hogy kritikát gyakorolni felette sokkal, de sokkal könnyebb, mint alkotni valamit közmegelégedésre […]”.</em></p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F01%2F20%2Fzugjon_neki_odaat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F01%2F20%2Fzugjon_neki_odaat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F01%2F20%2Fzugjon_neki_odaat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Zúgjon neki odaát....?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2023/01/20/zugjon_neki_odaat#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/18030358" border="0" /></a><br /></p>
vadászati_kultúra
0
Zúgjon neki odaát....?
Zúgjon neki odaát....? De mi zúgjon? Az erdő? Az elejtő füle? Vadászköszöntés, gratuláció vagy modorosság?
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/fall-g9008abc65_1920.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/fall-g9008abc65_1920.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2023/01/01/ev_fajai_207
Az Év Fajai 2023
2023-01-01T09:46:41+01:00
2023-01-01T09:46:41+01:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Mára már hagyománnyá vált, hogy a természetvédelemmel vagy egy-egy élőlénycsoporttal foglalkozó szervezet megválasztja az aktuális Év Faját. Nem történt ez másként 2023-ban sem, illetve néhány esetben már a tavalyi év során kiderült, hogy 2023-ben mely állatok és növények fognak az Év Fajaiként bemutatkozni, és egy-egy kiemelt tulajdonságukon keresztül, az időszerű környezeti kérdésekre irányítani a figyelmet. </p>
<p style="text-align: justify;">Lássuk hát sorra 2023-ben mely fajok kerülnek a reflektorfénybe és milyen üzenetet közvetítenek felénk! </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/ev_fajai_2023.png" alt="ev_fajai_2023.png" class="imgnotext open-in-modal" width="579" height="485" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Gombája: Disznófülgomba (Gomphus clavatus)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="https://www.gombanet.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Magyar Mikológiai Társaság </a>2023-re ezt a védett gombafajt választotta az Év Gombájának, mely az internetes közönségszavazáson megelőzte a két másik jelöltet, a mérgező citromgalócát (Amanita citrina), melynek méreganyaga megegyezik a varangyokéval és a vörösbarna vargányát (Boletus pinophilus). </p>
<p style="text-align: justify;">Az idei jelöltek mindegyike a savanyú talajú erdők gombái közül került ki. Élőhelyeikből, a savanyú kémhatású erdőkből, lápokból ma már kevés van, pedig ezeken a területeken sok különleges és védett gombafaj fordul elő.</p>
<p style="text-align: justify;">A nyertest az Országos az Országos Gombakiállításon Albert László, a Magyar Mikológiai Társaság elnöke hirdette ki: egy védett faj, az disznófülgomba kerül rivaldafénybe 2023-ban.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/disznofulgomba.jpg" alt="disznofulgomba.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="510" height="492" /></p>
<p style="text-align: justify;">A disznófülgomba (Gomphus clavatus), vagy más néven zápfoggomba termőteste tölcséres, teteje lecsapott, vagy kissé benyomott, ibolyás színű. Az idősebb példányok inkább okkeresek. Termőrétege lefutó, ráncos, gyűrött, lilás színű. Húsa vastag, fehér színű. Magyarországon mészkerülő bükkösökben találkozhatunk vele.</p>
<p style="text-align: justify;">Általában középhegységi vagy hegyvidéki elterjedésű faj, főleg meszes alapkőzeten terem, azonban hazánkban erősen savanyú talajú bükkösökből került elő. Ez a nyáron termő gomba Európában, Észak-Amerikában és Észak-Ázsiában is elterjedt, azonban sehol sem gyakori, egyes országokban kifejezetten ritka. Főként az élőhelyek csökkenése veszélyezteti, mint az erdők degradációja, az erdőtalajok eutrofizációja, a klímaváltozás és a helytelen erdészeti beavatkozások. Mivel feltűnő méretű és különleges szín, így könnyen felhívja magára az emberek figyelmét. Látványos kinézete mellett ehető, jóízű gomba, így ritkasága miatt fontos volt, hogy törvényi védelmet kapjon.</p>
<p style="text-align: justify;">Magyarországon védett faj, eszmei értéke 10.000 forint.<strong></strong></p>
<p><strong>Az Év Vadvirága: Borzas len (<em>Linum hirsutum</em>)</strong> </p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="http://www.mbt-biologia.hu/gen/pro/mod/alo/alo_kiiras.php?i_szo_azo=56" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Magyar Biológiai Társaság</a> és a <a href="https://5f74d38eabf8c.site123.me/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Vadonlesők Közössége</a> által indított internetes szavazáson, a borzas len lett az Év Vadvirága, a voksok közel 60%-val, második helyen a tarka nőszirom harmadik helyen pedig a selymes peremizs végzett.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezúttal a szavazásra jelölt fajok közös jellemzője, hogy főként a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődnek, így megtalálhatók sztyeppréteken, sztyeppcserjésekben és erdős sztyeppréteken egyaránt.</p>
<p style="text-align: justify;">A borzas lennel hazánkban száraz gyepekben, sztyepréteken, meszes homokpusztagyepekben, ritkábban száraz tölgyesekben találkozhatunk. A kopaszlevelű alfaja gyakran homokpusztákon fordul elő. Mészkedvelő faj.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/linum_hirsutum_2_saxifraga-jan_willem_jongepier.jpg" alt="linum_hirsutum_2_saxifraga-jan_willem_jongepier.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="399" height="533" /></p>
<p style="text-align: justify;">A Tiszántúl kivételével hazánk legtöbb tájában előfordul. Az Északi-Középhegységben és a Duna–Tisza-közén gyakoribb, az ország nyugati részén ritkábbnak mondható.</p>
<p style="text-align: justify;">50–80 cm magas, felegyenesedő szárú évelő növény. A levelek szórt állásúak, ülők, 2,5-3 cm hosszúak. A subsp. hirsutum alfaj szára és levelei pelyhes-bozontosak, levelei tojásdadok, elliptikusak. A subsp. glabrescens alfaj levelei viszont kopaszak, a szár is kopaszodó vagy rányomottan szőrös és a levelei keskenyebbek. A virágok álfüzért alkotnak. A virágaiban 5 liláskék – a klasszikus lenkéknél lilásabb – szirom található, melyek 15–20 mm hosszúak, a csészelevelek mirigyes szélűek. A termés gömb alakú tok. Május és július között virágzik.</p>
<p style="text-align: justify;">A subsp. glabrescens alfajt hazánk kitűnő botanikusa, Soó Rezső írta le, pannóniai bennszülött alak.</p>
<p style="text-align: justify;">A hazai kék virágú lenfajoktól könnyen elkülöníthető, mivel csak ennél mirigyes a csészelevél széle, illetve a szára is csak ennek szőrös, innen ered magyar és tudományos nevében szereplő borzas (hirsutum) fajnév.</p>
<p style="text-align: justify;">Kelet- és Közép-Európában elterjedt faj, mely kelet felé a Kaukázusig, délen a Kaszpi-tengerig fordul elő.</p>
<p style="text-align: justify;">Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Fája: Vénic-szil (Ulmus laevis)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az <a href="https://www.oee.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Országos Erdészeti Egyesület</a> mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év fája mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés, mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára. 1996-2013 között a mozgalom kuratóriuma döntött az év fafajáról. 2013 óta azonban az Év fája mozgalom honlapján keresztül (www.azevfaja.hu) zajló nyílt online szavazáson dől el melyik hazai fafaj lesz majd a következő Év fája. Így idén immár tizedik alkalommal választhatta ki - a kuratórium által megadott három fafaj közül - az év fafaját az egyesület tagsága, az erdész és társtudományi szakemberek közössége, illetve mindenki, akit érdekel az erdők és a fák világa.</p>
<p style="text-align: justify;">Az Egyesület által indított internetes szavazás alapján 2023-ben az Év Fája címet a Vénic-szil nyerte el. A második helyen a kecskefűz (Salix caprea), míg a harmadik helyen, a rezgő nyár (Populus tremula) végzett.</p>
<p style="text-align: justify;"><br /><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/venic-szil_1.jpg" alt="venic-szil_1.jpg" class="imgnotext" width="361" height="449" /></p>
<p style="text-align: justify;">A vénic-szil (Ulmus laevis) elsősorban az árterekhez kötődő szilfajunk, amelynek élettere a folyószabályozások, az ártéri ligeterdők java részének kiirtása, a megmaradottak egy részének átalakítása miatt lényegesen lecsökkent. Őshonos szileink közül a szilfavészre legkevésbé érzékeny, ennek ellenére visszaszorulása látványos.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Gyógynövénye: Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)</strong></p>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a">
<div dir="auto" style="text-align: justify;">A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2023-ban a vadgesztenyét választotta az év gyógynövényének.</div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"></div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/chestnut-gca5eb79dc_1920.jpg" alt="chestnut-gca5eb79dc_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="477" height="318" /></div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"></div>
</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="text-align: justify;">
<div dir="auto">A vadgesztenye Délkelet-Európában honos, Magyarországon dísznövényként ültetett fa, amelynek barna, dió méretű magjait alkalmazzák gyógyászati célra. Korábban a növény levelét, kérgét is használták a népi gyógyászatban, de ezek alkalmazása mára visszaszorult.</div>
<div dir="auto"></div>
</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a">
<div dir="auto" style="text-align: justify;">A <span><a tabindex="-1"></a></span>napjainkban kapható vadgesztenye-készítmények a mag szaponinokra standardizált kivonatát tartalmazzák. A növény kivonatát tartalmazó kenőcsök, krémek külsőleg, a kapszulák, tabletták pedig belsőleg alkalmazhatók a vénás keringési problémák – visszértágulat, visszérgyulladás, aranyér – enyhítésére, valamint ezek súlyosbodásának lassítására. A vadgesztenye-kivonat tartós alkalmazása csökkenti az érfalak károsodását, javítja a vénák falának rugalmasságát, és közvetlenül mérsékli a panaszokat (nehézláb-érzés, ödéma, fájdalom).</div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"></div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"><strong style="text-align: justify;"></strong><strong style="text-align: justify;"></strong><strong style="text-align: justify;">Az Év Rovara: Közönséges temetőbogár (Nicrophorus vespillo)</strong></div>
<div dir="auto" style="text-align: justify;"><strong style="text-align: justify;"></strong></div>
</div>
<p style="text-align: justify;">A <a href="https://www.rovartani.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Magyar Rovartani Társaság</a> szintén online szavazást hirdetett meg az Év Rovara cím birtokosának kiválasztására.</p>
<p style="text-align: justify;">Az év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok, változások jobb megértését is szolgálja. A védett vagy védendő fajok megismertetése nemcsak a rovarvilág jelentőségére, hanem a természetvédelem fontosságára is ráirányítja a figyelmet.</p>
<p style="text-align: justify;">Idén az év rovara mindhárom jelöltje Magyarország állhatatos utódgondozója, amik elriasztó nevük vagy külsejük mellett igazi mintaszülők.</p>
<p style="text-align: justify;">A beérkezett voksok alapján, az első helyen a szavazatok 46%-val a közönséges temetőbogár végzett, második lett a homoki hernyóölődarázs a voksok 38,5 %-val, végül pedig a szavazatok 15,5%-val a szmirnai fülbemászó állhatott a képzeletbeli dobogó harmadik fokára.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/temetobogar.jpg" alt="temetobogar.jpg" class="imgnotext" width="457" height="343" /></p>
<p style="text-align: justify;">És, hogy mit lehet tudni 2023 Év Rovaráról, a közönséges temetőbogárról?</p>
<p style="text-align: justify;">A közönséges temetőbogár a dögbogárfélék (Silphidae) családjának képviselője. Közepes méretű, testhossza 12-22 mm. Fekete alapszínű testét helyenként feltűnő aranysárga szőrök borítják. Szárnyfedője – a bogarak zömétől eltérően – nem fedi be teljesen a potrohot, így utolsó hátlemezei és farfedője jól látható. Szárnyfedőjének fekete-sárga szalagszerű mintázata nagyon jellemző, bár van még hat hazai faj, mely hasonló mintázatot mutat. A temetőbogarak ciripelő hangot képesek kiadni, jól fejlett hártyás szárnyuk és kifinomult szaglásuk segíti e fajokat a táplálékuk felkutatásában.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár a temetőbogarak más bogarakkal nemigen téveszthetők össze, legjellemzőbb tulajdonságuk mégis az ivadékgondozás, mely meglehetősen ritka a bogarak körében. A lárvák nekrofágok, elhullott kisemlősökben, madarakban fejlődnek. A tetemek viszonylag kis mennyiségben, és rövid ideig állnak rendelkezésre, másfelől több faj specializálódott a fogyasztásukra. A temetőbogarak, hogy csökkentsék a versengést a dögevőkkel, eltemetik a hullát. Innen ered magyar nevük is. A hím és a nőstény egyaránt részt vesz a feladat elvégzésében. A tetemet nyálukkal bekenik, így valamennyire képesek lelassítani bomlás folyamatát. A kiásott föld miatt a tetem fokozatosan süllyed, végül eltűnik a talajban. A bogarak munkával néhány óra alatt végeznek. A megtermékenyített nőstény ezek után sem bízza a véletlenre a lárvák sorsát. Járatot készít a talajba, amely kamrákban végződik. Ide helyezi petéit. A kikelt lárvákat ciripelő hanggal hívja magához és előemésztett, folyékony táplálékot ad nekik, főleg az első időszakban. A kitartó gondoskodás eredményeképpen a frissen kikelt lárvák tömege néhány óra alatt megkétszereződik. A lárvák gyors fejlődés és néhány vedlés után a talajban bábozódnak.</p>
<p style="text-align: justify;">A közönséges temetőbogár Európában és Ázsiában szélesen elterjedt. Hazánkban is igen gyakori, főleg az erdős helyek lakója. A sík-, domb- és hegyvidéken egyaránt felelhető. Elsősorban éjszaka aktív. Általában két nemzedéke fejlődik évente, imágóival márciustól októberig találkozhatunk.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Lepkéje: Fecskefarkú pillangó <em>(Papilio machaon)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Idén két új kategóriát is köszönthetünk az Év Fajai közt. Az egyik az Év Lepkéje a másik a szintén új, de nem előzmények nélküli Év Vadászható Vadfaja (erről még lesz szó).</p>
<p style="text-align: justify;">A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) frissen, 2022-ben alakul új szakosztálya, a Lepkevédelmi Szakosztály 2023-ban indítja el az <a href="https://www.mme.hu/ev-lepkeje-2023-fecskefarku-pillango" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Év Lepkéje programot</a>.</p>
<p style="text-align: justify;">Az MME 1979-ben indította el az Év madara programot, ezt követően 2012-ben indult el a Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály Év hüllője / Év kétéltűje programja, amihez most harmadikként csatlakozott az Év Lepkéje akció. Mindhárom program küldetése hazánk természeti kincseinek és az ezeket fenyegető természetvédelmi problémák lakossági bemutatása.</p>
<p style="text-align: justify;">Az internetes szavazás keretében a fecskefarkú pillangó, a nagy éjjeli pávaszem és a fehérgyűrűs csüngőlepke közül lehetett választani az Egyesület honlapján, ahol a szavazást hazánk egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte 2155 (58%) szavazattal a három jelölt közül.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/butterfly-g9e0271ff7_1920.jpg" alt="butterfly-g9e0271ff7_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="493" height="345" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az Év Lepkéje, a fecskefarkú pillangó országszerte elterjedt, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb, azonban az utóbbi évek kései fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Jellegzetes mintázattal rendelkezik, nehéz más fajjal összetéveszteni.</p>
<p style="text-align: justify;">Érdekesség, hogy hernyója fiatalkorában madárürülékre hasonlít, később a zöld valamelyik árnyalatában pompázik.</p>
<p style="text-align: justify;">Mérgező. A kertünkben is találkozhatunk vele például a répa levelein vagy a kapron, köményen. Nem okoz jelentős kárt. Báb állapotban vészeli át a telet, a pillangó tavasszal kel ki. A fecskefarkú pillangó hazánkban védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.</p>
<p style="text-align: justify;"> <strong>Az Év Hala: Lápi póc (Umbra krameri)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="http://haltanitarsasag.hu/index_hu.php" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Magyar Haltani Társaság</a> a korábbi évek hagyományait folytatva, a 2023-re is meghirdette az Év Hala választást. A kitüntető címre ezúttal is három halfajt javasoltak a szakértők, a lápi pócot (<em>Umbra krameri)</em>, a sügért <em>(Perca fluviatilis)</em> és a selymes durbincsot <em>(Gymnocephalus schraetser</em>), melyek közül mindhárom faj őshonos hazai vizeinkben, illetve a jelöltek közt van védett és fogható faj is. Az online szavazást végül a lápi póc nyerte a szavazatok több mint felével, így 2023-ban ez a halfaj az Év Hala. Második helyen a sügér, míg harmadik helyen a selymes durbincs végzett.</p>
<p style="text-align: justify;"><br /><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/lapi_poc.jpg" alt="lapi_poc.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="478" height="269" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az Év Hala, a lápi póc apró termetű, zömök testű halunk, mely kissé nyújtott, oldalról lapított. Farokúszója szabályosan lekerekített, kerekded mellúszóit, valamint az úszóiban található úszósugarakat egymástól külön-külön is képes mozgatni. Ezen sajátosságának köszönheti a "kutyahal" elnevezést. Termetéhez képest testét viszonylag nagyobb méretű pikkelyek borítják, alap barnás színezetét az oldalvonala helyén elhelyezkedő, fémesen csillogó aranysárga csík díszíti. Enyhén felső állású szájában apró fogacskákból álló kefefogazat található, aminek segítségével bolharákokat, rovarlárvákat vagy halivadékokat zsákmányol. Élőhelyeként, mint ahogyan azt neve is mutatja, a dús növényzetű mocsarakat és lápokat részesíti előnyben. Szaporodására tavasszal kerül sor, jellegzetes násztáncukat követően a nőstény őrködik az ikrákat rejtő fészek felett. A vízszabályozási munkálatokat követően az egykor tömeges állománnyal bíró faj mind élőhelyének kiterjedése, mind a faj hazai állományainak mérete jelentősen lecsökkent. Fennmaradt állományai mára egymástól elszigetelten, holtágakban, tőzeglápokban, sekély vizű tavakban, kisebb vízfolyásokban és csatornákban vannak jelen. A lápi póc további fennmaradását az egyre gyakoribbá váló száraz periódusok, valamint a Kelet-Ázsiából származó inváziós amurgéb is fenyegeti. Természetvédelmi szempontból igen értékes, fokozottan védett, bennszülött halfajunk, eszmei értéke példányonként 250 000 Ft.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Kétéltűje: Alpesi gőte (Mesotriton alpestris)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="https://www.mme.hu/khvsz/2023-ev-keteltuje-alpesi-gote" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya</a> 2023-ra az alpesi gőtét választotta az év kétéltűjének. 2012 óta évente váltakozva egy-egy hazai hüllő- vagy kétéltűfajra irányítják a figyelmet azzal, hogy megnevezik az Év Fajaként.</p>
<p style="text-align: justify;">Hazánk középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert kétéltűnk, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/ichthyosaura_alpestris_23_alpenwatersalamander_saxifraga-rudmer_zwerver.jpg" alt="ichthyosaura_alpestris_23_alpenwatersalamander_saxifraga-rudmer_zwerver.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="433" height="433" /></p>
<p style="text-align: justify;">Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, melyeken gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Az alpesi gőtét hazánkban legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti. Fenyegeti továbbá még az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is. A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba (Batrachochytrium salamandrivorans), mely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Hazánkban a kórokozót eddig még nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amit az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál.</p>
<p style="text-align: justify;">Az alpesi gőte a kétéltűek osztályába, a farkos kétéltűek rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék családjába tartozó faj. Magyarországon a legmagasabb természetvédelmi értékkel védett faj a kétéltűek közül.</p>
<p style="text-align: justify;">A környező európai országok magashegységeiben gyakori faj. Magyarországon csak a magasabb hegységeinkben fordul elő. Megtalálható a Mátrában, a Bükk-vidék területén, a Bakonyban és a Zempléni-hegységben.</p>
<p style="text-align: justify;">Mindenféle gerinctelenekkel táplálkozik (rovarok, giliszták, apró csigák).</p>
<p style="text-align: justify;">A párzás és a peték lerakása a hideg lápforrásokban, patakokban történik nyár elején. Júliusban kimásznak a szárazföldre és mohapárnák, korhadt fák alatt keresgélnek táplálékot.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Madara: Barkóscinege (Panurus biarmicus)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A <a href="https://www.mme.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület </a>már 1979 óta, immáron 45. alkalommal hirdeti ki minden évben az Év Madarát, 2011-től kezdődően pedig internetes szavazás keretében a nagyközönség választhat a három jelölt faj közül. A kezdeményezés célja, hogy a szervezők megismertessék a társadalommal azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak.</p>
<p style="text-align: justify;">A „nádasok nagykövetei” közül végül, a leadott több mint 14 ezer szavazat alapján, a barkóscinege lett a nyertes a voksok 41%-val, második helyen a függőcinege, míg harmadikként a nádirigó végzett.</p>
<p style="text-align: justify;">Az idei jelölt fajokon keresztül azt Egyesület a vizes élőhely egyik legjellemzőbb és legfontosabb élőhelyére, a parti nádasok fontosságára és védelmére kívánja felhívni a figyelmet.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/barkoscinege.jpg" alt="barkoscinege.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="534" height="356" /></p>
<p style="text-align: justify;">A barkóscinege hazánk nagyobb kiterjedésű nádas-gyékényes vizes élőhelyein: természetes és mesterséges tavakon, mocsarakban, holtágakban általánosan elterjedt, helyenként gyakori. Társas viselkedésű, állandó madarunk. Télen is a nádasokban figyelhető meg, ahol kisebb-nagyobb csapatokban a nád magját fogyasztja. Tavasszal és nyáron rovarokkal, apró csigákkal és pókokkal táplálkozik. Hazai fészkelő állománya 5 400-6 300 párra tehető.</p>
<p style="text-align: justify;">Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Vadászható Vadfaja: Európai őz (<em>Capreolus capreolus</em>)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Idén új kategóriát köszönthetünk az Év Fajai közt. Az új, de nem előzmények nélküli Év Vadászható Vadfaja.</p>
<p style="text-align: justify;">2019-ben a Magyar Vadászlap című szaklap a számos év faja kampányon fellelkesülve megválasztotta 2019 Év Vadászható Vadfaját, a foglyot. A kezdeményezés azonban az első voksolást és eredményhirdetést követően elhalt, egészen eddig.</p>
<p style="text-align: justify;">2022 novemberében ugyanis a <a href="https://vadaszatikultura.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Vadászati Kulturális Egyesület</a> újra életre hívta az Év Vadászható Vadfaja szavazást, ahol az adott évi jelöltek kiválasztását olyan nagy tapasztalattal bíró, kiemelkedő tudású szakemberek végezték, akik több évtizedes munkájukkal megkérdőjelezhetetlen tiszteletet vívtak ki maguknak szakterületükön.</p>
<p style="text-align: justify;">A szakértői javaslatok alapján 2023-ban az európai őz és a mezei nyúl közül választhattak az érdeklődők online szavazás keretében.</p>
<p style="text-align: justify;">Az Év Vadászható Vadfaja szavazáson végül 120 szavazattal az európai őz nyert, a tőle nem sokkal lemaradó mezei nyúl előtt.</p>
<p style="text-align: justify;">A szavazás célja volt, hogy az adott évben megválasztott vadászható vadfaj tulajdonságaira, viselkedésére, különlegességeire, vadgazdálkodásban betöltött szerepére hívja fel az Egyesület a nagyközönség figyelmét, ezzel is gyarapítva tudásukat és hozzájárulva ahhoz, hogy az ismeretek hiánya miatt született tévhiteket, téveszméket eloszlassuk, végeredményben a vadászat társadalmi elfogadottságát javítsuk.</p>
<p style="text-align: justify;">A Vadászati Kulturális Egyesület tehát a szavazás eredményeként 2023-ban nagyobb figyelmet fordít az európai őz bemutatására, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.</p>
<p style="text-align: justify;"><br /><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/european-roe-deer-g3f12f5c6b_1920.jpg" alt="european-roe-deer-g3f12f5c6b_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="548" height="332" /></p>
<p style="text-align: justify;">Lássuk tehát 2023 Év Vadászható Vadfaját!</p>
<p style="text-align: justify;">Az európai őz – „mindenki vadja” – legismertebb vadfajunk, mely Magyarország teljes területén megtalálható. Erdei környezetben épp úgy, mint a mezőgazdasági területeken, de eredeti élőhelyének a ligetes erdőket, erdős pusztát tarthatjuk. Az őz jellemzően magányosan, kis családi csoportokban él, de a tél beállta előtt kisebb-nagyobb csapatokba verődnek. Télen nagyobb mezőgazdasági területeken együtt láthatunk 50-80 egyedet is. Az őz hímjét baknak, nőstényét sutának nevezzük. A kicsinyeik a sutagida, vagy bakgida nevet viselik.</p>
<p style="text-align: justify;">Az európai őz fején csak a bak visel agancsot, ami csontszövetből felépülő, elágazó, tömör és évente elhullajtja, majd újra növeszti.</p>
<p style="text-align: justify;">Párosujjú patás állat, lábnyomát a keskeny, hegyes paták alakja miatt könnyű felismerni. Egy kis szív alakot lehet keresni a lábnyomában.</p>
<p style="text-align: justify;">Kérődző állat, táplálkozásukra jellemző a változatosság, a nagy energiatartalmú és magas víztartalmú élelmet kedveli, gyakran és kis mennyiséget eszik.</p>
<p style="text-align: justify;">A párzási időszaka az üzekedés, július, augusztus végén van, ahol a bakok fejvesztve „boszorkányköröket” futnak a suták után, a gépjárművel közlekedők figyelmét ilyenkor hívják fel a fokozott figyelemre. Az újszülött gida pöttyös és születés követő néhány óra múlva, már követni képes anyját. A kis őzgidákat ott kell hagyni, ahol találtuk, mert anyja illatanyag, szag alapján visszamegy hozzá. Tilos hozzányúlni!</p>
<p style="text-align: justify;">Sokan gondolják, hogy az őz a gímszarvas utódja, de egy különálló vadfaj, a szarvasfélék családjából.</p>
<p style="text-align: justify;">Bambi történetét sokan ismerik Felix Salten írásában, ahol az eredeti mű főszereplője egy őzgida. Amikor Walt Disney feldolgozta és képernyőre került, már egy amerikai fehérfarkú szarvas életét meséli el. (<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2020/09/06/egy_vilaghiru_ozbak" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Erről bővebben itt lehet olvasni</a>)</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Emlőse: Vakond <em>(Talpa eurapaea)</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A vakondot választotta 2023-ban az Év emlősének a <a href="https://xn--vadonles-8sb.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Vadonleső Program</a>, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.</p>
<div class="field field-name-body field-type-text-with-summary field-label-hidden">
<div class="field-items">
<div class="field-item even" property="content:encoded">
<p style="text-align: justify;">A közismert és közkedvelt, zsebes nadrágos kisvakond rajzfilmfigurát ihlető vakondot<span> </span><em>(Talpa europaea)</em><span> </span>nem nagyon kell bemutatnunk. A tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlősünk rövid, három centiméteres farkával együtt is alig hosszabb, mint egy szokványos golyóstoll. Élete jelentős részét a föld alatt tölti, apró szemei, bőrredővel lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz való alkalmazkodás jegyei.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/animal-gd4bec6275_1920.jpg" alt="animal-gd4bec6275_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="459" height="306" /></p>
<p style="text-align: justify;">A földművelésügyi miniszter 1901. évi 24.655. számú körrendelete a mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében több mint száz madárfaj és néhány más emlősfaj mellett, a vakondot is természetvédelmi oltalom alá helyezte, akkor még csak „a virágos, veteményes kertek és csemete ültetvények”-en kívüli területeken. Az azóta teljes védettséget élvező rovarevőnk pénzben kifejezett természetvédelmi értéke ma 25.000,- Ft.</p>
<p style="text-align: justify;">A mozgékony állatkával sokkal ritkábban találkozhatunk, mint jelenlétének közvetett bizonyítékaival, a vakondtúrásokkal, amelyek az akár 100 méternél is hosszabb, elágazó járatrendszeréből összegyűjtött talaj szakaszonként felszínre hozott kupacai. Skandinávia és egyes mediterrán területek kivételével egész Európában elterjedt, hazánkban is, a mocsaras, köves, szikes területek és az intenzíven művelt szántóktól eltekintve szinte minden élőhelyen megtalálható.</p>
<p style="text-align: justify;">A kertekben megjelenő túrások olykor bosszúságot okozhatnak, ez azonban eltörpül, ha a vakond talajlazító, valamint rovarkártevő-gyérítő szolgáltatásait is figyelembe vesszük. Hiszen a rovarevőkre jellemző módon, kizárólag állati táplálékot, elsősorban a föld alatt mozgó férgeket, csigákat, rovarokat és azok lárváit fogyasztja. Meg kell tanulnunk, hogy a természettel való együttélés során a többi élőlénynek, köztük a vakondoknak is hagynunk kell életteret, megosztva kertjeinket ezekkel a hasznos kis buckalakó bundagombócokkal is.</p>
<p> </p>
</div>
</div>
</div>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az Év Ősmaradványa: Borostyánkő</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Magyarhoni Földtani Társulat által megrendezett Földtudományos Forgatagon került kihirdetésre az Év Ásványkincse: a bazalt, az Év Ásványa: az antimonit, illetve az Év Ősmaradványa: a borostyánkő.</p>
<p style="text-align: justify;">Ki ne emlékezne a nagy sikerű, 1993-as (tehát éppen 30 éves) Jurassic Park című filmre, melyben borostyánkőbe zárt vérszívó rovarokból nyert DNS segítségével hoznak létre dinoszauruszokat. Ha máshonnan nem is, de innen biztosan sokaknak ismerős 2023 Év Ősmaradványa.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/amber-g7e9df84e0_1920.png" alt="amber-g7e9df84e0_1920.png" class="imgnotext open-in-modal" width="566" height="424" /></p>
<p style="text-align: justify;">A borostyán vagy borostyánkő fosszilis (megkövesedett) gyanta, bár sokan ásványként gondolnak rá, valójában nem az. Amellett, hogy kedvelt ékszeralapanyag, híres még arról is, hogy kitűnő állapotban őrzi meg a még képlékeny állapotában beleragadt kisebb állatokat, elsősorban ízeltlábúakat. Ilyen állatzárványból eddig több mint 2600 fajt határoztak meg, növényzárványokból pedig következtetni tudnak a földtörténeti korok flórájára. </p>
<p style="text-align: justify;">Legutóbb például 2022. év végén azonosítottak magyar kutatók egy eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban.</p>
<p style="text-align: justify;">A kutatók által vizsgált pici borostyán Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat idején. Az ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év. A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy mára kihalt csótánycsalád tagja. Az újonnan felfedezett fajt Alienopterix santonicusnak nevezték el.</p>
<p style="text-align: justify;"><a href="https://paleotop.blog.hu/tags/borosty%C3%A1nk%C5%91" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A borostyánkővel, illetve a benne megőrzött ősmaradványokkal kapcsolatos érdekességek olvashatók itt.</a></p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F01%2F01%2Fev_fajai_207%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F01%2F01%2Fev_fajai_207%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2023%2F01%2F01%2Fev_fajai_207%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az Év Fajai 2023"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2023/01/01/ev_fajai_207#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/18012090" border="0" /></a><br /></p>
Év_Fája
Év_Emlőse
Év_Hala
Év_Madara
Év_Rovara
Év_Gombája
Év_Vadvirága
Év_Kétéltűje
Év_Fajai
Év_Gyógynövénye
Év_Vadfaja
0
Az Év Fajai 2023
Ismerjük meg együtt 2023 Év Gombáját, Év Madarát, Év Halát, Év Vadfaját és a többi Év Fajának választott élőlényt!
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/ev_fajai_2023.png
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/ev_fajai_2023.png
https://vadaszerdo.blog.hu/2022/08/31/szarvasboges_turak
Szarvasbőgés túrák 2022
2022-08-31T09:07:14+02:00
2022-08-31T09:07:14+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Az idén, a kánikula és a szárazság ellenére már megszólaltak a gímszarvasbikák.</p>
<p style="text-align: justify;"><span><em>„Nincs szebb erdő az ezüsttörzsű, szeptemberi bükkösnél és nincs szebb vad a benne orgonázó magyar szarvasbikánál!” (gr. Széchenyi Zsigmond)</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/red-deer-g502800c00_1920.jpg" alt="red-deer-g502800c00_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></span></p>
<p style="text-align: justify;">Az országban már sok helyen felharsant az erdő királyának, a gím bikának a hangja. Ez a hang sok vadász számára jelent hívószót, de mellettük egyre több természetjáró, a természet iránt érdeklődő ember szeretne részese lenni a magyar erdők eme őszi csodájának.</p>
<p style="text-align: justify;">Az évről évre fokozódó érdeklődés következtében, pedig már most megkezdődött a szarvasbőgő túrák szervezése, illetve az<a href="https://www.termeszetjaro.hu/hu/list/erdolatogatasi-tilalom-es-korlatozas/126348631/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> erdőlátogatási korlátozások</a> bevezetése.</p>
<p style="text-align: justify;">Érdemes élni a szervezett túrák nyújtotta lehetőséggel, mivel, ha ilyenen veszünk részt, biztosan nem zavarjuk meg az ebben az időben a vadászterületeken zajló vadászatokat, illetve az ennek okán elrendelt erőlátogatási tilalmat. Továbbá jobb esélyünk van arra, hogy a területet jól ismerő szakvezető segítségével, tényleg tanúi lehessünk az őszi erdőn orgonáló szarvasbikák nászának. Emellett a legtöbb szarvasbőgés hallgató túrát érdekes előadások, egyes helyeken pedig ízletes vacsora kíséri.</p>
<p style="text-align: justify;">Mint minden vadlesnél, itt is vannak olyan jótanácsok, melyeket a siker érdekében érdemes szem előtt tartani. Természetesen terepi programról lévén szó, fontos az időjárásnak megfelelő öltözet. Válasszunk zárt lábbelit és ruházatot a kullancsok és szúnyogok ellen. Kerüljük a zizegős, susogós anyagú, élénk színű öltözéket, valamint lehetőség szerint minimális mennyiségű kozmetikumot használjunk, ha ragaszkodunk hozzá, de erős illatú parfüm, dezodor stb. nem ajánlott. Mobil és egyéb elektronikus készülékeinket természetesen némítsuk le vagy kapcsoljuk ki.</p>
<p style="text-align: justify;">Ha családdal együtt veszünk részt egy-egy ilyen túrán, lehetőség szerint nagyobb, már türelmes, csendben maradni tudó gyerekekkel induljunk útnak, hiszen a késői időpont miatt a fáradt, nyűgösködő kicsik könnyen megzavarhatják a megfigyelni kívánt állatokat, ezzel elrontva a többiek szórakozását. Természetesen a kisebb korosztálynak sem kell nélkülöznie a szarvasbőgés nyújtotta élményt, több hazai vadasparkban is találkozhatunk gímszarvassal, ahol szintén lehetőség nyílik meghallgatni őszi koncertjüket.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/red-deer-gda51f6da9_1920.jpg" alt="red-deer-gda51f6da9_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az alábbiakban mutatjuk, hogy hol van lehetőség szervezett keretek közt szarvasbőgést hallgatni. Érdemes a programot meghirdető oldalon közvetlenül tájékozódni a részletekről.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A cikk folyamatosan frissül, de további információkért javasolt a szervezők honlapjának nyomon követése.</strong></p>
<p><a href="http://gemenczrt.hu/aktualis/esemenynaptar/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Augusztus 26. - Szeptember 10. Igazi szarvasbőgés – Gemenc Zrt., Pörböly</a></p>
<p><a href="https://www.zalaerdo.hu/hu/programajanlo/142/szarvasboges-hallgato-jarat" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 1-30. - Szarvasbőgés hallgató járat - Zalaerdő Zrt., Csömödér </a></p>
<p><a href="https://www.knp.hu/hu/programok/szarvasboges-az-orjegben-a-petofi-emlekev-alkalmabol-390" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 3. - Szarvasbőgés az Őrjegben – Kiskunsági Nemzeti Park, Császártöltés-Kiscsala</a></p>
<p><a href="https://www.ddnp.hu/okoturizmus/programok/szarvasboges_beda-karapancsan" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 3. - Szarvasbőgés Béda-Karapancsán - Duna-Dráva Nemzeti Park, Kölked</a></p>
<p><a href="https://parkerdo.hu/parkerdo/szarvasboges-turak-pilisi-parkerdoben-es-ejszakai-szakvezetesek-budakeszi-vadasparkban/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 1- október 2.- Szarvasbőgés túrák a Pilisi Parkerdőben - Pilisi Parkerdő Zrt., Budapesti , Visegrádi, Valkói, Gödöllői és Szentendrei Erdészetében</a></p>
<p><a href="https://www.facebook.com/boszenfai.szarvasfarm/photos/a.796011670442346/5522746381102161/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 9-10. - Szarvasbőgés-hallgató túrák, MATE Vadgazdálkodási Tájközpont, Bőszénfa</a></p>
<p><a href="https://www.igaslokozpont.hu/programok/oszi-ejjel-szarvasboges-tura-13?fbclid=IwAR0w-jnEN9E3Et4vPI7QCBT8OoTACouzhJYWJ1nwR4QmAKWQt_SuLsp-CqU" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 10. - Őszi éjjel..., Szarvasbőgés túra, Igásló Központ, Nagyvázsony</a></p>
<p><a href="https://www.facebook.com/siarena/photos/a.10150104845658769/10160267085208769" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 10. - Szarvasbőgés túra és Libegők éjszakája, Eplény</a></p>
<p><a href="https://verteserdo.hu/customtype/szarvasboges-turak-2022-verteserdo/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 14- 30. – Szarvasbőgés a Vértesben – Vérteserdő Zrt., Kőhányás</a></p>
<p><a href="https://anp.hu/sajat-szervezesu-programok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 16., 17., 23., 24. - Szeptemberi szarvasbőgés az Aggteleki karszton - Aggteleki Nemzeti Park, Jósvafő</a></p>
<p><a href="https://taegrt.hu/wp-content/uploads/2022/01/TAEG-2022-eves-program-web.jpg" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 24. – Szarvasbőgés a vadasparkban - Sopron, Taeg Zrt.</a></p>
<p><a href="https://www.bekatutaj.net/vizitura/vizitura-gemencen-szeptemberben-szarvasboges" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 9-11. Szarvasbőgés vízitúra Gemencen</a></p>
<p><a href="https://www.kmnp.hu/hu/programok/esti-seta-szarvasboges-idejen-175" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 17. Esti séta szarvasbőgés idején - Körös-Maros Nemzeti Park, Biharugra</a></p>
<p><a href="https://nagyborzsonyikisvasut.hu/cikkek/szarvasboges-expressz-nagyborzsonyben-2021-73678/"></a><a href="https://www.facebook.com/events/601672214742144/?acontext=%7B%22ref%22%3A%2252%22%2C%22action_history%22%3A%22[%7B%5C%22surface%5C%22%3A%5C%22share_link%5C%22%2C%5C%22mechanism%5C%22%3A%5C%22share_link%5C%22%2C%5C%22extra_data%5C%22%3A%7B%5C%22invite_link_id%5C%22%3A576866750781408%7D%7D]%22%7D" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 17. Szarvasbőgés hallgatás a Börzsönyben – Verőce</a></p>
<p><a href="https://www.omvk.hu/fejer/hir/szarvasbogo-tura-a-vertesben" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 17. Szarvasbőgés túra - Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum, <span>OMVK Fejér Megyei Területi Szervezet, Csákberény</span></a></p>
<p><a href="https://www.facebook.com/egererdo/photos/a.165070620246041/5381817411904643/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 17, 24. - Szarvasbőgő kisvonat - Egererdő Zrt., Mátravasút, Gyöngyös</a></p>
<p><a href="http://www.kaszort.hu/hir/szarvasboges-hallgatas-kisvasuttal-0" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 8-10, 15-17, 22-24. - Szarvasbőgés-hallgatás kisvasúttal, Kaszó Zrt</a></p>
<p><a href="http://www.eszakerdo.hu/magyar/erdeivasut/2022/paev_szarvasboges_2022-09-08/szarvasboges_220924p_plakat1.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 24. - Szarvasbőgés-hallgató vonatozás, Pálháza, Északerdő Zrt.</a></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F08%2F31%2Fszarvasboges_turak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F08%2F31%2Fszarvasboges_turak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F08%2F31%2Fszarvasboges_turak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szarvasbőgés túrák 2022"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2022/08/31/szarvasboges_turak#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/17920255" border="0" /></a><br /></p>
programajánló
természetjárás
gímszarvas
szarvasbőgés
0
Szarvasbőgés 2022
Hallgassuk szervezett keretek közt a szarvasbőgést, az ősz legszebb koncertjét a legszebb koncertteremben, az erdőben.
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/red-deer-gda51f6da9_1920.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/red-deer-g502800c00_1920.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2022/06/08/madarak_vadak_varosok
Madarak, vadak, városok
2022-06-08T19:59:06+02:00
2022-06-08T19:59:06+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Az utóbbi napokban, hetekben a Budán megjelent vaddisznóktól és azok elejtésétől hangos a sajtó. Dúlnak az indulatok mindkét oldalon, pedig az, hogy vadon élő állatok köztünk élnek – akár a nagyvárosokban is – nem újdonság. Ahogy az sem, hogy ezt a helyzetet valahogyan kezelni kell, illetve alkalmazkodni hozzá.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/deer-gc26a6c221_1920.jpg" alt="deer-gc26a6c221_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="513" height="342" /></p>
<p style="text-align: justify;">Sokan, sok tanulmányban és szakcikkben leírták már a városokban, településeken megjelenő, ott élőhelyet találó vadállatokkal kapcsolatos ismereteket, legújabb kutatási eredményeket, így én nem is vágom ilyen nagy fába a fejszémet, csak nagyon röviden térek ki a kérdésre.</p>
<p style="text-align: justify;">A természetes élőhelyek átalakulása, az emberi települések terjeszkedése és számos állatfaj remek alkalmazkodó képessége révén egyre több szőrös, tollas és egyéb élőlénnyel osztjuk meg településeinket, melyek jelenlétét ma már természetesnek vesszük. Elég csak a 100-150 éve városiasodó fekete rigókra gondolni, vagy az örvös galambra, szajkóra, melyek urbanizálódása gyakorlatilag ma is a szemünk előtt zajlik. Ezek a madarak és persze sok más egyéb faj jellemzően nem okoznak gondot, így az ember megtűri őket maga körül, esetleg még kedvez is nekik például madárbarát, méhbarát, sünbarát, stb… kert kialakításával.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/sparrow-g753dad93b_1920.jpg" alt="sparrow-g753dad93b_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="456" height="304" /></p>
<p style="text-align: justify;">A probléma akkor kezdődik, mikor a városban élő vadállatok már kényelmetlenséget, kárt okoznak nekünk, például a korábban etetgetett galambok összepiszkítják a teraszok, a nyestek a megrágják az autókábeleket, a harkályok szétbontják az épületszigeteléseket, a dolmányos varjak a kukák kipakolásával, fészkelési időben pedig a járókelők ijesztgetésével, támadásával húzzák ki a gyufát sok embernél, míg a nagyobb testű állatok, mint például a vaddisznó félelmet válthatnak ki.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/dolmi.jpg" alt="dolmi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="462" height="308" /></p>
<p style="text-align: justify;">De mit keresnek a vadon élő állatok az ember közelében? Nos, manapság főként táplálékot, nyugalmat (elég csak az elhagyott épületekre, telkekre gondolni, ahová senki sem jár), illetve a változó klíma kapcsán egyre inkább vizet, amit meg is találnak a rendszeresen locsolt pázsitokon, kerti tavakban, közparkok tavacskáiban, vagy akár az üdülőkön, strandokon átkelve a Balatonban, Velencei tóban.</p>
<p style="text-align: justify;">A vadon élő állatokkal való együtt élés kérdése nem új keletű, az Amerikai Egyesült Államokban már az 1960-as évek óta foglalkoznak a szakemberek a város vadgazdálkodás kérdéseivel. A hazai szaksajtót lapozgatva azonban úgy tűnik, hogy a fenti fogalom itthon az ezredfordulót követő évtized során került be a köztudatba.</p>
<p style="text-align: justify;">Persze vadon élő állatok korábban is előfordultak olykor-olykor a városokban, de a korabeli hírek tanúsága szerint ezek az állatok többnyire valamilyen rendkívüli esemény miatt kerestek menedéket az ember közelében.</p>
<p style="text-align: justify;">De hogyan nézett ki korábban egy-egy ilyen városon belüli ember - vad találkozás?</p>
<p style="text-align: justify;">Az ilyen esetek, ahogyan most, úgy korábban is nagy szenzációnak számítottak, melyről beszámoltak a lapok, lássuk hát sorra a legérdekesebbeket.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Farkasok Szegeden, szarvasok Tatán, rókák Déván</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ilyenek különleges események lehettek például az 1800-as évek végének, 1900-as évek elejének szélsőségesen kemény telei, mikor több évben is beszámoltak a lapok arról, hogy a nagy hideg miatt farkasok keresik fel a településeket, a könnyebb zsákmány reményében. Ezek a hírek főként az erdélyi területekről érkeztek, de 1893 januárjában a <em>Szegedi Hírmondó</em> is beszámol az ordasok látogatásról, mely során a Nádas utcából két alkalommal is zsákmányolt juhot <em>„a puszták éhes farkasa”</em>.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/wolf-g9c8cc9b6c_1920.jpg" alt="wolf-g9c8cc9b6c_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="487" height="324" /></p>
<p style="text-align: justify;">Szintén a kemény tél eredményeként számoltak be szarvasok megjelenéséről Tatán, ahol a <em>Főváros Lapok</em>ban 1888 februárjában megjelent rövid hír szerint <em>„…Tatán a napokban egyik városi ház kinyúló kertjében, a gazda korán reggel két szép agancsost látott a szalma kazalja tövében heverészni. A zajra eliramodtak. Ezeket az eleség hiánya és a nagy hó űzte ki a két órányira levő pagonyból.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Amíg ma már szinte senki nem lepődik meg a városokban megjelenő rókákon, addig ez az 1800-as években még egyáltalán nem volt megszokott dolog. Legalábbis erről árulkodik a Vadász-Lap 1894-es híre, mely érdekes esetként tudósít a ravaszdiak megjelenéséről Déván. A beszámoló szerint az évben igencsak elszaporodtak a rókák Déva környélén, mely egészen a hideg idő beálltáig nem igazán zavart senki. De a tél beköszöntével a rókák be-bejártak a városba, de nem álltak meg a külvárosi részeken, hanem egészen <em>„… a város kellő közepén fekvő álló főreálintézet kertjébe látogattak be s eledel után kezdtek látni, majd ráakadván a szemétgödörre, olyan jól találták ott magukat, hogy észre sem vették, hogy már beköszöntött a reggel. Nemsokára azonban az intézeti szolgák megpillantották a két jövevényt s azt gondolván, hogy valami kutyák, elkergették onnan. De aztán csakhamar észrevették, hogy biz ezek mégsem kutyák s elkezdték a két jóllakott állatot hajszolni. Ezek persze egyenesen a kerítésnek rohantak, azonban tapasztalták, hogy ismételt kísérlet daczára sem tudtak jóllakva keresztül ugrani azon s eszeveszetten nyargalásztak fel s alá a kertben. Az egyik rókát sikerült is bekergetni egy ólba, hol aztán reája zárván az ajtót, szépen fogva maradt, a másik azonban futott hol előre hol hátra, mert észrevette, hogy kelepczébe került. Persze rögtön elküldtek egy puskásért s végre meg is jött Szinte Gábor tanár. Déva egyik ismert Nimródja s két lövéssel leterítette a furfangos állatot.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">A beavatkozás, illetve a városban megjelenő rókától való félelem nem volt alaptalan, mivel ekkoriban, sőt egészen az 1970-es évekig igen komoly kérdést jelentett a veszettség, mind közegészségügyi, mind állategészségügyi szempontból. Sok esetben a mai napig veszettnek gondolják a településeken megjelenő rókákat, pedig hazánkban a rókák immunizálásának és a kutyák kötelező oltásának hála 2017 óta nem fordult elő igazolt fertőzés.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/roka.jpg" alt="roka.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="441" height="279" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Hallali a Terézvárosban</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Nem a téli hideg és ínség miatt, hanem egészen más okból jelent meg két szarvas Kapuvár városában 1908 decemberében. A <em>Somogyi Hírlap</em> tudósítása szerint <em>„…Szerdán a kapuvári béruradalom vadászatot tartott Kapuvár közelében amidőn is természetesen meg voltak zavarva az erdő és mező vadjai. Két szarvasbika is eszeveszett futásnak eredt, ámbár rájuk nézve tilalmi idő van, s Garta községbe futottak egyenesen. Az egyik szarvast amint értesülünk az egyik udvaron fejszével leütötték, a másik egy szép 12 ágú hátra szegett fejjel gyors futásba szaladt Garta, majd pedig Kapuvár főutcáján, nem csekély bámulatba ejtve a járókelőket. A Rábahídnál jövők elől letért, beugrott a Rábába, azt keresztül úszta a központi sörház, illetőleg a községi nagykorcsma udvarába menekült. Itt azonban nem tért egyik helyiségbe sem, hanem keresztülugrotta a kerítést az uradalomi területre jutott, ahonnan a Hanyság felé vette útját mögötte hagyva a bámészkodókat, kik még alig láttak szarvast a város utcáján futni.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ezek az esetek nem példa nélküliek. Talán a leghíresebb városi vadűzés Erzsébet királyné nevéhez fűződik, mikor is 1876. december 5-én rendezett szarvasvadászat a budapesti Andrássy út közelében fekvő Hunyadi téren ért véget. A Vadász és Versenylap cikke szerint „<em>Kedden, decz. 5-én délben a palotai erdőnél volt a találkozó, ahol egy, a szállító szekérről elszabadult szarvast kellett elfogni. A szarvas eleintén Megyer felé tartott, onnét azonban nagy körben visszafordult és a vasúti töltés hosszában a Városliget felé iramodott. A pávaszigetén s a városligeti tó egyik ágán átmenve, a lövölde felé vitte a társaságot, majd a Szövetség-utczán át az Akáczfa-utczába ment át, egész a terézvárosi templomig. Innét a Sugárútra </em>(ma Andrássy út)<em> váltott át; az utczaseprők azonban innen elriasztották a mellékutczába, s igy a Király utczán át a Rákosárok utczába </em>(ma Csengery utca) <em>jutott s a kerítéseken átugorva, a Vörösmarty- és Chemniczi utczán át a Hunyady-térre ért. Itt egy nyílt kapun be, egy bekerített térségbe jutott, majd Spielman Márton zsibárus boltjába rontván, ott egy üvegszekrényt s több más tárgyat eltört, és végre elfogatott. Csudálatos, hogy a mérsékelt iram mellet a kopók a kövezeten nem vesztették el a szimatot. A folyvást kürtölő falkár, a csaholó falka, a vörös kabátok s a lovagló hölgyek nagy tömeget csődítettek össze. Királyné ő felségét mindenütt felismerték s lelkes »éljen« kiáltásokkal fogadták. A hallalinál jelen voltak: a királyná ő Felsége, Wallersse bárónő, Hohenlohe Rosa hgnő, Edelsheim-Gyulay és Vecsera bárónők. Az urak közül: a master gr. Esterházy Miklós, br. Edelsheim-Gyulay, gr. Andrásy Aladár, Sir Buchanan, gr. Zichy Victor, Tisza Lajos, gr. Batthyányi Elemér, gr. Károlyi Gyula, Kund Béla úr, br. Orczy Elek, gr. Kinsky Zdenko, Baltazzi A. ur, Lobkovitz hg., Berg hrg, gr. St-Julien, hg Esterházy Lajos és br. Döry. Ő Felsége a Királyné hazalovaglás közben megtekintette gr. Zichy Victor sugárúti palotáját, kíséretével együtt.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/sisi.jpg" alt="sisi.jpg" class="imgnotext" width="444" height="424" /></em></p>
<p style="text-align: justify;">Már csak résztvevők névsora miatt is nagy érdeklődést váltott ki az esemény a pesti polgárokból, így természetesen több lap is igyekezett beszámolni a terézvárosi szarvas vadászatról. A Pesti Napló, 1876. december 7-i esti kiadása az eset kapcsán megemlíti, hogy „… <em>Ez az eljárás méltán megrovandó. […] a királyné őfelsége az egész vadásztársaságnak példát adott és az utczákon lassú ügetésre zabolázta lovát, a minő lovaglást az utczákon s különösen a széles sugárút lovagló útjain, ahol az egész vadásztársaság összegyűlt, naponként láthatni.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Vadászható vadfajaink közül azonban a szarvasok csak alkalmi vendégek, melyek hébe-hóba tévednek a városba, mint például éppen egy évvel ezelőtt, mikor is egy, a Dunában úszó sérült gímszarvast mentettek ki a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai. Az állat végül sikeresen partot ért és a Tabán felé távozott. Ugyanebben az évben szintén egy gímszarvas tűnt fel a budai oldalon, ezúttal szeptemberben a Gellért hegyen (melyről valószínűsítették, hogy a júniusi, Dunából mentett egyed), de Miskolc sem maradt szarvas nélkül, ott egy dám bikával találták szembe magukat a temető látogatók Mindenszentek Napján. Az állatot végül a körülményekre való tekintettel kilőtték. Nincs ez persze automatikusan így minden esetben, hiszen a csömöri temetőben például évek óta élnek és járnak be őzek, akiket humánus módon (például önműködően záródó kapu, ultrahangos vadriasztó) igyekeznek a csokroktól, koszorúktól távol tartani.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/roe-deer-g86fee0a15_1920.jpg" alt="roe-deer-g86fee0a15_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="542" height="388" /></p>
<p style="text-align: justify;">Sertevadunk azonban, a szarvas félékkel ellentétben, a kutatások szerint nem csak ki-kivált erdei élőhelyéről, hanem már egyenesen beköltözött a lakott területekre. Ám az alábbi történet főszereplője még vélhetően valóban véletlenül keveredett Budára.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Vaddisznó vadászat a Várban</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Nem, ez nem a közelmúltbeli esemény, hanem egy majd’ 100 évvel ezelőtti. (Bár ahogyan a mostani belterületi vadelejtés sem vadászat, úgy persze a szóban forgó eset sem volt igazi vadűzés.)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/wild-boar-g3cfa3b7d5_1920.jpg" alt="wild-boar-g3cfa3b7d5_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="495" height="330" /></p>
<p style="text-align: justify;">1925. október 17-én történt, hogy egy Budára keveredett vaddisznó tartotta lázban a várost és az újságírókat. A korabeli lapok beszámolói szerint szombatra virradó éjszaka a János-hegyen szolgálatot teljesítő rendőr észrevette, hogy egy vaddisznó ugrik ki az egyik bokorból, onnan pedig reggelre, a Krisztina körút környékére ért. Az állat híre addigra elért az I. kerületi rendőrkapitányságra és kezdetét vette a vaddisznóvadászat Budán. Az „Új Nemzedék” című lap tudósítója igen szemléletesen számol be az esetről, részletesen leírja a vaddisznó menekülési útvonalát, amit reggel már több rendőr is üldözőbe vett, élükön vitéz Magassy Antal rendőr felügyelővel. A részletesség mellett a tudósító humora is megcsillan az alábbi beszámolóban:</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„… A vaddisznó ugyanis becsapta a rendőrséget és épen a kritikus pillanatban láttam felbukkanni újra, de nem a vélt helyen, hanem a sikló felső állomásánál, a téglafal melletti bozótban. Felfelé kapaszkodott a hegyoldalon, úgy látszik, egyenesen a miniszterelnökségre igyekezett, talán ott remélt védelmet találni. Ez a körülmény azt bizonyítja, hogy valóban vidékről tévedt be, mert egyébként nem igyekezett volna ilyen korán semmiféle állami hivatalba. …”</em></p>
<p style="text-align: justify;">A hajsza végül a Várhegy oldalában ért véget, ahol a vaddisznó a bozótba vette be magát. Az „Új Barázda” című újság tudósítója így számol be a végkifejletről: <em>„Ekkor már seregnyi rendőr kergette a városba tévedt vadat s az Alagút környékén csak úgy dummogott a revolver.</em> (A rendőrök ugyanis több lövést is leadtak a disznóra a szolgálati fegyverükből, de csak megsebezték.) <em>A vadkan benn bujkált a sűrűben, amely előtt az összeverődött több száz főnyi közönség rettentő lármát csapott. A rendőrök revolverekkel várták, hogy előbújjon, a várakozásnak végül is vitéz Magassy Antal rendőrfelügyelő vetett véget, aki beszaladt a miniszterelnökségi palotába s ott magától </em>(a miniszterelnöktől)<em> Bethlen István gróftól kért egy vadászfegyvert. Ezzel azután visszament a „vadászterületre” és egy jól irányzott lövéssel leterítette a hatalmas vadkant.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/pesti_hirlap_1925.jpg" alt="pesti_hirlap_1925.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: justify;">A rendőr felügyelő az újságírói kérdésre így kommentálta az eseményt: <em>„Ma reggel nem gondoltam még arra, hogy vaddisznóvadászatra megyek.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy a fentiekből és persze számos friss vizsgálat, kutatás és tapasztalat eredményéből kitűnik a vadállatok – legalábbis egyes fajok – velünk élnek, profitálnak az emberi környezet nyújtotta lehetőségekből, így valószínűleg egyre gyakrabban kerülünk kapcsolatba velük.</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogyan a közelmúlt eseményei is rámutattak, ezekre az együttélés szülte helyzetekre, vagy akár összeütközésekre a lehetőségekhez mérten fel kell készülnie mindenkinek, legyen szó a jogalkotókról, szakemberekről vagy akár egyszerű hétköznapi polgárokról.</p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F06%2F08%2Fmadarak_vadak_varosok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F06%2F08%2Fmadarak_vadak_varosok%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F06%2F08%2Fmadarak_vadak_varosok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Madarak, vadak, városok"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2022/06/08/madarak_vadak_varosok#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/17851807" border="0" /></a><br /></p>
róka
vaddisznó
gímszarvas
vadászattörténet
városi_élőhely
0
Madarak, vadak, városok
Vaddisznók a Várban, farkasok Szegeden, szarvasvadászat Terézvárosban? Bizony, régóta felbukkannak vadállatok a városban
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/deer-gc26a6c221_1920.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/deer-gc26a6c221_1920.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2022/05/14/az_ev_fajai_485
Az Év Fajai 2022
2022-05-14T07:46:01+02:00
2022-05-14T07:46:01+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Mára már hagyománnyá vált, hogy a természetvédelemmel vagy egy-egy élőlénycsoporttal foglalkozó szervezet megválasztja az aktuális Év Faját. Nem történt ez másként 2022-ben sem, illetve néhány esetben már a tavalyi év során kiderült, hogy 2022-ben mely állatok és növények fognak az Év Fajaiként bemutatkozni, és egy-egy kiemelt tulajdonságukon keresztül, az időszerű környezeti kérdésekre irányítani a figyelmet.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/az_ev_fajai_2022.png" alt="az_ev_fajai_2022.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Lássuk hát sorra 2022-ben mely fajok kerülnek a reflektorfénybe és milyen üzenetet közvetítenek felénk!</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogyan az elmúlt évek során, úgy 2021-ben is leghamarabb, már a nyári hónapokban az <strong>2022 Év Madaraként a zöld küllő</strong> (<em>Picus viridis</em>) került bejelentésre. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület már 1979 óta, immáron 44. alkalommal hirdeti ki minden évben az Év Madarát, 2011-től kezdődően pedig internetes szavazás keretében a nagyközönség választhat a három jelölt faj közül. A kezdeményezés célja, hogy a szervezők megismertessék a társadalommal azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/zold_kullo.jpg" alt="zold_kullo.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">„Sokszínű természet”, hangzott az idei év jelmondata, melynek keretében három, feltűnően színes tollazatú madárfajra voksolhattak az érdeklődők. A jelölt fajok közül végül, a leadott több mint 11 ezer szavazat alapján, a zöld küllő lett a nyertes, második helyen a kékbegy, míg harmadikként a vörösgém végzett.</p>
<p style="text-align: justify;">A fenti szlogen persze nem csak ezekre a látványos, színes madarakra utal, hanem rajtuk keresztül a biodiverzitás, vagyis a biológiai sokféleség, ha úgy tetszik, sokszínűség fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. A zöld küllő hazánk állandó faja, mely idősebb erdők szegélyében, ártéri erdőkben, alföldi nyárasokban, de nagyobb parkokban is megtalálható. Ez a nagytermetű zöld színű, piros sapkás harkályfaj könnyen felismerhető, mind színéről, mind jellegzetes, kacagó hangjáról. Főként hangyákkal táplálkozik, elsősorban a talajon, de a korhadó fákból is sok lárvát is kivés. A hangyatáplálék okán elsősorban olyan helyen költ szívesen, ahol az erdő mellett gyepes tisztások is megtalálhatók. Odúját jellemzően puhafákba vájja.</p>
<p style="text-align: justify;">Az idei nyertesen keresztül tehát a harkályfélékhez és az erdők madaraihoz kerülhetnek kicsit közelebb az érdeklődők.</p>
<p style="text-align: justify;">Az év vége felé haladva egyre több, 2022-ben kiemelt figyelmet kapó faj kilétéről lebbent fel a fátyol.</p>
<p style="text-align: justify;">Október hónap során a Magyar Mikológiai Társaság hirdette ki <strong>2022 Év Gombáját, az ízletes rizikét</strong> <em>(Lactarius deliciosus</em>), mely szintén közönségszavazáson került kiválasztásra. A szervezők már 2006 óta megrendezik az Év Gombája szavazást, mely program célja az ismeretterjesztés.</p>
<p style="text-align: justify;">Az idei szavazásra jelölt fajokban közös, hogy mindannyian a hazai fenyvesek gombái, melyeket a Társaság háromtagú bizottsága választott ki. A szervezők azért a fenyvesekhez kapcsolódó fajokat indították az Év Gombája szavazáson, mivel hazánkban az őshonos fenyők (erdei fenyő, közönséges jegenyefenyő) természetes állományainak rendkívül szűk terület áll rendelkezésükre, telepített fenyveseink pedig erősen megsínylik az éghajlatváltozást, ezért fontos az ezekhez az élőhelyekhez kötődő gombafajok szélesebb körű megismertetése, bemutatása.</p>
<p style="text-align: justify;">A nyertes, az ízletes rizike, más néven fenyőaljagomba a szavazás utolsó fordulójában a második helyen végzett, a bársonyos fapereszkét és a harmadik helyezett vöröses nyálkagombát utasította maga mögé.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/izletes_rizike_saxifraga-jan_van_der_straaten.jpg" alt="izletes_rizike_saxifraga-jan_van_der_straaten.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ez a közepes termetű, rendszerint erdeifenyők körül, ősszel tenyésző gomba kimondottan ízletes (mint ahogy a neve is mutatja). Kalapja kezdetben begöngyölt szélű, közepe bemélyedő, majd szétterül. Színében egyaránt megtalálható a zöld és a narancssárga. Jellemző átmérője 4–12 cm. Tönkje rövid zömök, színe a kalapéval megegyező. Húsa szintén narancssárga, megtörve tejnedvet enged, amely a levegővel érintkezve megzöldül.</p>
<p style="text-align: justify;">Novemberben a Magyarhoni Földtani Társulat által megrendezett Földtudományos Forgatagon került kihirdetésre <strong>2022 Év Ősmaradványa, az óriásszarvas</strong> (<em>Megaloceros giganteus</em>), illetve az Év Ásványa, a magnetit, melyek közül az óriásszarvast vesszük most górcső alá.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/oriasszarvas.jpg" alt="oriasszarvas.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az óriásszarvas az egykori pleisztocén megafauna tagja volt, mely kb. 400 ezer éve jelent meg a Földön és nagyjából 7700 éve halt ki. Maradványainak hazai lelőhelyei is ismertek. Ez az egykori szarvasfaj lehetett az egyik valaha élt legnagyobb testű (átlagosan a 450–600 kg testtömegű), illetve a legnagyobb agancsú szarvas. Az eddig ismert leletek közül a legnagyobb agancs terpesztése 3,65 méter volt. A korábbi feltételezésekkel ellentétben, DNS vizsgálatok alapján, nem a jávorszarvas, hanem a dámvad a ma élő legközelebbi rokona. Azonban mai rokonától eltérően nem az erdei élőhelyeket, hanem az egykor Eurázsiában sok helyen megtalálható, úgynevezett mamutsztyeppek jellegzetes faja volt. Ezeken az élőhelyeken a mai sztyeppektől eltérően a fűfélék mellett a különböző sás- és nádfajok domináltak. Az óriásszarvas kihalásának okaként, ahogy az egykori megafauna több tagja esetében sem lehet egyetlen okot megnevezni, hiszen szerepet játszott benne a klímaváltozás mellett a vegetáció átalakulása is.</p>
<p style="text-align: justify;">Az év utolsó hónapjában sorra hirdették ki az egyes társaságok, egyesületek az Év Fáját, az Év Rovarát és az Év Halát.</p>
<p style="text-align: justify;">A hónap során elsőként az <strong>2022 Év Fáját, a nagylevelű hársat</strong> (<em>Tilia platyphyllos</em>) jelentette be az Országos Erdészeti Egyesület, immáron 26. alkalommal, ugyanis az általuk szervezett mozgalom már 1996 óta minden évben egy-egy fafajt választ meg az Év Fájának. 1996-2013 között az Év Fája kuratóriuma döntött az év fafajáról, 2013 óta azonban a kezdeményezés honlapján keresztül zajló nyílt on-line szavazáson dől el a következő év fafaja. Idén a nagylevelű hárs, a második helyezett rezgő nyarat és a harmadikként végzett kecskefüzet előzte meg a közönségszavazáson.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/nagylevelu_hars.jpg" alt="nagylevelu_hars.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az idei Év Fája, a nagylevelű hárs hegyvidékeink üde erdeink fafaja. Matuzsálemi példányai többszáz éves életkorúak, szárított virágzata jól ismert gyógytea, emellett pedig igen jó mézelő. Ez utóbbi tulajdonsága nagyon fontos az erdei beporzók szempontjából, amely szervezetek jóléte, védelme és az ökoszisztémában betöltött szerepe napjaink egyik égető kérdésévé vált.</p>
<p style="text-align: justify;">„Az erdők és fák kulcsfontosságúak a méhek, pillangók és más beporzók munkájában, ezért az élőhelyek eltűnésének azonnal gátat kell szabni a biológiai sokféleség megóvásáért.” –olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2020-ban megjelent jelentésében, mely kimondottan az erdei beporzó szervezetekkel foglalkozik.</p>
<p style="text-align: justify;">Következőként december közepén <strong>2022 Év Rovarát, az óriás énekeskabócát</strong> (<em>Tibicina haematodes</em>) ismerhettük meg a Magyar Rovartani Társaság jóvoltából. A társaság már 2011 óta népszerűsíti a hazai rovarfajokat, mellyel felhívja a figyelmet a rovarok védelmére, az élővilágban betöltött szerepükre az Év Rovara program keretében. Kezdetben az Év Rovarát egy kuratórium választotta, azonban 2015 óta három jelölt közül a nagyközönség szavazhatja meg azt. Így történt ez az óriás énekeskabóca esetében is, ahol igen izgalmas fordulatos voksolás zajlott, ugyanis a nagyjából félidőben közzétett részeredmények még egy másik jelölt, az óriás tőrösdarázs győzelmét jelezték előre. A szervezők beszámolója szerint azonban az óriás énekeskabóca a hajrában fordított és végül az első helyen végzett, így a képzeletbeli dobogó második fokára a már említett óriás tőrösdarázs, harmadik fokára pedig a fűrészlábú szöcske állhatott fel.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/orias_enekeskaboca.jpg" alt="orias_enekeskaboca.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az óriás énekeskabóca a legnagyobb közép-európai kabócafaj, mely hazánkban tömegesen a Balatonfelvidéken és Budai-hegységben fordul elő. Meleg domb- és hegyvidéki, erdei élőhelyekhez kötődik, kedvelt tápnövényei a tűlevelűek, melyek nedveit szivogatja. A hímek jellegzetes, július-augusztusban hallható éneküket a potroh első szelvényében található domború kitinlemez „pattintgatásával” produkálják.</p>
<p style="text-align: justify;">Végezetül 2021 utolsó napjáig lehetett szavazni a Magyar Haltani Társaság által meghirdetett Év Hala jelöltjeire, a bodorkára, a bagolykeszegre és a védett széles durbincsra.</p>
<p style="text-align: justify;">A szilveszter napján záródó szavazás immár több mint egy évtizedes hagyomány, ugyanis a szervezők 2010 óta minden évben kihirdetik az Év Halát, mely címet 2022-ben a <strong>bodorka </strong>(<em>Rutilus rutilus</em>) nyerte el.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/bodorka.jpg" alt="bodorka.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ez a kistestű, 15-20 cm-es halfajunk szinte minden hazai vizünkben megtalálható. Tömegesen előforduló halként a ragadozó halfajok táplálkozásában van jelentős szerepe.</p>
<p style="text-align: justify;">A 2022 Év Hüllőjére és Év Emlősére azonban az újesztendő első napjaiig kellett várni.</p>
<p style="text-align: justify;">Az Év Hüllőjét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya hirdette ki. 2012 óta évente váltakozva egy-egy hazai hüllő- vagy kétéltűfajra irányítják a figyelmet azzal, hogy megnevezik az Év fajaként.</p>
<p style="text-align: justify;">Az új esztendőben elsőként<strong> 2022 Év Gyógynövénye</strong> a<strong> közönséges cickafark </strong><em>(Achillea millefolium)</em> mutatkozott be. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztályának tagjai 2013 óta minden évben titkos szavazással választják meg az év gyógynövényét, melyen idén a cickafark nyerte az Év Gyógynövénye címet.</p>
<p style="text-align: justify;">A közönséges cickafarkot elsősorban gyógynövényként ismerik, erre utalnak az orvosi cickafark és a patikai ezerlevelűfű elnevezései is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/cickafark.jpg" alt="cickafark.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Gyógyhatásai között számon tartják, hogy nehezen gyógyuló sebeket gyógyít, már a görögök és a rómaiak is sebforrasztófűnek tartották. A római tudós író, Plinius szerint a cickafark minden vasfegyverrel ejtett sebet meggyógyított. Ezt a hatását a dicső Akhilleusz fedezte fel, aki ezzel gyógyította a sarkán esett sebet, amit Trója ostrománál Párisz herceg nyila okozott. Bár a seb nem gyógyult be, hiszen a mérgezett nyílhegy Akhilleuszt megölte, a növény mégis róla kapta tudományos nevét.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>2022 Év Emlősére</strong> azonban február közepéig kellett várni, a címet végül a törpeegér <em>(Micromys minutus) </em>nyerte el. Hazánk legkisebb termetű rágcsálója a törpeegér, súlya mindössze fele a házi egérének. A választás azért esett idén erre az apró rágcsálóra, mivel természetes élőhelyei - elsősorban a magaskórós mezsgyék, vízparti nádasok, a cserjés erdőszélek és a sűrű sövények – folyamatosan csökkennek, melyre ezen a fajon keresztül igyekeznek felhívni a figyelmet az Év Emlőse program szervezői, a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/torpepeger.jpg" alt="torpepeger.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Végül, de nem utolsó sorban március első napjaira lezajlott az Év Vadvirága internetes voksolás, melyen a három jelölt faj, a mocsári békaliliom <em>(Hottonia palustris)</em>, az agárkosbor <em>(Anacamptis morio)</em> és a csillagőszirózsa <em>(Aster amellus</em>) közül választhattak a szavazók. Az idei győztes<strong>, vagyis 2022 Év Vadvirága</strong> az <strong>agárkosbor</strong> lett a szavazatok több mint 40%-val. Az agárkosbor leggyakoribb kosborfajunk. Az Alföld területén élő állománya jelentősen visszaszorult, így leginkább középhegységeinkben és az ország nyugati részén található nagyobb egyedszámban. Áprilistól májusig virágzó mediterrán származású közép-európai faj, leginkább száraz gyepekben, legelőkön található.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/anacamptis_morio_subsp_morio_sl1.jpg" alt="anacamptis_morio_subsp_morio_sl1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p style="text-align: left;">(A fenti írás rövidebb, szerkesztett változata megjelent a Hunor Vadászmagazin 2022. májusi lapszámában)</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F05%2F14%2Faz_ev_fajai_485%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F05%2F14%2Faz_ev_fajai_485%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F05%2F14%2Faz_ev_fajai_485%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az Év Fajai 2022"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2022/05/14/az_ev_fajai_485#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/17831087" border="0" /></a><br /></p>
természetvédelem
Év_Fája
Év_Emlőse
Év_Hala
Év_Madara
Év_Rovara
Év_Gombája
Év_Vadvirága
Év_Hüllője
Év_Fajai
környezetinevelés
Év_Gyógynövénye
0
Év Fajai 2022
Bár lassan az év felénél járunk, de tekintsük végig az idei Év Fajait egyszerre, egy helyen.
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/az_ev_fajai_2022.png
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/az_ev_fajai_2022.png
https://vadaszerdo.blog.hu/2022/03/31/vadaszok_az_allatkertben
Vadászok az állatkertben
2022-03-31T08:59:16+02:00
2022-03-31T08:59:16+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Nemrégiben egy rövid, ám de gondolatébresztő eszmecserében volt részem, mely során – Nadler Herbert személye kapcsán – felmerült a kérdés, hogy milyen furcsa dolog az, ha egy vadász áll egy állatkert élén. „Hiszen hogyan preferálhatja az élő állatok helyett a holtakat?” – hangzott el a kérdés.</p>
<p style="text-align: justify;">Nos, erről szó sincs, nemcsak Nadler, de véleményem szerint semmilyen más vadász esetében sem. Hiszen a vadászatnak, a vadász létnek csak töredéke szól a lövés leadásáról, a vad elejtéséről, az odavezető út pedig tanulással, tapasztalatszerzéssel, megfigyeléssel, vadóvással és gondozással van kikövezve. Innen nézve pedig már nem is tűnik akkorának a szakadék, hogy egy állatkerti szakember ne lehetne egyszer s mind vadász is, ahogyan ezt számos múltbéli és mai példa bizonyítja. Számomra ezt támasztja alá a Fővárosi Állatkert egykori igazgatójával, Dr. Holdas Sándorral készült interjú, mely 1985-ben jelent meg a Budapest című lapban, Hivatásuk: állatkertész címen Telepy Katalin tollából.</p>
<p style="text-align: justify;">A riporter által – aki író, művészettörténész és nem mellesleg Sterbetz István felesége volt – a szakember utánpótlásról feltett kérdésre az alábbi választ kapjuk Holdas igazgatótól: <em>„Nincs súlyosabb gondunk. Különösen azóta, hogy itt helyben magunk képezhetünk állatkerti ápoló szakmunkásokat. Problémát inkább annak a konfliktusnak a feloldása jelent, amíg egyesek megértik, hogy nekünk nem az állatokat babusgató „szenvelgő széplelkekre", hanem az állatokat szerető, életfeltételeiket és körülményeiket ismerő, azokat szakszerűen kiszolgáló, felkészült szakemberekre van szükségünk. Ezek az emberek tudják ugyanis minden nap biztosítani az állatok jó közérzetét, ezáltal is elősegítve az ide látogatók kulturált pihenését, kikapcsolódását.”</em> Ugyan ezek a kívánalmak szóról szóra elmondhatók a vadászattal, vadgazdálkodással, természetvédelem foglalkozni kívánó szakemberekre vonatkozóan is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/fortepan_budapest_fovaros_leveltara_klosz_gyorgy_fenykepei_web.jpg" alt="fortepan_budapest_fovaros_leveltara_klosz_gyorgy_fenykepei_web.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="573" height="371" /></p>
<p style="text-align: center;">A Fővárosi Állatkert bejárata, 1900-as évek</p>
<p style="text-align: justify;">Annál is inkább, mivel ezek a szakterületek csak a 20-21. folyamán távolodtak el egymástól ilyen jelentős mértékben. Korábban számos, az állattan valamely szakterületével foglalkozó szakember többek közt vadász is volt, mint például <a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2020/06/24/herman_otto_939" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Herman Ottó</a>, <a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2020/08/11/csorgey_titusz" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Csörgey Titusz</a>, <a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2020/05/29/chernel_istvan_az_ornitologus_es_vadasz" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Chernel István</a> vagy később a már említett Sterbetz Isván, Beretzk Péter. A vadászó szaktekintélyek sorra kivették részüket az állatkertek körüli munkából is. Sőt maguk az állatkertek, mint élőállat-gyűjtemények a vadászati célú vadaskertekkel közös tőről fakadnak. Természetesen már a kezdetekben is voltak olyan gyűjtemények, melyek a vadászat mellett a reprezentációt, a gyönyörködtetést, sőt a természet titkainak megismerését szolgálták, de a határvonal közel sem volt olyan markáns, mint napjainkban. Ebből a szempontból különösen érdekes a Miskolci Állatkert egykori helyszínválasztása, mivel írásos feljegyzések bizonyítják, hogy Nagy Lajos 1355-ben királyi vadaskertet hozott létre a Miskolc-Diósgyőrhöz tartozó Csanyik-völgyben. 1983-ban pedig éppen a Csanyik-völgy szomszédságában jött létre a Miskolci Állatkert és Kultúrpark – akkori nevén vadaspark, mintegy képzeletbeli kapocs az időben, az egykori vadaskertek és a mai modern állatkertek közt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/diosgyori_var_regen.jpg" alt="diosgyori_var_regen.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;">A diósgyőri vár, egykor</p>
<p style="text-align: justify;">De lássuk csak sorra neves vadászaink és állatkertészeink egymás szakterületéhez való viszonyát.</p>
<p style="text-align: justify;">Az ország legrégebbi állatkertje, az 1866-ban nyílt, Fővárosi Állat- és Növénykert több igazgatója is hódolt a vadászat szenvedélyének. Az elsők közt említhetjük <strong>Xantus János</strong>t, az Állatkert első igazgatóját (bár a megnyitó előtti időszakban Leopold Fitzinger, zoológus foglalta el az igazgatói széket egy rövid ideig), aki nem csak vadász, de természetrajzi gyűjtő és néprajzkutató is volt. Xantus már az állatkertalapítás gondolatának hírére a tettek mezejére lépett, ugyanis ekkoriban Mexikóban tartózkodott és amellett, hogy szorgalmazta az állatkert alapításának mihamarabbi előmozdítását, egyből fel is ajánlotta a jövendőbeli állatkert számára, az akkorra már jelentős méretű állatgyűjteményét. A szavakat tettek követték és az állatok hamarosan el is indultak Mexikóból Hamburgba, ám az akkori háborús helyzet miatt Pestre már nem érkeztek meg, végső lakhelyük a hamburgi állatkert lett.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/xantus_janos.jpg" alt="xantus_janos.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="249" height="378" /></p>
<p style="text-align: center;">Xantus János</p>
<p style="text-align: justify;">A későbbi vadász-igazgatók közt találjuk a már említett <strong>Nadler Herbert</strong>et, aki nem csak az Állatkert modernizációjáért tett sokat, hanem vadászati szakíróként és a nemzetközi trófeabírálati képlet alapjaként szolgáló Nadler-képlet kidolgozójaként kimagasló eredményeket ért el hazai és nemzetközi porondon is. Nadler gyakorlati szakemberként és már elismert vadászati szaktekintélyként került az Állatkert élére 1929-ben nevezték ki, ahonnan végül 19 év után, 1948-ban nyugdíjba vonult. Tisztségét mindvégig példamutatóan látta el, még a II. világháború borzalmai és az azt követő újjáépítés nehézségei idején is minden tőle telhetőt megtett az Állatkertért.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/nadler_herbert_1.jpg" alt="nadler_herbert_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="236" height="306" /></p>
<p style="text-align: center;">Nadler Herbert</p>
<p style="text-align: justify;">Nadler vezetése alatt számos állattartóhely megújult, kezdve a szarvasok kifutójával, melyben először alkalmazta a róla elnevezett Nadler-kerítést, mely lehetővé tette a szarvasbikák együtt tartását a tehenekkel és borjakkal, anélkül, hogy az agancsuk lefűrészelése szükségessé vált volna.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/nadler_kerites_a_termeszet_1944.jpg" alt="nadler_kerites_a_termeszet_1944.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="397" height="260" /></p>
<p style="text-align: center;">Nadler-kerítés</p>
<p style="text-align: justify;">Nadler Herbert nem csak a gyakorlatban vált ízig-vérig állatkerti szakemberré, de korát meghaladva több állatkerttel, állatkerti állattartással és etológiával kapcsolatos publikációt írt. 1933-ban jelent meg írása „Gondolkoznak-e az állatok?” címmel. Ezt 1935-ben a „Fogoly vadállatok közt” című könyve követett. Ebben vadászati és állatkerti tapasztalatai alapján rendszerezte a zárttérben tartott állatok viselkedését, összehasonlítva szabadon élő társaikéval. Emellett behatóan foglalkozott a repatriált állatok viselkedésével is, mely sokszor a természetbe való visszaengedés sikerét befolyásolja. Mindezek mellett 1930-tól az 1944-es megszűnéséig az Állatkert „Természet” című lapjának főszerkesztője volt.</p>
<p style="text-align: justify;">Mindenképp meg kell említeni, hogy Nadler Herbert kinevezését egy pályázat előzte meg, amelyen Nadleren kívül több más ismert személy, például <strong>Kittenberger Kálmán</strong> is indult, aki végül bár az igazgatói széket nem foglalhatta el, de a II. világháborút követően, az 1950-es évek elején egy rövid ideig az állatkertben dolgozott. Ez idő alatt nemzetközi kapcsolatait latba vetve fáradozott azon, hogy háború során tönkrement Állatkertet a tehetősebb külföldi intézmények állat- és növényadományokkal segítsék. Immáron második alkalommal segítette elő Kittenberger az Állatkert gyűjteményének gyarapodását, ugyanis korábban már, az 1912-re újjáépített állatkert számára oroszlánokat, hiénákat, földimalacokat, fehérszakállú gnút, kígyászkeselyűket és számos egyéb madarat hozott Afrikából.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/kittenberger.jpg" alt="kittenberger.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="220" height="318" /></p>
<p style="text-align: center;">Kittenberger Kálmán</p>
<p style="text-align: justify;">Ha pedig már felmerült Kittenberger Kálmán neve az állatkertek kapcsán, úgy nem lenne teljes ez az írás, ha nem említenénk meg, hogy az ő nevét viseli a veszprémi állatkert, ugyanúgy, ahogyan a győri pedig Xantus Jánosét.</p>
<p style="text-align: justify;">Ha tovább haladunk a budapesti Állatkert vadász-igazgatóink a során, akkor nem feledkezhetünk meg <strong>Szederjei Ákos</strong>ról, a magyar hazai vadászat és vadgazdálkodás kiemelkedő alakjáról. Mielőtt az Állatkert vezetői székébe került erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett tudományos kutatásokat is folytatott a gímszarvassal illetve annak agancsminőségével kapcsolatban. Hazai vadonélő fajokkal kapcsolatos megfigyeléseit már soproni erdőmérnöki tanulmányait követő gyakornoki ideje alatt is közölték hazai és külföldi szaklapok.</p>
<p style="text-align: justify;">A gyakorlati vadgazdálkodásban eltöltött éveket követően a MÁLLERD (Magyar Állami Erdőközpont) Vadászati Osztályának vezetőjének nevezték ki, ahol a tudományos kutatócsoport újjászervezését irányította. Ez a csoport – Szederjei vezetésével – arra törekedett, hogy a háborút követően leromlott vadállomány korábbi minőségét, mennyiségét és ez által világhírnevét helyreállítsák. Szederjei tudományos munkásságának összegzését jelentette a magyarországi szarvasról készült kandidátusi értekezése, amelyet 1963-ban védett meg a Magyar Tudományos Akadémián. Az Országos Trófeabíráló Bizottság létrehozása is az ő nevéhez kapcsolódik.</p>
<p style="text-align: justify;">1967-es Állatkerti kinevezését követően új időszámítás kezdődött az állatok tartásban és bemutatásban. Szederjei ugyanis Konrad Lorenz, osztrák zoológus, etológus elveit követve igyekezett az állatok számára, a természetes környezetükhöz hasonló bemutatóhelyeket létrehozni. Új munkaterületén is aktív tudományos életet élt, folyamatosan jelentette meg ismeretterjesztő cikkeit, tanulmányait, könyveit az állatok életéről, tartásáról, viselkedéséről. Nagy gondot fordított a zárt téren élő állatok tartásának modernizálására, mozgásterápiás foglalkozásokat vezetett be, melyeknek már nem csak közönségcsalogató szerepe volt az állatkert életében, emellett korszerűsítette a takarmányozást és állategészségügyi ellátást és megalapította az önálló zoopedagógiai osztályt. Számos újító tevékenysége között említhető, hogy 100 év után ő létesített először karantént az Állatkertben. Ő volt Nadler Herbert után a második olyan igazgató, akit tudományos munkásságáért felvettek az Állatkert Igazgatók Nemzetközi Szövetségébe (IUDZG).</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/szederjei_akos.jpg" alt="szederjei_akos.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;">Szederjei Ákos</p>
<p style="text-align: justify;">Az 1971-ben Budapesten megrendezett Vadászati Világkiállításhoz Szederjei személyén keresztül kapcsolódott az Állatkert. A világkiállítás résztvevői nagy érdeklődést mutattak az Állatkert iránt, így a külföldi vendégekre tekintettel abban az évben számos, ritkaságszámba menő őshonos magyar háziállatfajtát mutattak be. A rendezvényhez kapcsolódóan készült el „Az ember és a természet„ című kiállítás, mely a hazai közönség által kedvelt díszállatokat, illetve az emberi környezetben fellelhető fajokat sorakoztatta fel.</p>
<p style="text-align: justify;">A Világkiállítás további pozitív hozadéka volt az Állatkert számára, hogy a rendezvény végeztével az élőállat bemutató néhány különleges példánya a budapesti állatkertbe került, mint például a matuzsálemi kort megért, Samu nevű marabu, melyet Nagy Endre ajándékozott a fővárosi intézménynek.</p>
<p style="text-align: justify;">Szintén vadászati vadgazdálkodási szakember volt <strong>dr. Szijj József</strong> is, aki 1987 és 1994 közt vezette az állatkertet, mint főigazgató, ám már 1984 óta, mint főigazgató-helyettes tevékenykedett az intézményben. Az agrárdiploma mellett erdészeti képzettséggel rendelkező igazgató korábban a Gödöllői Állami Erdő és Vadgazdaság vezetőjeként tevékenykedett, ahol igazgatósága alatt épült meg Isaszegen az ország első vaddisznós-kertje. Kutatási témája a veszélyeztetett hazai madárfajok - a túzok, a császármadár, a póling – reprodukálási és repatriálási lehetőségeinek vizsgálata volt. Ehhez is kapcsolódott, a vezetése alatt kialakított Madárkeltető és –nevelő épület, mely nem csak az állatkerti szaporulat érdekeit szolgálta, hanem az egyes természetvédelmi programok keretében begyűjtött, megmentett tojások keltésére és fiókák nevelésére is alkalmas hátteret és eszközöket biztosított.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/szijj_jozsef.jpg" alt="szijj_jozsef.jpg" class="imgnotext" width="251" height="377" /></p>
<p style="text-align: center;">Szíjj József</p>
<p style="text-align: justify;">Állatkerti munkássága során kísérletet tett a Nadler Herbert által szerkesztett, Természet című folyóirat 45 évi szünet után történt újraindítására dr. Mödlinger Pál főszerkesztésével. Bár szakértőkben az újraindult újságban sem volt hiány, mégsem sikerült annyi éven át, olyan sok számmal megjelenni, mint a nagynevű elődök által vezetett kiadványnak.</p>
<p style="text-align: justify;">Az állatkerti dolgozók közül nem csak az igazgatók hódoltak a vadászat szenvedélyének, hanem több egykori munkatárs is, mint például <strong>Bástyai (Holtzer) Lóránt</strong>, a ragadozó madarak, a solymászat nemzetközi hírű szakértője. Vagy épp <strong>Dr. Fodor Tamás, </strong>aki elévülhetetlen érdemeket szerzett többek közt a túzok zárt téri nevelése terén, melyet <strong>Dr. Sterbetz István</strong>nal együtt dolgozott ki, aki szintén egy ideig az Állatkertben dolgozott. De meg kell, említsük<strong> Dr. Mödlinger Pál, </strong>ornitológust a Madár Osztály egykori vezetőjét is, akinek áldozatos munkája nagymértékben hozzájárult a hazánkban egykor igencsak megritkult holló állomány újbóli megerősödéséhez, valamint jelentős eredményeket ért el a gulipán repatriálás területén.</p>
<table style="width: 643.406px;">
<tbody>
<tr style="height: 253.531px;">
<td style="width: 197px; height: 253.531px;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/fodor_tamas.jpg" alt="fodor_tamas.jpg" class="imgnotext" width="134" height="233" /></td>
<td style="width: 232px; height: 253.531px;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/lorant_de_bastyai_with_leslie.jpg" alt="lorant_de_bastyai_with_leslie.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></td>
<td style="width: 190.406px; height: 253.531px;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/sterbetz_istvan.jpg" alt="sterbetz_istvan.jpg" class="imgnotext" width="156" height="205" /></td>
</tr>
<tr style="height: 13px;">
<td style="width: 197px; height: 13px; text-align: center;">Fodor Tamás</td>
<td style="width: 232px; height: 13px; text-align: center;">Bástyai Lóránt</td>
<td style="width: 190.406px; height: 13px; text-align: center;">Sterbetz István</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Mint már korábban említésre került, az állatkertek, mint élőállat-gyűjtemények egyfajta előfutárai voltak a vadaskertek, melyek története az ókorba nyúlik vissza. Hazai viszonylatban azonban legkorábbról olyan középkori vadaskertek ismertek, mint például Mátyás király visegrádi, vagy épp a nyéki vadaskertje, melynek falmaradványai ma is fellelhetők a Budai-hegyekben.</p>
<p style="text-align: justify;">Ha egy nagyot ugrunk az időben előre, egészen 1971-ig, nevezetesen a fél századdal ezelőtt megrendezet budapesti Vadászati Világkiállításig, akkor egy jelentős nagyságú, élőállat bemutatóval rendelkező eseményen találjuk magunkat. Ám minden rendezvény véget ér egyszer, nem volt ez másként az Világkiállítással sem, viszont az ott felvonultatott állatseregletnek egy része ugyan „haza utazott”. A hazai fajoknak azonban nem akadt gazdájuk, ám természetesen az ő elhelyezésükről is gondoskodni kellett. Ez volt az, ami tulajdonképpen életre hívta a Kecskeméti Vadasparkot. Így, a szervezők a szóban forgó egyedeket, valamint a Világkiállítás egyik jelképévé vált, Váradi Sándor, szobrász által készített bronz dámszobrot is Kecskemét városának adományozták.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/dam_71.jpg" alt="dam_71.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="396" height="391" /></p>
<p style="text-align: center;">Váradi Sándor dám szobra az 1971-es Vadászati Világkiállítás bejáratánál</p>
<p style="text-align: justify;">A vadászok részéről az állatkertek számára történő ajándékozás korántsem új keletű dolog. Már a kezdetektől fogva kerültek állatok a pesti állatkertbe ilyen úton. Így érkezett például (a teljesség igénye nélkül) gróf Csekonics Endre jóvoltából egy kőszáli kecskebak, míg gróf Zichy Béla egy vapitit, gróf Batthyány Elemér (Nadler Herbert korábbi munkaadója) egy keselyűt, egy tigrist, Rudolf trónörökös egy szelíd, hurokból mentett vidrát, gróf Forgách László pedig egy szép hannoveri véreb szukát ajándékozott az állatkertnek, mely adományozásokról a korabeli sajtó is szívesen beszámolt.</p>
<p style="text-align: justify;">A fentiekből kitűnik, hogy a vadászok –állatkertészek - természetvédelmi szakemberek nem csak hogy nem kéne, hogy messze álljanak egymástól, de bizony sok esetben mindhárom hivatás egy-egy személyben egyesül, így volt ez már évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt és bízom benne, hogy napjainkban sincs nagyon másként.</p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p style="text-align: right;"> </p>
<p style="text-align: left;">A fenti írás megjelent a Hunor Vadászmagazin 2022. márciusi lapszámában.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F03%2F31%2Fvadaszok_az_allatkertben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F03%2F31%2Fvadaszok_az_allatkertben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F03%2F31%2Fvadaszok_az_allatkertben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vadászok az állatkertben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2022/03/31/vadaszok_az_allatkertben#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/16740902" border="0" /></a><br /></p>
állatkert
híres_vadászok
vadászattörténet
0
Vadászok az állatkertben
Lehet-e egy vadászember jó állatkerti gondozó, sőt esetleg igazgató? De még mennyire! Ezt számos hazai példa bizonyítja!
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/nadler_kerites_zoobudapest.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/fortepan_budapest_fovaros_leveltara_klosz_gyorgy_fenykepei_web.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2022/03/05/vadaszathoz_oltozve
Vadászathoz öltözve
2022-03-05T09:39:07+01:00
2022-03-05T09:39:07+01:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Minden kornak meg van a maga divatja, ami alól a vadászat, a vadászruházat sem tud teljesen kibújni. Bár hazánkban a vadászok többség a hagyományos vadászruhák mellett teszi le a voksát, azonban nem árt egy kicsit a dolgok mélyére ásni, ahhoz, hogy megtudjuk milyen elképzelések és irányzatok eredményeként jött létre egykor, és formálódik mind a mai napig ruházatunk.<br /><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/bellye.jpg" alt="bellye.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: center;">Udvari vadászdivat a vadászat aranykorából, 1903.</p>
<p style="text-align: justify;">A józanész és a praktikum diktálta követelmények mellett az egyes korszakok divatja és ideái is beleszóltak a vadászruhák alakulásába. Ahogy a vadászati módok egyre változatosabbakká váltak, úgy alkalmazkodott hozzájuk a ruházat is. Elég csak a 19. századi kopászathoz dukáló, angol mintára készült vörös vadászkabátokra, vadászruhákra, vagy épp a főúri társasvadászatokhoz illő, gazdagon díszített, zsinóros vadász öltözékekre gondolni. De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk csak szépen sorjában, hogyan változott a vadászruházat.</p>
<p style="text-align: justify;">Elsőként azonban tisztázzuk, hogy mit is értünk vadászruha alatt. Eördög Tibor Vadászok nyelvén című könyvében szerintem megtaláljuk a lényeget ezzel kapcsolatban <em>„Vadászruha.[…] Mindegy, hogy az meleg téli, vagy könnyű nyári ruha, de a színe, a szabása alkalmazkodjék a terephez, a természethez, az időjáráshoz, a vadászhoz méltó és ízléses legyen, s mindig tükrözze a szakma megbecsülését és a célt, amit szolgál. […]”</em>. Az utolsó mondatrészt, ahol Eördögh a ruházat célját említi, különösen fontosnak találom, hiszen nem mindegy, hogy cserkelésen, téli hajtáson, nyári bakvadászaton vagy a rejtőzködést megkívánó vízivad vadászaton, esetleg társasági eseményen veszünk részt.</p>
<p style="text-align: justify;">Első körben a szakirodalomhoz fordultam, mikor megfogalmazódott bennem, hogy jó lenne kicsit többet tudni az öltözékünk, viseletünk eredetéről, változásairól, de tudomásul kellett vegyem, hogy a szerzők csak kevéssé foglalkoztak a ruházat kérdésével (mivel sokáig nem is volt külön vadászruha). Nyilván egyéb, a vadász felszereléséhez tartozó tárgyak, és természetesen a vadászfegyverek sokkal-sokkal hangsúlyosabban jelentek meg a magyar vadászat történetét feldolgozó művekben.</p>
<p style="text-align: justify;">Ha elkezdjük a vizsgálódást, láthatjuk, hogy nagyon sokáig igazából nem különült el a hétköznapi viselet a vadászviselettől, hiszen a vadászat, mint élelemszerzés, vagy mint szórakozás, a mindennapok része volt, akár utazás közben is, így nem is csoda, hogy nem volt külön ruházat ehhez a tevékenységhez.</p>
<p style="text-align: justify;">Az ókori ábrázolásokon például a környezet, a megjelenített eszközök, valamint a cselekmény árulkodnak arról, hogy vadászokat, vadászjelenetet látunk, de nincs ez nagyon másként a középkori ábrázolásokon sem.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/egyiptom.jpg" alt="egyiptom.jpg" class="open-in-modal imgnotext" width="418" height="280" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: center;">Vadászat az ókori Egyiptomban</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy Csőre Pál is írja: <em>„A hajdani vadászok viseletéről ritkán emlékeznek meg a történelmi tárgyú írások. Pedig elődeink ruházata nemcsak a kor divatját tükrözi, hanem a vadászati módokról is mesél. Ezen emlékeket az őskortól kezdve, számos művészi ábrázolás örökítette meg: a sziklarajzok, az asszír domborművek és egyiptomi falfestmények, a középkori kódexek.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A legrégibb emlékekből nem lehet megállapítani, hogy a viselet vadászruha-e valóban. A királyi vadászatok megjelenítésekor az uralkodót gyakorta teljes pompában, koronával ábrázolta a festő. Más műveken a kutyák és a menekülő vad jelenléte mutatja, hogy vadászjelenetről van szó.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/boar_hunting_in_ancient_greece.jpg" alt="boar_hunting_in_ancient_greece.jpg" class="imgnotext" width="438" height="287" /></p>
<p style="text-align: center;">Ókori görög vadászjelenet</p>
<p style="text-align: justify;">Bár Gaston Phoebus által 1387 és 1389 között írt, Livre de Chasse (A vadászat könyve) című mű egyes esetekben zöldes árnyalatú ruhában ábrázolja a vadászokat, de ez nem általános. Phoebus egyébként a Franciaország déli részén található Foix város grófja és Béarn tartomány vikomtja, korának egyik legnagyobb vadásza volt, így könyvét a középkor vadászatával foglalkozó történészek, régészek is fontos forrásként tartják számon.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/le_livre_de_chasse_de_gaston_phebus.jpg" alt="le_livre_de_chasse_de_gaston_phebus.jpg" class="imgnotext" width="391" height="346" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/medeival_hunting.jpg" alt="medeival_hunting.jpg" class="imgnotext" width="394" height="361" /></p>
<p style="text-align: center;">Vadászjelenetek Gaston Phoebus: Livre de Chasse (A vadászat könyve) c. könyvéből</p>
<p style="text-align: justify;">Később persze megindult a változás a ruházkodás terén, ahogy vadászati kultúránk szokásaink egyéb területein is. Azt, hogy pontosan mikor, nehéz lenne tetten érni, de ahogy Csőre Pál fogalmaz: <em>A vadászati kultúra körébe tartozó jelenségként tekinthetjük azokat a szokásokat, amelyek már nem annyira az elejtés célszerűségére irányulnak, hanem az emberi szellem játékosságát, pompát, szertartást kedvelő természetét juttatják kifejezésre</em> (mint például a terítékkészítés, a töret átadás, és nem utolsó sorban az alkalomhoz illő öltözék viselése.). <em>A fejlődésnek abban a szakaszában, mikor a vad elejtésének technikája nem kötötte le teljesen az ember tevékenységét már jutott idő, erő, érdeklődés ezekre is</em>.</p>
<p style="text-align: justify;">Emellett persze egy-egy adott csoport viselete, öltözködése nem pusztán praktikussági szempontok mentén történik, hanem az adott közösséghez, szubkultúrához tartozást is kifejezi, ezért sarkalatos kérdés manapság is a vadászias öltözködés témaköre.</p>
<p style="text-align: justify;">De kanyarodjunk vissza a vadászruhák történetéhez. Az első hazai, egyértelműen vadászruhák az egyenruhák közül kerülhettek ki.</p>
<p style="text-align: justify;">I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem például zöld színű egyenruhát készíttetett a vadászainak. Erről Szalárdi János, 17. századi erdélyi hivatalnok és történetíró számolt be a Siralmas magyar krónikája című írásában. „<em>[…] A vadász, jó madarász, ebeken kapó nyulász embereket nagyon kedveli vala: jószágiban valahol jó puskást érthet vala, azokat mind csak puskáztatja, általszolgáltatja vala, kik egy nagy sereggel levén udvarában, mind egyszínű-forma zöld ruhában jártattanak vala […].”</em></p>
<p style="text-align: justify;">A fenti részletből sejthető, hogy a fejedelem szolgálatában álló emberek közt a vadászok egy jól elkülönült csoportot alkothattak, akiket egyenruhájuk is megkülönböztetett a többiektől.</p>
<p style="text-align: justify;"> Ahogyan Sánta Ákos történész írja ezzel kapcsolatban a Fejezetek a magyar vadászati szervezetek történetéből – 140 éves az Országos Magyar Vadászati Védegylet című könyvben <em>„Eddig nem került elő forrás arra vonatkozóan, hogy I. Rákóczi Györgyöt megelőző fejedelmek is egységesen zöld egyenruhával látták el vadászathoz tartozó embereiket.</em></p>
<p style="text-align: justify;">A jó példa persze ragadós, így egyre többen vették át azt, hogy vad- és erdőóvóik számára egyenruhát adtak.</p>
<p style="text-align: justify;">A herceg Esterházy család híres ozorai fővadászatait jól bemutatta gróf Festetics Leó, akinek könyvéből megismerhetjük 19. szálad elejei, a család szolgálatában álló vadászok egyenruháját is. <em>„[…] A fővadászmesterek öltözete volt: csukaszürke egyenruha, mellen, galléron és karhajtókán ezüst paszománttal gazdagon díszítve, zöld nadrág, magas lovag-csizma és csatolt lovag-sarkantyú, vadászkard, a test körül ezüstöv a herczeg címerével, csapott kalap ezüst és zöld kokárdával. Minden egyéb erdészek és vadászok ugyanazon színeket viselték, de ezüst nélkül; a herczeg házi vadászai azonban a vadász-kardot jobb vállon át balra vetett nehéz ezüst pantaléron hordták. A kürtösök sötétkék egy sor sárga gombra készített egyenruhában, arannyal hímzett gallérral és fekete, sima bársony sapkákkal, nankin pantalonnal állottak ki. Az inasok világoskék frakkban ezüstre, rövid nankin nadrágban, fehér selyem harisnyában és ezüst csatos czipőben; a herczeg huszárjai pedig sárga attilában, ezüst zsinórra, kék nadrágban, fekete csizmában és kardosan jelentek meg. </em><em>A négyes fogatú magyar kocsisok szintén ezen színekbe voltak öltöztetve. […]”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><br /><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/ozoraialbum.jpg" alt="ozoraialbum.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="626" height="377" /></p>
<p style="text-align: center;">Vadászjelenet Gróf Festetics Leó: Az Esterházy-család ozorai vadászatai c. művéből</p>
<p style="text-align: justify;">Persze a hivatásos szakszemélyzet egyenruhája adott volt abban a tekintetben, hogy annak formájáról és megjelenéséről munkaadójuk döntött. Míg a vadászruhák színét, a szürke, barna, zöld különböző árnyalatai a környezetbe való beleolvadás határozta meg (nyilván ez alól a parforce vadászat és a hajtóvadászatok kivételt képeztek, hiszen ott erre nem volt szükség), addig a szabás általában a kor divatjához alkalmazkodott.</p>
<p style="text-align: justify;">Engem viszont az is érdekelt, hogy a nem hivatásos vadászok miben űzték a vadat. Itt fontos megjegyezni, hogy hazánkban a vadászat nagyon sokáig, II. Ulászló király 1504. évben kelt ötödik dekrétumától kezdve, 1848-ig, az úrbériség megszűnésig nemesi jog volt, ám ez nem jelentette azt, hogy a jobbágyok vagy a közemberek nem vadásztak. Néprajzi kutatások és egyéb források igazolják az úgynevezett úri vadászat és a paraszti vadfogás évezredes egymás mellett élését. A parasztság és a jobbágyok nem voltak teljesen elzárva a vadászattól, sőt még hosszú ideig vadbeszolgáltatással, hajtóként, illetve a későbbiekben akár parasztpuskásként, vadászattal is szolgálniuk kellett földesuraikat, amit robotként teljesítettek.</p>
<p style="text-align: justify;">Ha a paraszti vadászat, és kiváltképp a ruházat kérdését szeretnénk vizsgálni, nincs könnyű dolgunk, hiszen ahogyan Zolnay László régész is rámutat, a Vadászatok a régi Magyarországon című könyvében, a fennmaradt dokumentumok, tárgyak, mind-mind a főúri vadászatokat örökítik meg. A parasztság, a köznép vadászkalandjait nem írták le krónikások, nem készült róluk festmény, vadfogó vermeiknek, hálóiknak, csapdáiknak nem maradt nyoma, ahogyan ruházatuk, főként csizmájuk, nemezsüvegeik egy-egy darabja is inkább csak sírjaikból, mint régészeti lelet került elő.</p>
<p style="text-align: justify;">A vadászruha azonban ettől függetlenül egy létező, jól megkülönböztethető, a többség számára felismerhető dolog volt, ami az időjárás, a praktikum és persze a korabeli divat igényeihez alkalmazkodva egyre inkább terjedt.</p>
<p style="text-align: justify;">Az 1800-as évekbeli lapokban többször kerülnek említésre a vadászruhák, bár azok kinézetét általában nem taglalják (ebből gondolom, hogy ez a típusú ruházat sokak által ismert, jól körülhatárolható volt). Leginkább a szóban forgó személy öltözékeként említik, ezzel is minél érzékletesebben bemutatva azt, akiről az adott cikk szól, tekintettel arra, hogy ekkoriban meglehetősen ritkák voltak az illusztrációk az újságokban.</p>
<p style="text-align: justify;">Azonban nyilván különbséget kellett már ekkoriban is tenni, a divatos, elegáns, leginkább társasági eseményeken viselt vadászruhák és a valóban „terepen” használt ruhák közt.</p>
<p style="text-align: justify;">Előbbiekből ízelítőt kaphatunk az 1835 szeptemberében megjelent Rajzolatok a társas élet és divatvilágból című lap hasábjain keresztül <em>„Legtöbb gondot ad jelenleg egy nyalka ’s vadászat kedvelő parisi úrfinak a’ vadászruha, melly egy kék, vörös (!) vagy zöld bársonyból készült frak, ellenző nélkül, álló gallérral, egy sorgombra, mellyre egy kutya, vagy más vadállat, vagy épen az urfi’ czime van nyomtatva.” </em></p>
<p style="text-align: justify;">Nem véletlen, hogy a beszámoló a párizsi módi szerinti vadászruházatot említi, ugyanis ekkoriban a divat szempontjából a viszonyítási alapot Párizs jelentette.</p>
<p style="text-align: justify;">Később, a Divatcsarnok című lap 1857. évi 9. lapszáma egy kép és egy rövid leírás erejéig beszámol a divatos vadászruháról, melynek része a bársony vadászkabát, a csíkos vitorlavászon-nadrág és a felhajtott karimájú kalap. Az illusztrációt nézve az említett öltözék inkább társasági eseményre való, mintsem vadászatra.</p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/divatcsarnok.jpg" alt="divatcsarnok.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="344" height="498" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: center;">Illusztráció a Divatcsarnokban ismertetett ruhákhoz (1857)</p>
<p style="text-align: justify;">Mivel azonban nincsen hatás kölcsönhatás nélkül, így nem csak egy-egy korszak divatirányzata hatott a vadászruhákra, ahogy azt már a szabás kapcsán említettem, hanem a hétköznapok divatja is ihletett merített a jágerok öltözékéből.</p>
<p style="text-align: justify;">Legrégebben, azaz a 18. századtól kezdve, a hagyományos sportok — vadászat, lovaglás — öltözékei elkülönültek a hétköznapi ruházattól, ezzel is célszerűségre törekedve, mindemellett jótékony hatást gyakorolva a nők öltözködésére, már ami a kényelmet illeti. Ugyanis a fent említett a vadász- és lovaglóöltözetnél vették át (némi módosítással ugyan) a hölgyek először a férfiak viseletét (csizma, mellény, lovagló kabát), megtörve a két nem ruházatában érvényesülő évszázados elkülönülést. Persze a kezdetekben a nők a fenti sportokat is még szoknyában űzték, csak jóval később, az 1930-as, ’40-es években húztak nadrágot a vadászathoz a Dianák.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/hunting-habit-revue-de-la-mode.jpg" alt="hunting-habit-revue-de-la-mode.jpg" width="289" height="386" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;">Angol divat szerinti női ruhák lövészethez és vadászathoz (1881)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/sisi.jpg" alt="sisi.jpg" width="305" height="291" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"> Erzsébet királyné lóháton, lovaglóruhájában</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/noi_1923.jpg" alt="noi_1923.jpg" class="imgnotext" width="243" height="510" /></p>
<p style="text-align: center;">Női vadászruha az 1920-as évekből</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/amerika_1930.jpg" alt="amerika_1930.jpg" class="imgnotext" width="285" height="394" /></p>
<p style="text-align: center;">Amerikai vadászhölgy 1930-ból</p>
<p style="text-align: justify;">Tehát ahogyan manapság, úgy régebben is elkülönült az társasági eseményekre való vadászruha a hétköznapi vadászatra viselt öltözéktől. A Budapesti Közlöny 1867. december 17-i számában feladott, a gödöllői koronauradalmi erdészetnél kiírt álláspályázatban szereplő „<em>2 évre adandó téli s nyári vadászruha”</em> minden valószínűleg sokkal inkább egyenruha lehetett.</p>
<p style="text-align: justify;">De mit kell tudnia akár a szakszemélyzetként alkalmazott vadászok egyenruhájának, akár a sportvadászok erdőn-mezőn viselt öltözékének, ahhoz hogy vadászruhának, illetve vadásziasnak mondhassuk?</p>
<p style="text-align: justify;">A vadászoknak készült szakkönyvek, mint például a Cserszilvásy Ákos (valódi nevén Vajda János) féle, A vadászat mestere (1896) című könyv csak a ruházattal kapcsolatos praktikus tudnivalókra fókuszál. A fenti mű például a következőket írja: „<em>[…] Síkvadászatra, hol a vadat vizslával veretjük föl, mehetünk akármi élénkebb színű öltözetben is. Erdőben azonban legalkalmasabb a zöld, szürke, fakó vagy fahéjszínű egyszerű öltözet, mely se igen tág, se igen szoros ne legyen. A zsinórféléből minél kevesebb legyen, mert ezekben a sárkány könnyen fölakadhat, s a puska véletlen elsülhet. Bő és hosszú aljú ruha nevetséges és alkalmatlan.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/rudolf_1889.jpg" alt="rudolf_1889.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="536" height="521" /></p>
<p style="text-align: center;">Rudolf trónörökös vadászruhában (1889.)</p>
<p style="text-align: justify;">Hasonló szempontokat fogalmaz meg Illés Nándor A vadőr (1907) című munkájában, ahol a ruházattal kapcsolatban az alábbi szűkszavú intelmet találjuk: <em>„A vadász olyan ruhába öltözzék, a mely nem tűnik fel; legjobb a szürke színű.”.</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy gróf Festetics Pál írta a Nimród 1918. május 10-i számában: „<em>Ahány ház, annyi szokás. Ahány vadász, annyiféle öltözet. De a sokféle ruha között kevés a jó, a célnak megfelelő. Vannak urak, kik nem tartják érdemesnek egy vadászruha beszerzését, hanem rég elnyűtt, kopott városi ruhájukat hordják a vadászaton. Ez nem helyes, mert a vadász az idő viszontagságainak teljesen ki van szolgáltatva és épen ezért egészségének megóvására szükséges, hogy ruhája jó minőségű anyagból legyen, ami egy megkopott, rossz gúnyára nem mondható. A városi ruháknak rendszerint színe se megfelelő (ami pedig a vadászatnál nagyon fontos), szabása sem az, ami egy jó vadászruhának megfelelne. Vannak vadászok, kik (rendesen a társas- vadászatok résztvevői és a társaság mulattatói) minden célszerűséget mellőzve, csak a külső csínnal törődnek. Érdekes, hogy ezen, úgy mondjam: «vadászgigerliknek» leglehetetlenebb ízlésük szokott lenni.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/fortepan_1922_web.jpg" alt="fortepan_1922_web.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="510" height="393" /></em></p>
<p style="text-align: center;">Vízivad vadászat 1922-ben (Fortepan/Tóth Árpád)</p>
<p style="text-align: justify;">A fentiekből kitűnik tehát, ami persze teljesen egyértelmű, hogy a zöld, a szürke és a barna árnyalatai határozzák meg a vadászruhák színét. De a szabásra, díszítésre vonatkozóan nem sok derül ki a ruhákról.</p>
<p style="text-align: justify;">Az 1927/27-es évre készült Vadászati Útmutatóban Dr. Thurn-Rumbach István a fentieknél részletesebben ír a vadászruhákkal szemben támasztott követelményekről, melyek közt az egészségvédelem is már hangsúlyos szemponttá válik. <em>„A vadászat gyakorlása megkívánja, hogy edzettek és az időjárás viszontagságaival szemben bizonyos mértékben ellentállóak legyünk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bravúroskodva, egészségünket kockára tegyük. Az ifjúkori legénykedéseknek, ha nem is mindjárt, de évek múlva súlyosak és fájók lehetnek a következményei és a meggondolatlan vadászt sokszor kényszerítik arra, hogy örökre szegre akassza a puskáját. Gondoljuk meg, hogy a vadászáshoz mint komoly foglalkozáshoz sem illik egészségünk lebecsülése és hogy mennyivel több öröm kínálkozik Diana berkeiben, ha testünk épségét megőrizzük!”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az útmutató kitér a viselet elemeinek anyagára, színeire, lehetséges opciókra és azt is megtudhatjuk belőle, hogy a ma elterjedt agancsgombok helyett ekkoriban inkább a bőr gombokat tartották jónak.</p>
<p style="text-align: justify;">Thurn-Rumbach írásában feltűnik a praktikum mellett a ruha megjelenésével kapcsolatban vadásziasság kívánalma is, mégpedig a kalap apropóján. „<em>Az angol sportsmann sapkát visel, amelyik pedig elsősorban vadász, kalapot. Bár elismerjük a fejen biztosan ülő sapka előnyeit, mégis tradícióból ragaszkodunk a kalaphoz: feláldozzuk a célszerűséget a vadásziasabb viselet kedvéért.”</em> </p>
<p style="text-align: justify;">Sőt említés szintjén találkozhatunk az angol stílus képviselőjével, a sportsmann-el is, akinek ruházatáról ugyan túl sokat nem tudunk meg, csak azt, hogy sapkát visel kalap helyett.</p>
<p style="text-align: justify;"><br /><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/angol_divat.jpg" alt="angol_divat.jpg" class="imgnotext" width="349" height="351" /></p>
<p style="text-align: center;">Angol divat</p>
<p style="text-align: justify;">Arról hogy éppen mi a módi nem biztos, hogy a vadászati szaklapok hasábjain találunk információkat, hiszen ott a tájékoztatás, a gyakorlat, a praktikum számít.</p>
<p style="text-align: justify;">A Színházi Élet című újság viszont készségesen beszámol a legfrissebb divatról. 1928-ban például az alábbiakat írja: „<em>A vadászruha színe a zöld. esetleg szürkésbarna, szabása olyan, mint a sportzakó, csak hosszabb és hatalmas zsebei vannak a töltények részére, a nadrág térdnadrág vagy bricsesz. Térdnadrághoz vastag gyapjúharisnya, bricseszhez bőr lábszárvédő és vastag, jól zsírozott vadbőrcipő tartoznak.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A vadászruha jellegzetes darabja a szarvasbőr-mellény, amely jó hosszú és jól bélelt. Nagyon praktikusak a szarvasbőrnadrágok is, amelyek különösen hajnali lesen a szúnyogok ellen védenek meg. A vízivadászoknál legfontosabb a csizma, mert bármennyire vigyáznak és csónakban is ülnek, mégsem kerülhetik el, hogy néha térdig ne gázoljanak a vízben. A csizma puha, zsírozott bőrből készül, vízhatlan varrással és harmonikaszerű szárral, amelyet egészen a combra lehet felhúzni s hátul szíj tartja szorosan. Az ominózus zergeszakállas kalap ma már nem dívik, egy zöld vagy barna puha-kalap, amit a városban is hordhatunk, vagy egy sportsapka a legízlésesebb.” </em>Nos, hát ennyit a vadászias megjelenés kontra divat kérdésében…</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1928.jpg" alt="1928.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="360" height="536" /></p>
<p style="text-align: center;">Vadászdivat 1928-ból (Színházi Élet)</p>
<p style="text-align: justify;">Persze azért nem marad iránymutatás nélkül az a kezdő vadász, aki ezekben a kérdésekben is szeretne tájékozott lenni. Mivel a vadászruha kérdése szerves részét képezi a vadászati hagyományainknak, szokásainknak, így a rendkívül termékeny, szerteágazó területeken is maradandót alkotó szakírónk Láng Rudolf (Sólyom) is kifejtette nézetei a témában, a tőle megszokott alapossággal, szakszerűséggel és remek stílusban. Az 1930-as Nimródban megjelent véleménye és javaslatai 90 év múltán is megszívlelendők.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„Hosszú vadászmúltam alatt bizony nem egy felszerelést láttam, amely megmosolyogtatott, sőt nem egyszer kaján kárörömmel töltött el, viszont azonban azt is láttam, mint alakult át az idők folyamán az ilyen vadász-gigerli praktikus öltözetű vadásszá. Ez mutatja, hogy egyéb okok mellett talán az is szerepelt, hogy tájékozatlan volt, s tapasztalatlanságában azt hitte, hogy a vadászathoz is úgy ki kell öltöznie, hogy a legkényesebb szem se találjon rajta semmi kivetnivalót. Hát ebben igaza is van, de vadászszemre kell gondolnia, tehát olyanra, amely nem annyira a ruha kifogástalan szabását nézi, mint inkább azt, hogy megfelel-e ez a ruha céljának. Én elismerem, hogy az «angol szabóságok» kifogástalan eleganciájú vadászruhákat tudnak tervezni a mindenkori divatnak megfelelően, de ahogy meg vagyok győződve arról, hogy a legtöbb ilyen szabász még nem próbálta, milyen is az az igazi vadászat, éppen úgy kétségbe merem vonni az általuk tervezett ruhák használhatóságát is. Azaz használni lehet őket, csak éppen vadászatra nem, vagy legalább is nagyon sok kellemetlenséggel, bosszúsággal van egybekötve használatuk.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/vadaszruhak_1937.jpg" alt="vadaszruhak_1937.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="494" height="378" /></p>
<p style="text-align: center;">Vadászdivat 1937-ből</p>
<p style="text-align: justify;">A fentiekre nagyon is rárímel az 1900-as évek elejére jellemző a gyakorlat, mely a vadászruhákat, mint divatos ruhákat bevitte a városokban, sétálóutcákra, korzókra.</p>
<p style="text-align: justify;">Az 1934-es Nemzeti Újság hasábjain olvashatjuk, hogy újra hódít a vadászruhák színeit, anyagait, fazonját utánzó viseletek, sőt mi több, a vadászkalap divatja a hölgyek körében.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„Utóbbi hetekben csodálatos karriert futott be a vadászkalap. A zerge és kakastollas, jó, öreg vadászkalap, amelynek viselésére ezelőtt — hegylakókat kivéve — kizárólagosan vadászatok alkalmával szorítkoztak a vadászai sportját kedvelő elemek. Ma pedig! Divatos dámák kedvenc darabjává lépett elő. Úgyszólván nincs is divatos dáma vadászkalap nélkül, sőt, tovább megyünk: ahány divathölgy, annyi vadászkalap. Szőke, barna, fekete, vörös fürtös női fejek viselik büszkén és állhatatosan Tirol fiainak és a vadászdresszeknek ezt a jellegzetes tartozékát, nagyvárosok délelőtti képe szinte hemzseg tőlük.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Ha azonban jobban megnézzük 1934 őszének asszonyait és leányait, kalapjukon kívül még egyéb vadászdresszre emlékeztető holmikat is fedezhetünk föl rajtuk. A kalap volt a kiindulás, a többi lassan, de biztosan hozzájött. Mert hát a csúcsos, hetyke vadászkalpaghoz mi is illene jobban, mint az öves, zsebes, vastagszövetű sportkosztüm, kivágásában valamely élénken sávozott vagy kockázott, meleg sállal! Azután a cipő! Természetesen az sem lehet franciás, tehát a széles orrú, lapossarkú, kimondottan trottőr lett a sikk. Meg a színek! Zöld és barna — ez a két vadász-szín az uralkodó. […]Azért nem minden logika nélküli az ősszel együtt betoppant vadász-divat. Megfelel az őszi évad sajátságainak. A szürke, esős napoknak, szeles, zord időjárásnak. […] A vadászdivat befolyása íme, milyen messzire terjed!</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Lám, az igénytelen vadászkalap szédítő karrierje... Tollal, zsinórral, bojttal, szalaggal , avagy sportjelvénnyel fölszerelve, itt is, ott is, amott felbukkan, mindenütt, ahol divatos hölgyek járnak-kelnek. Szinte alpesi jelleget kap tőlük a város arculata, szinte azt a látszatot keltik, hogy nini, itt mindenki vadászatra indul. Igaz is. A kalap mellett ott van bőrmellény, a stulpnis disznóbőrkesztyű, a nehéz sportcipő — csupán fegyver kellene még a dáma vállára s már is mehetne — egyenesen a délelőtti korzóról, komissiózásról — vadászatra. […] </em></p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/oszi_divat_1934.jpg" alt="oszi_divat_1934.jpg" class="imgnotext" width="225" height="385" /></p>
<p style="text-align: center;">Az őszi divat 1934-ben</p>
<p style="text-align: justify;">Ha tovább kutakodunk a vadászruhák kapcsán a szakkönyvekben, akkor Dr. Heltay István által szerkesztett Vadásziskola című könyv Vadászati kultúra, Vadászetika című fejezetében szintén egy rövid rész erejéig megjelenik az öltözködés kérdése. Eszerint az európai társasági vadászöltözet a katonai, az erdész és a bajor-osztrák népviselet motívumainak felhasználásával nyerte el mai formáját.</p>
<p style="text-align: justify;">Ez teljesen érthető, hiszen hazánk vadászati kultúrája mind földrajzi elhelyezkedésünk, mind történelmünk okán az osztrák-német-cseh vadászati hagyományokban gyökerezik, így a napjainkban hagyományosnak számító színek (zöld és barna különböző árnyalatai, korábban pedig a szürke szín) és anyagok (pl.: lóden) is mind ezekhez kapcsolódik. Olyannyira, hogy például a ma tradicionálisnak számító vadászruhák kedvelt alapanyaga, a lóden vagy lódenszövet – ami egy durvább gyapjúból, többnyire posztószerűen szőtt szövet – Tirolból származik, ahol azt, a 16. században kezdték gyártani.</p>
<p style="text-align: justify;">Éppen ezt az osztrák-német hatást nehezményezi Tóth Béla író, A Természet 1898. évi 7. lapszámának hasábjain. <em>„[…]</em> <em>A magyar vadász öltözetéről immár eltűnt minden nemzeti bélyeg. Tetőtől talpig stájer, angol, amerikai; szóval — bécsi. Még szerencse, hogy nem Salon-Tiroler; vagyis, ha nem didereg mindnyájunk szeme láttára a csupasz térde. </em><em>Hát ez nincsen jól. A népek életében a vadászat olyan ősi, tehát nemzeti valami, hogy még a külsőségeket illető hagyományait is meg kell becsülni és kötelesség őrizni a divat múló hatásaitól.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Ne gondolja senki, hogy én a magyar vadászt sujtásos Zrínyi Miklósnak akarom öltöztetni. Eszem ágában sincs az ilyen bolondság. Egyébiránt Zrínyi Miklós se volt sujtásos, mikor vadászni ment. A XVI. századbeli és a mai magyar vadász öltözete legfeljebb szabás dolgában különböző. Maga a ruha egy; a zeke, a nadrág, a kalap vagy a süveg, meg a csizma alig változott s mindnek ma is csak az a két czélja van, ami már az ősidőkben is volt: hogy az idő viszontagságainak közepette megvédje a vadászt, meg hogy alkalmazkodjék a mimikri törvényéhez. Tehát egyszerűség és czélszerűség a fő mind a szövet, mind a forma, mind a szín dolgában. Azt kérdezem: kell-e ehhez idegenség? Van-e szükségünk stájer lodenre, zergeszakállas gréczi kalapra, angol (azaz hogy karlsbadi) czipőre és a koczapuskás egyéb német kellékeire. […]”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><br /><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/ferenc_jozsef_1901.jpg" alt="ferenc_jozsef_1901.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="329" height="508" /></em></p>
<p style="text-align: center;">I. Ferenc József vadászruhában (1901)</p>
<p style="text-align: justify;">Írására az ezt követő lapszámokban több reflexió is érkezett, melyben van, aki a hazai posztó beszerzésének nehézségét taglalja, más amellett teszi le a garast, hogy a vadászruházat mindenekelőtt funkcionális legyen. <em>„Ha valahol szükséges a különleges ruha, úgy a vadászatnál szükséges. A vadászruha kellékei, hogy igen kényelmes, lehetőleg vízáthatlan és mégis elég szellős, emellett könnyű legyen. A kabát a nyaknál, deréknál, az ujjaknál bő és szükség esetén szűkre szorítható legyen. A nadrág térdig bő, azután szűk legyen stb. stb. Az ing, a kalap, a czipő, a bot, a kesztyű mind megannyi különleges igényeknek felelvén meg, egészen elütnek nemcsak a nemzeti viselettől, de a divatos ruhától is. Vadászruhánk nem angol, nem német vagy lengyel vagy tiroli, hanem az ezen nemzetek alkalmas ruhaformáiból egybealkotott nemzetközi ruha, mely alig módosulhat még a divat hatalma alatt is. Hiába óhajtanák a magyar vadásztól, hogy zsinórt varrjon erre a ruhára, hogy kucsmát viseljen az ellenzős vadászsapka helyett, hogy a tiroli szeges czipőt sarkantyús csizmával cserélje fel. Egyedül a tiroli nép tarthatja részben meg nemzeti jellegét vadászruhájában, mert e nép ruhája eredetileg vadászruha. De a tiroli úri vadászoknál ugyancsak megtaláljuk már a cseh sapkát és a lengyel nadrágot is, mert ezeket alkalmasabbnak találták nemzeti viseletüknél. Annál kevésbbé kívánhatjuk a magyar vadásztól, hogy épen a vadászatnál térjen vissza a nemzeti ruhaformához. […]”</em>- írja a fenti sorok szerzője J.F. aláírással válaszul Tóth Béla felvetésére.</p>
<p style="text-align: justify;">Tóth Béla ötlete a nemzeti vadászruháról nem volt teljesen alaptalan, légből kapott, ugyanis az 1860-as évektől kezdve a nemzeti öltözet divatja mind a hétköznapi, mind az alkalmi viseletek terén egyre erősödött. Ez a hatás óhatatlanul is begyűrűzött a vadászruhák területére is. Ahogy pedig a fentiekből kitűnik, a 19-20. század fordulóján igen elterjedt volt az osztrák-tiroli stílusú vadászruha hazánkban, de nem szabad megfeledkezni a másik irányzatról sem, nevezetesen az angol mintára készült vadászruhákról, melyek szintén kedveltek voltak ekkoriban.</p>
<p style="text-align: justify;">Ez nem meglepő, tekintve, hogy a 19. század elején sok magyar arisztokrata áldozott időt és pénzt arra, hogy beutazza Európát. Sokan Angliába is ellátogattak, ahonnan aztán magukkal hozták az angol sportokat, mint például a lóversenyzést vagy a kopászatot.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/julius_von_blaas_esterhazy_miklos_jozsef_az_urlovas_1894.jpg" alt="julius_von_blaas_esterhazy_miklos_jozsef_az_urlovas_1894.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="470" height="404" /></p>
<p style="text-align: center;">Julius von Blaase: Eszterházy Miklós József, az úrlovas, 1894</p>
<p style="text-align: justify;">És persze az angol divat szerinti sport- és vadászruhákat, melyek az 1900-as évekre legalább olyan gyakoriak lett, mint osztrák párjuk a „Waldmann” viselet. Így került a magyar vadászdivatba a lóden mellé a kopottasan is elegáns, mára szintén klasszikusnak számító tweed és később az angol típusú lapos sapka a „flat cap”, mely napjainkban reneszánszát éli.</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogyan a fent idézett Tóth Béla feszegette a magyaros vadászruha kérdését, úgy valamelyest később, 1910-ben Craus Gaston Eugen is egy terjedelmes cikkben fejtegette, hogy milyennek kéne lennie a magyaros vadászviseletnek. A publikáció a Vadászat és Állatvilág hasábjain jelent meg, Tóth Béla írásához hasonlóan nagy visszhangot keltve.</p>
<p style="text-align: justify;">A szerző szürkésbarna posztóból készült, zsinóros díszítésű vadászruhát képzel ez a magyar vadászokon, amit a következőképp ír le: „<em>A magyar vadászruha a következő lehetne. Zubbony: szürkésbarna színben, egyszerű magyaros zsinórzat, vitézkötés a kabátujjaknál, a háton és az alsó zsebnél, barna bőrgombozat. A zubbony csinosan álljon a vadászon, de ne legyen kényelmetlen, feszes. Nadrág: hasonló szövetből, esetleg barna zerge- vagy szarvasbőrből. Alakja magyaros, zsinórtalan kényelmes csizmanadrág. </em><em>Mente: a zubbonyhoz hasonló posztóból, zsinórzat sötétebb színű, csakhogy meglehetős czifra, a bélés fehér vagy fekete bárány- avagy farkasbőr, mely kívül a huszártiszt mentéjéhez hasonlóan lenne készítve. A mentén elegendő a két alsó magyaros alakú zseb, jó mély és nagy alakban a kesztyű, töltény stb. számára. </em><em>Hűvösebb időben a mente, melegebb időben egy vadászgallér lenne használható. </em><em>Csizma: sárgásbarna magyar csizma. </em><em>Nyáron a zubbony, nadrág, vékonyabb szövetből lenne készíthető, úgyszintén a csizma is. </em><em>Sapka: hasonlószínű Damjanich-sapka, zsinórzattal, bojtja zergeszakállal. Ez könnyű s mivel ellenzője is van, igen megfelel a czélnak. </em><em>Télen kucsma: fehér vagy fekete báránybőr, oldalt sastollal. A kucsma akár a fülre is lehúzható, tehát jól véd a hideg ellen. Illő volna a sastoll forgójára vagy a sapka elejére egy magyar jelvényt tűzni. </em><em>Ez volna a magyar vadászruha tervezete, mely kerül minden csillogást és mégis minden követelménynek megfelel. </em><em>Így a falkavadászat piros frakkjai is, hosszú sötétzöld bársonyzsinóros mentékké válhatnának, az amazonruhák is sötétzöld szövetből készülhetnének magyaros jelleggel s a czilinder helyett a selyembélésű kalpagot használhatnák.</em></p>
<p style="text-align: justify;">Végül nem sok minden lett a fent vizionált zsinóros, sastollas vadászruhából, bár a magyaros küllemű vadászruha időről-időre előkerült a szaksajtóban. A zsinóros díszítés azonban a közelmúlt és napjaink társasági eseményre való vadászöltönyein találta meg a helyét, melyre vadászéletünk során számtalan alkalommal szükség lehet, legyen szó továbbképzésről, konferenciáról, vadászbálról vagy temetésről.</p>
<p style="text-align: justify;">Persze az hogy mit tartunk vadásziasnak, mit fogadunk el, függ attól is, hogy hol vadászunk, vagy éppen kivel.</p>
<p style="text-align: justify;">A korabeli magyar vadászat doyenjéről, gróf Széchenyi Zsigmondról biztosan senki nem állítaná, hogy nem öltözik vadásziasan. Pedig gróf Csekonics Endre által, a Huszárokelő című írásban megörökített vadászruházatát bizony nehéz lenne akár a Waldmann akár a Huntsmann stílushoz sorolni, de nem is kell mindent kategorizálni.</p>
<p style="text-align: justify;">Lássuk inkább, hogy mit viselet ezen az 1940-ben lezajlott vadászaton Széchenyi: „<em>Az utolsó kocsiban subába burkolva gubbaszt csúcsos kucsmával, szarvasbőrcafrangos zekében, pipájából nagyokat szortyantva Alaska, Afrika és India nagy, fehér főnöke, a híres vadász és író: gróf Széchényi Zsigmond. Ahogy ott ül a hidegben, a Szahara hengergő homokjának forró símogatásairól ábrándozva, alaskai prémvadásznak is nézhetnéd, mert olyan bőrruhát hord, amilyet az Óperencián innen nem igen látni. Találgatják is mindannyian, hogy trapper-viselet ez vagy rénszarvasvadászé, vagy pedig csak a fairbanksi gyepmester gúnyáját hordja-e. De hiszen mit lehet itt tudni? Messziről jött emberre sok minden ráakaszkodik annyi idő alatt, akárcsak a bogáncs az én kopott lódenemre.”</em><br /><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/szzs.jpg" alt="szzs.jpg" class="imgnotext" width="273" height="399" /></p>
<p style="text-align: center;">Széchenyi Zsigmond a fent említett kabátjában</p>
<p style="text-align: justify;">Amíg az 1900-as évek elején viszonylag sok újság cikk, írás foglalkozik a vadászruhákkal akár praktikum, akár divat szempontjából, addig az 1940-es évek közepétől, második felétől ezek nagyon megritkulnak, szinte el is tűnnek a szaklapokból, divatlapokból. Ez nyilvánvaló, hogy összefüggésben van a II. világháborúval, és a háborút követő szociális átrendeződéssel, mely a vadásztársadalomra is erőteljes hatást gyakorolt.</p>
<p style="text-align: justify;">A háború lezártát követően hosszú évekig vadásztak a magyar vadászok gumicsizmásan, pufajkásan, kiszolgált egykori katonai gyakorlókban, bőrkabátokban.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezeknek a folyamatoknak az eredményeképp felmerült az a probléma, mellyel az 1960-as, ’70-es évek vadászújságjaiban itt-ott találkozunk, nevezetesen, hogy a vadászok sokszor bizony igencsak szedett-vedett ruhában jelentek meg a vadászatokon. Ez főként a társasvadászatokon volt szembeötlő.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/fortepan_1966_web.jpg" alt="fortepan_1966_web.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="446" height="429" /></p>
<p style="text-align: center;">Társasvadászat 1966-ban (Fortepan/Gábor Viktor)</p>
<p style="text-align: justify;">Erre viszont csak részben lehetett indok a megfelelő vadászruházathoz való korlátozott hozzáférés.</p>
<p style="text-align: justify;">Az 1960-as években ugyanis olyan szinten nehéz volt jó minőségű, vadászias vadászruházathoz hozzájutni, hogy a kérdéssel a MAVOSZ (Magyar Vadászok Országos Szövetsége) is foglalkozott. Mivel az alkalomhoz illő, vadászias öltözéket etikai kérdésnek is tekintették, így a Szövetség igyekezett hozzájárulni az ellátottság javításához és ezt, valamint az elért eredményeket kommunikálni a magyar vadászok felé. A törekvések a ’70-es évekre elérték céljukat, legalábbis a Nimródban sokasodó, vadászruházattal kapcsolatos hirdetések erre engednek következtetni.</p>
<p style="text-align: justify;">Mivel pedig már a kínálat rendelkezésre állt, így a MAVOSZ Országos Vadászetikai Bizottsága 1976 májusában kiadott állásfoglalásában az alábbiakat szögezte le az öltözködés kapcsán, kiváltképp a bérvadásztatásra vonatkozóan: <em>„A külföldi vadásszal történő együttlétünk során gondoljunk arra, hogy mi a magyar vadászok képviselői is vagyunk. A rólunk szerzett benyomásai alapján ő a magyar vadászokról alkothat véleményt. A vadásztatás során úgy a vadásztársaság tagjai, mint a hivatásos vadász fegyelmezett, kulturált magatartást tanúsítson, öltözködésük a vadászat céljának megfelelő legyen. A vadásztársaság gondoskodjék arról, hogy a kísérőül kijelölt hivatásos vadász kulturált öltözéke és felszerelése biztosított legyen. Az ezzel ellentétes vadászmagatartás sérti a vadászetikát.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Természetesen a külföldi vendégvadászok sem nem csak a valutát, de az új divatot is hozták magukkal hazánkban, illetve itthon is egyre inkább formálódott az ízlés és alakult az igény a nem csak praktikus, de esztétikus, vadászias ruhák iránt is.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/nimrod_1990.jpg" alt="nimrod_1990.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="589" height="235" /></p>
<p style="text-align: justify;">A ’80-as évek vége felé, ’90-es évek elején már nálunk is megjelentek, az egyik első, speciális, technikai ruházatokhoz való anyagból a Gore-Tex-ből készült ruhák, cipők. Ez az anyag amellett, hogy vízálló, az izzadtság kipárolgását nem gátolja, így a kültéri sportokhoz, természetjáráshoz, vadászathoz készülő ruhák kedvelt alapanyaga.</p>
<p style="text-align: justify;">A speciális anyagok és elegánsabb fazonú ruhák mellé azonban egy másik irányzat is beszivárgott, mégpedig a terepszínű öltözékek viselése, melyeket a vadászetika és –illem nem tart vadásziasnak. Persze ezen ruhák mellett szólt, hogy a használt katonai ruhák árukat tekintve megfizethetőek voltak, így sokan megengedhették maguknak, anyaguk, szabásuk pedig ugyancsak megfelelt a vadászatra, ám mindezek ellenére nem váltak igazán elfogadottá.</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy Hofi Géza, viccelődött ezzel kapcsolatban (aki maga is szenvedélyes vadász volt): „<em>Tudják, melyik a magyar vadászegyenruha? Rendőrcsizma, katonanadrág, munkásőrkabát – ó, mondom világos! Hát gondoljon bele, ezeknek megadja magát a NATO is, nem hogy egy fácán!”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Azonban fontos különbséget tenni a terepmintás, az álcázást segítő vadászruha – mely különösen fontos a vadászíjászok és újabban a vadfotósok számára – és katonai terepruha közt.</p>
<p style="text-align: justify;">Pedig igény volt ezekre a ruhákra, amit jól példáz a Nimród 1989 augusztusi számában megjelent rövid beszámoló, melyből kiderül, hogy a Magyar Néphadsereg Ruházati Ellátó Központja börzét és bemutatót szervezett, ahol a termékeiket forgalmazni szándékozó kereskedők megrendelést is adhattak le. Így tett a Diana Kisszövetkezet is, melynek osztályvezetője szerint az így beszerzett darabok a közeljövőben elérhetőek lesznek náluk, a vadászruhákhoz képest igencsak kedvező áron.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/magyar-katonai-egyenruhak.jpg" alt="magyar-katonai-egyenruhak.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;">Egykori „Rába” mintás katonai ruhák</p>
<p style="text-align: justify;">A ’90-es évek Nimródjait lapozgatva, a ruhákat nézegetve szembetűnnek a szebbnél szebb, elegánsabbnál elegánsabb, az osztrák Kettner cég által forgalmazott ruhák, melyeket bizony nem minden vadász engedhetett meg magának. (Megjegyzem ma is hasonló a helyzet a nagy márkák és a sokak által jól ismert sportáruház vadászruha kínálata szempontjából.)</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy már korábban volt róla szó, a századfordulón mind az osztrák-német, mind az angol stílusú ruhák kedveltek voltak a vadászok körében, úgy ez később is megmaradt, legalábbis a Kettner katalógusokban találunk mindkét divat szerinti szetteket. A fotók tanúsága szerint azonban a Dianákra nem igazán gondoltak a tervezők (Ez ma is probléma sok esetben, bár kétségtelen, hogy folyamatos a fejlődés ezen a területen).</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/kettner_1997.jpg" alt="kettner_1997.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="408" height="308" /></p>
<p style="text-align: center;">Vadászruhák az 1997-es Kettner katalógusból</p>
<p style="text-align: justify;">Napjainkra azonban már minden vadász találhat ízléséhez és pénztárcájához illő vadászruházatot, csak győzzön választani.</p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F03%2F05%2Fvadaszathoz_oltozve%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F03%2F05%2Fvadaszathoz_oltozve%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F03%2F05%2Fvadaszathoz_oltozve%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vadászathoz öltözve"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2022/03/05/vadaszathoz_oltozve#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/17772458" border="0" /></a><br /></p>
divat
vadászattörténet
vadászhölgyek
0
Vadászathoz öltözve
Lóden, terepmintás, zöld, barna? Milyen a vadászias és divatos vadászruha? Hogyan alakította a vadászruhákat a divat?
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/angol_divat.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/bellye.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2022/02/16/_s_mentunk_ki_mulatni_madarakkal
„s mentünk ki mulatni madarakkal”
2022-02-16T11:33:46+01:00
2022-02-16T11:33:46+01:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Közismert tény, hogy a solymászati ismereteket és solymászat szokását a magyarság keletről hozta magával a Kárpát - medencébe. Csőre Pál szerint elődeink a török népektől tanulták a ragadozó madárral való vadászatot és ebből kifolyólag <em>„lényeges szerepet játszott ennek a vadászati módnak az európai elterjesztésében.”</em> Helyszűke miatt sajnos nem vállalkozhatunk arra, hogy végig járjuk a solymászat európai terjedésének állomásait, sőt, forrásait sem tudjuk a téma fontosságához mérten tárgyalni, ehelyett csupán jeleneteket villantunk fel a solymászat hazai történetéből.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/falcon-gf94d15113_1920.jpg" alt="falcon-gf94d15113_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="545" height="369" /><br />Számos forrás bizonyítja, hogy uralkodóink és főuraink, különösen kedvelték a solymászatot, vagy ahogy azt gróf Rákóczi László főúr, naplójában is említi, a ragadozó madarakkal való „mulatást”, amit lovon és nyílt terepen űztek. A solymászat, egy nagy történelmi múlttal rendelkező vadászati mód, melynek során a természetben előforduló ragadozó madarakat idomították vadászatra. Az elnevezése ugyan sólyomra utal, de erre a célra használtak <span>más ragadozómadarakat is</span>. Az elnevezésük a történelem során többször változott, pl.<em> ölyv, öllyű, ülü, kisülü, karuly, karol,</em> <em>ráró, kerecsen, sólyom</em> stb. Ezek a későbbiek folyamán számos félreértésre adtak okot. A <em>kabasólyom</em> (Falco subbuteo) a középkorban elsősorban a főúri ifjak és arisztokrata hölgyek körében volt népszerű solymászmadár. A kabasólyom mellett a kis sólyom (Falco columbarius) is népszerű volt, mindkét madárfajt elsősorban fürjek pedzésére idomították. Krónikásainknál, Anonymusnál és Kézai Simonnál valamint másoknál is előforduló vadászmadár név az „<em>Astur</em>”. A latin eredetű szónak mai magyar megfelelője a héja (Accipiter gentilis). Korábbi tudományos neve az „Astur palumbarius” viszont III. Béla király névtelen jegyzője által használt nevet igazolja vissza. A héja jelölésére több magyar név is, így az „<em>ölyv</em>”, vagy „<em>ölyü</em>” előfordul a 13. századi forrásokban és más hasonló hangzású szó, esetenként a „<em>karuly</em>” is, bár az utóbbit, a latin „<em>Accipiter</em>” névvel együtt többségében a karvalyra (Accipiter nisus) alkalmazták. Az első két név ma már nem héját, hanem az ölyv-féléket (Buteo sp.) jelenti. A régi írásokban a <em>„karol”,</em> „<em>karul</em>”, „<em>karuly</em>” gyakran a nagyobb testű tojó karvalyt jelentette, míg a kisebb hímre a „<em>sprinc</em>”-et, a német nyelvből származó kifejezést használták. Egy 16. századból származó írásban található a „<em>kiköcsén madár</em>” kifejezés, mely valószínűleg a kerecsensólyom (Falco cherrug) egyik régi neve volt. A vadászmadarak középkori és kora újkori elnevezésére még több példát tudnánk felsorakoztatni, de ehelyett nézzük meg milyen jelentősége volt a kora újkori magyar arisztokrácia életében a betanított ragadozómadaraknak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/laszlo_ladislaus_rakoczi_de_felsovadasz_1633-1664.png" alt="laszlo_ladislaus_rakoczi_de_felsovadasz_1633-1664.png" class="imgnotext open-in-modal" width="322" height="423" /></p>
<p style="text-align: center;">gróf Rákóczi László </p>
<p style="text-align: justify;">Az általunk vizsgált kora újkori <span>forrásokban leggyakrabban a <em>karvaly</em>t említik.</span> <span> A történelmi Magyarország területén </span>a legtöbb vadászmadár Erdély területéről került ki, ahol több településen is éltek solymászok. A fejedelmek számára idomították a madarakat, melyeket a fészkekből szedtek ki és neveltek fel. Bethlen Gábor 1614. évi lustrája (összeírása) szerint Székelyföldön 27 solymászt írtak össze. Megbecsülésüket és fontosságukat az is jelzi, hogy fejedelmek sora foglalta rendeletbe – vagy erősítette meg – a solymászok adó és hadi szolgálat alóli mentességét.</p>
<p style="text-align: justify;">Honnan a solymászok kivételes megbecsülése? Onnan, hogy a szultánoknak, és az Oszmán – Birodalom előkelőinek is rendkívül <span>kedvelt időtöltése volt a solymászat, így sok mindent megtettek, hogy hozzájussanak egy-egy jól idomított vadászmadárhoz. Ezt Erdély vezetői sólymok ajándékozásával ki is használták. </span>Ezzel indokolható, hogy a ragadozó madarak begyűjtésével illetve solymászattal foglakozó székelyek száma a század folyamán olyannyira megnőtt, hogy 18. század elején már száznál többre becsülték őket. I. Apafi Mihály fejedelem 1676. augusztus 22-én, Radnóton kelt, az udvarhelyszéki alkirálybírák és tisztek részére kiadott rendeletéből ismerjük kötelezettségeiket. A parancs szerint az udvarhelyszéki “solymárok” az adóval együtt minden esztendőben a Portára nyolc sólymot tartoztak beszolgáltatni. A Széknek kellett gondoskodnia arról, hogy a beszolgáltatandó sólymokat előkészítsék és szeptember 25-én úgy jelenjenek meg Brassóban, hogy onnan az adóval együtt útnak tudjanak indulni az Oszmán fővárosba.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/falconry_ottoman.jpg" alt="falconry_ottoman.jpg" class="imgnotext" width="480" height="322" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A ragadozó mad</span><span>árral val</span><span>ó </span><span>vadászathoz a madarak mellett kisegítőként leginkább „vizsla típusú” vadászebeket használtak. </span>Az apróvad vadászatára jól használható kopókra a 16. században már megjelenik a vizsla elnevezés (Fürjészeb = fürjet álló kutya; fürjet felkutató, észrevevő eb = vizsla - a vizslat, kutat szóból),<span> sokat változtak az évszázadok folyamán amíg kialakultak a jól ismert mai vizslafajták..</span> <span>A solymászebek szimatra keresett, a vadászmadarak szemre, így jól kiegészítették egymást.</span> Oly nagyra becsülték ezeket a kutyákat, hogy gyakran a vadászmadarakkal együtt küldtek barátaiknak ajándékba vizslát, vagy kértek is egymástól, mint például 1568-ban Batthyány Ferencné, fiától Batthyány Boldizsártól kér sólymot és hozzá vizslát is, mert ahogy írja: <em>„hallottuk, hogy Kegyelmednek jók vannak, de nekünk egy sánta rárónál több nincsen és vizslánk sincsen.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/ridinger_web.jpg" alt="ridinger_web.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="452" height="587" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><span>Johann Elias Ridinger - Az ősz</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A ragadozó madárral történő vadászatnak két alapvető módját különböztetjük meg, mindkettőben egyaránt jelentős szerep jutott a jól idomított vizsláknak. Az első, az alacsonyröptű solymászat, amit leginkább héjával és karvallyal gyakoroltak. Amíg a vizsla a mezőn vagy a nádasban kereste a vadat, addig a ragadozó madár kézen ülve nyugodtan várt. Amint a vizsla vadat szimatolt és megmerevedett, tehát állta a vadat, majd azt, parancssz</span><span>ó</span><span>ra beugorva felzavarta, lehúzták a ragadoz</span><span>ó mad</span><span>ár fej</span><span>é</span><span>rő</span><span>l a sapk</span><span>át </span><span>é</span><span>s a madarat a menekülő vad után „dobták”. Az pedig addig űzte, míg — a foglyot, fácá</span><span>nt, f</span><span>ürjet — végül levágta. Másf</span><span>é</span><span>le szárnyasok, vízimadarak</span><span> vagy futó vad,</span><span> például nyúl után is bocsájtották ezeket a madarakat. A kutyának nem volt szabad elhoznia a levágott vadat. A solymász odalovagolt és jutalomfalatra „elcserélte” a madárral a zsákmányt. A vadászmadarakat felváltva bocsájtották a vad után </span><span>é</span><span>s általában lovon k</span><span>ö</span><span>vett</span><span>é</span><span>k őket.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/falcon-gbb62a2cda_1920.jpg" alt="falcon-gbb62a2cda_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="505" height="325" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A második mód az úgynevezett magasröptű solymászat. Ebben az esetben a kézen ülő sólyom fejéről levették a sólyomsapkát sapkát és felengedték a magasba, hogy ott körözve keresse a felrebbenő vadat. Ez a vadászati mód elsősorban fácánra, fogolyra, fürjre és a különböző vízi szárnyasokra volt a legeredményesebb. Ilyenkor, az alacsonyröptű módhoz hasonlóan, a vizsla vadat állt, azt parancsra felverte, vagy a solymász „kitaposta”, a sólyom a magasból meglátta a menekülő szárnyast, majd zuhanórepülésben a levegőben levágta azt. Ezután általában </span><span>a vizsla feladata volt a vadászmadár által „levágott” zsákmány megkeres</span><span>é</span><span>se, felv</span><span>é</span><span>tele és elhozása, </span><span>vagyis apport</span><span>írozása.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/dog-gb7e0e6361_1920.jpg" alt="dog-gb7e0e6361_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="496" height="330" /></span></p>
<p style="text-align: justify;">Az eredményes solymászathoz elengedhetetlen volt a jó apportírozó vizsla, s hogy ez milyen ritka volt, arról I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ír kisebbik fiának. A fejedelem őt kérte, hogy szerezzen neki minél hamarabb két olyan kutyát, amelyik <em>“az fogoly madarat hazura”</em> hozzák. A fejedelemnek a brassói bíróhoz intézett leveleiben is gyakran szerepelnek vizslák. Amint megtudta, hogy valamely brassói polgárnak jó vadászkutyája volt, rögtön írt a bírónak, hogy a kutyákat megszerezze magának. Eötvös Michael bírónak 1642. augusztus 17-én a következő levelet adta át a fogarasi futár: <em>„Hüsegetek Varasaban Christof Pál, Draut Simon, Draut György, Segesdi Bálint, Kercz János és Ferenczi Christof hiveinknak ertjük jo Fürgesző Vislajokat lenni s mivel mostan ollyanak nelkül szükösök vagyunk, im irattunk magunknak is edgyet-edgyet az javaban küldgyenek számunkra. Azért hüsegednek is kegyelmesen parancsollyuk magais megintze eöket, mindenik jot küldgyön, az ki az többi között jobbik, valhasson böczöletet mindenik előttünk, roszszat nekünk ne küldgyenek.”</em> Vadászember azonban nem szívesen mond le a kutyájáról, még ha a fejedelem kívánta, akkor sem. Látszik, hogy nem siettek a kutyák elküldésével, mivel augusztus 26-án a fejedelem újra írt. Erősen sürgette a bírót, hogy „<em>kültest küldgye</em>” azokat s velük együtt Berger Lőrincz diák két vizsláját, a melyek „<em>Rossa és Tacsy</em>” névre hallgatnak.</p>
<p style="text-align: justify;">Gróf Bethlen Miklós ifjú korában gyakran járt ragadozó madárral vadászni. Egyik alkalommal, mikor a szolgái és egy jáger kíséretében ölyvvel (ami feltehetően héja volt) ment vadászni, majdnem szeme világát vesztette el. Bethlen vadászölyve az apróvad után repült, de ahelyett, hogy lecsapott volna, mindig visszatért Bethlenhez. Egyik alkalommal Bethlen erre dühbe gurult, letette a madarat a földre, de mivel attól tartott, hogy közben a kutyái nyulat ugrasztanak fel, nyomban vissza is hívta a kezére a madarat. Erre az ölyv hirtelen Bethlen arcába repült, csőrével a gróf szájába kapott. Bethlen mérgében a földhöz vágta a madarat és egy karóval agyonütötte. Miután a főúr lehiggadt, meg is siratta madarát. Vass György, a később grófi rangra emelt Wass család egyik őse szintén lelkes gyakorlója volt a solymászatnak. Egyik karvalyát egy gombkötővel idomíttatta. A vadászatba való beavatását, un. „foglyosítását”, saját maga végezte, de az is előfordult, hogy saját kezűleg tanított be egy karvalyát.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/sparrowhawk-g5e2583ee7_1920.jpg" alt="sparrowhawk-g5e2583ee7_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="464" height="310" /></p>
<p style="text-align: justify;">Korabeli képi ábrázolások bizonyítják, hogy a röptetés az arisztokrata hölgyeket is magával ragadta. A korszak más előkelő hölgyeihez hasonlóan szívesen vadászott Kanizsay Orsolya is férjével, Nádasdy Tamással. A nádor által 1558-ban Bécsből, feleségéhez írt egyik leveléből kiderül, hogy az asszony is részt vett solymászaton: <em>„Az karvalyokat, kérlek, tartsad szépen és őröztesd, hogy mikoron istennek kegyelmességéből innejd haza szabadulok, lehessen mindkettőnknek használatunkra és mulatságunkra.</em>” Arra is van példa, hogy a vadászatokon alkalmazott állatok – jelen esetben egy karvaly – beszerzése is Kanizsay Orsolyára hárult<em>.</em></p>
<p style="text-align: justify;">Rákóczi László gróf is főleg karvallyal vadászott, bár nem mindig nevezi meg naplójában, csak annyit írt:<em> „madárral”.</em> Ha ő maga nem ért rá, inasait küldte madarászni, vagy fürjészni: <em>„Fogattam madárral fürjet No. 20.”</em> II. Rákóczi Ferenc udvari titkárának, Beniczky Gáspárnak naplójában többször szerepel, hogy „<em>mulatságnak kedvéért foglyászni</em>” ment Rákóczi. Hogy a fejedeleme ezt a tevékenységet különösen kedvelte, azt az is mutatja, hogy Ottlyk Pál fejedelmi udvarnok arra panaszkodott egyik levelében, hogy mióta Rákócziék Szerencsre jöttek, a sok foglyászás és <span>kacsázás </span>közben a fejedelem öt pár csizmát elszaggatott. Bár külön nem említi Beniczky a ragadozó madarak jelenlétét, de feltételezhetően Rákóczi is ezekkel vadászott szárnyasokra a legtöbb esetben.</p>
<p style="text-align: justify;">Kétségtelen, hogy a kora újkorban a ragadozó madárral való pedzésnek élelemszerző funkciója is volt, az elfogott apróvad a főúr konyhájára került, színesítve a főúri család étrendjét, viszont a felsorolt példákból is jól látszik, hogy a solymászat itt már leginkább a kikapcsolódást, a szórakozást, a <em>„mulatás”-t jelentette.</em></p>
<p style="text-align: right;">Sánta Ákos</p>
<p style="text-align: left;">A fenti írás megjelent az Állatvilág Magazin 2020. szeptember-októberi lapszámában</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F02%2F16%2F_s_mentunk_ki_mulatni_madarakkal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F02%2F16%2F_s_mentunk_ki_mulatni_madarakkal%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2022%2F02%2F16%2F_s_mentunk_ki_mulatni_madarakkal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=„s mentünk ki mulatni madarakkal”"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2022/02/16/_s_mentunk_ki_mulatni_madarakkal#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/17555866" border="0" /></a><br /></p>
solymászat
vadászattörténet
0
s mentünk ki mulatni madarakkal”
A solymászat élő örökségünk, mely végig vonul történelmünkön, s mely vadászati mód kedvelt volt a magyar főurak közt.
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/pexels-theother-kev-2321519.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/falcon-gf94d15113_1920.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2021/12/21/aki_vadasz_akar_lenni
Aki vadász akar lenni...
2021-12-21T18:09:37+01:00
2021-12-21T18:09:37+01:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Valakiben már egészen zsenge gyermekként, másban lelkes ifjúnként, megint másban pedig élete delén horgad fel vadászszenvedély s határozza el, hogy vadászni kezd. De történjen ez bármikor is, jogi értelemben véve vadásszá válásunk első lépése a vadászvizsga sikeres abszolválása, mely során számot adunk a vizsgabizottság előtt elméleti és gyakorlati tudásunkról.</p>
<p style="text-align: justify;">De nem volt ez mindig így. Bár hajlamosak vagyunk a vadászéletünk megkezdéséhez szükséges feltételeket, követelményeket adottnak venni, de ha jobban belegondolunk, egyetlen híres hajdani vadász visszaemlékezéseiben sem olvasnunk a vizsgára való felkészülésről, vagy a vizsgadrukk izgalmairól. Persze ez nem véletlen, ugyanis a kötelező vadászvizsga intézménye még 80 éve sincs velünk, bár az iránta való igény korábbi, ha hihetünk a majd’ 100 évvel ezelőtti szaksajtónak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/rajz.jpg" alt="rajz.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="337" height="348" /></p>
<p style="text-align: justify;">A hivatásos vadőrök, vadóvó, erdőőrök vadgazdálkodási képzése nagy múltra tekint vissza, ugyanis a vadgazdálkodástan iskolaszerű oktatása Selmecbányán már 1780-ban megindult, majd ezt később alap- és középfokú szakoktatás is követte az ország több pontján (Keszthely, Kismarton, Ásotthalom, Temesvár, Görgényszentimre, Liptóújvár, stb.). Ezek a képzések kezdetben nem különültek el az erdészeti szakoktástól, jellemzően annak keretében zajlottak. De a nem hivatásos szakszemélyzetként tevékenykedő vadászok gyakorlatilag semmilyen vadászati képzést nem kaptak. Igaz, nagy szükség nem is volt rá, ugyanis a vadászat sokáig nemesi jog volt, melyet nem gyakorolhatott bárki. Az akkori vadászok, akár a nemesi családok sarjai, akár az erdész-vadász dinasztiák leszármazottai családjuk révén már szinte az anyatejjel együtt szívták magukba a gyakorlati tudnivalókat, vadászati szokásokat, hagyományokat.</p>
<p style="text-align: justify;">Új helyzet alakult ki azonban 1848-ban az úrbériség megszűnésével, mivel ezzel együtt az úgynevezett nemesi vadászati jog is megszűnt, a nemeseket megillető vadászati előjogokat mindenkire kiterjesztették. Ez persze inkább csak elméletben volt így, mivel a vadászati kérdéseket rendező, a Kiegyezés után született vadászati törvények mind rögzítették azt az álláspontot, miszerint a vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan tartozéka. Tehát ismét a tehetősebb, földbirtokosi réteg kapott jogot a vadászatra. Persze a társadalom és a gazdasági környezet változásai a vadászatot is érintették, így mivel a polgárosodás fejlődésével egyre többen kaptak vadászati lehetőséget, nőtt az olyan vadászok száma, akik nem tudtak jelentős tapasztalatot, tudást felmutatni. Ezzel együtt pedig óhatatlanul nőtt a vadászati kihágások, balesetek száma.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/gyongyoshalaszi_takach.jpg" alt="gyongyoshalaszi_takach.jpg" class="imgnotext" width="322" height="430" /></p>
<p style="text-align: center;">Gyöngyöshalászi Takách Gyula</p>
<p style="text-align: justify;">Ebből kifolyólag az 1920-as, ’30-as évek vadászati újságjait lapozgatva egyre több írást találunk arról, mely a vadászvizsga bevezetését sürgeti. A szakemberek – élükön többek közt Gyöngyöshalászi Takách Gyulával, aki nagy szószólója volt az ügynek – szerették volna elérni, hogy csak azok kapjanak vadászjegyet, akik eredményes vizsgával rendelkeznek, mivel a hatályos rendelet mindössze a politikai megbízhatóságot szabta kritériumként a vadászfegyverek tartásával, viselésével kapcsolatban. Emiatt megszaporodtak a sokszor tragédiába torkolló vadászbalesetek, melyekről a korabeli sajtó is rendre beszámolt.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„Szarka helyett önmagát lőtte agyon. Czihat Lajos túrkevei gazda Flobert-puskával szarkákat lövöldözött, miközben fegyverét térde közé fogva a földre engedte, amely elsült és a lövedék oly szerencsétlenül találta, hogy — bár Szolnokon megoperálták —sebesülésébe nagy kínok között belehalt. Vadászvizsga mikor jön már el a te országod?” </em>(Magyar Vadászújság, 1929. 06.01.)</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„Nyúl helyett a fiát lőtte agyon. Lehoczky József kertész, akinek az Egressy út 73. szám alatt van kertészete, délelőtt nyulat akart lőni a kertjében. Nem vette észre, hogy tizenegy esztendős Ernő nevű fia a kertben játszadozik.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A kisfiú éppen a bokrok között húzódott meg, amikor a kertész egy nyulat célba vett. A lövés nem a nyulat találta, hanem a szerencsétlen kisfiút, aki egyetlen jajszó nélkül összeesett és meghalt. Az orvos megállapította, hogy a sőrétek a szerencsétlen fiú szívét járták keresztül.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A vadászvizsga ennek a szerencsétlenségnek is elejét vette volna, mert minden vizsgázónak tudnia kell azt a regulát, hogy: „addig ne lőjj, amíg nem tudod holt bizonyosan, hogy faj és nem szerint mi van előtted!“ </em>(Magyar Vadászújság, 1934. 09. 15.)</p>
<p style="text-align: justify;">Mivel a vadászat megkezdéséhez semmiféle képzettségre nem volt szükség, így sokszor az alapvető zoológiai ismereteknek is híján voltak a kezdő jágerok. Ez pedig könnyen belátható, hogy nem segítette a már akkoriban is szigorúan megszabott vadászati tilalmak, kíméleti idők és rendelettel védett fajok vadászati tilalmának megtartását.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„Az egyik vadőr, ismeretlen tettes által megsebzett, kiskócsagot hozott be hozzám, amelyet preparátorhoz küldtem el. Ez is bizonyítja, hogy mennyire szükség van a vadászvizsgára. Nagyon sokan vannak, akiknek fogalmuk sincs, hogy milyen madárra, vagy vadra lőnek, de rálőnek, mert ők olyat még sohasem láttak</em>.”(Nimród, 1947. 09.01.)</p>
<p style="text-align: justify;">Tehát a lőfegyverek állandó tökéletesedése, a háborút követően megcsappant a vadállomány óvása, kímélése, tenyésztése egyre inkább tanult, képzett vadászokat kívánt. Elengedhetetlen volt a vadászni vágyók tanítása. El kellett érni, hogy ne csak a vadőröknek, hivatásos vadászoknak kelljen tanulni, hanem mindazoknak, akik vadászni akarnak. Az ő részükre is kötelezővé kellett tenni a vadászvizsgát mind elméletből, mind gyakorlatból azért, hogy kellő jártasságra tegyenek szert a vadászat terén.</p>
<p style="text-align: justify;">Persze nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, egyes környező országokban, mint például Csehország, Németország, Ausztria ekkoriban már volt példa a vadászvizsga kötelezettségre, még ha csak akár tartományi szinten is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/vizsga.jpg" alt="vizsga.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="460" height="438" /></p>
<p style="text-align: center;">Vadászújság, 1943.</p>
<p style="text-align: justify;">Egyedi megoldások is napvilágot láttak, melyről az 1923-as Nimród számol be: <em>„A csehországi Hainspach-ban, a „Szent Hubertus“ Vadvédőtársaság helyicsoportja kebelében 1923. év kezdetével határozattá emeltetett, hogy egy kezdő vadász az első vadászidényében csak egy tapasztalt, öregebb vadász felügyelete alatt és társaságában vadászhat, hogy azáltal nemcsak a lövészetben kapjon megfelelő kiképzést, hanem a szükséges vadászzoológiái és vadásztechnikai alapismereteket is elsajátíthassa. A tanulási időnek eredményes elvégzése után a vadásznövendék tanítómestere által, nagyszámú érdeklődő vadászközönség jelenlétében ünnepélyesen felszabadíttatik. Csak ezen időtől kezdve bír jogosultsággal egyedül is folytatni a vadászat „mesterségét“.</em> Erre a megoldásra majd később nálunk is lesz példa, az úgynevezett vadászjelöltség intézményének bevezetésével. De ne szaladjunk ennyire az előre az időben.</p>
<p style="text-align: justify;">Szintén ebből, a fenti írásból ismerhette meg a hazai közönség a brémai gyakorlatot, mely szerint:<em> „A brémai szenátus törvényhozásilag rendezte a vadászati engedélyek ügyét is. E szerint az, aki Bréma államában első vadászati igazolványát óhajtja megszerezni, az előzőleg egy vadászvizsgának köteles magát alávetni, mely a város természettudományi múzeumának egyik bizottsága előtt teendő le. Ezen vizsgán a jelölt beigazolni köteles, hogy mindazon állatokat, melyek a vadász- és természetvédő törvényekben felemlíttetnek, alaposan ismeri és fegyverrel bánni tud.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/vadaszat_1934.jpg" alt="vadaszat_1934.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="463" height="345" /></em></p>
<p style="text-align: center;">Vadászat, 1934.</p>
<p style="text-align: justify;">Mint minden ügynek, a kötelező vadászvizsgának is akadtak ellenzői, mint például gróf Zay Imre - aki a Nimród hasábjain több alkalommal és kérdésben is hosszú, éles vitákat folytatott Gyöngyöshalászival – a vizsgával kapcsolatban az alábbiakat írja 1937-ben: „<em>Azért mondhatni azt is, hogy ma már minden komoly magyar várja a vadászvizsgát. Dehogy várja! A gondolkodó magyarnak a vadászvizsga annyira nem komoly vizsga, amennyire a falu jegyzőjének a káplán reverendája sem volt komoly vidra.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Ezt is, azt is csak optikai csalódással lehet annak nézni, ami nem. Épen kapóra jön az érdekes eset, mely csattanóan illusztrálja a kötelező vadászvizsga komolytalanságát. Nemrégiben történt. Csak a gondviselés jóságos keze mentett meg egy emberéletet, a golyósfegyver gyilkolni kész ólomdarabjától. Tapasztalt fegyverismerő, velem egykorú öreg vadász, félszázados szakíró, a kötelező vadászvizsga híve (</em>Gyöngyöshalászi Takách Gyula, a Szerk.<em>). Egy vadászati per szakértőjeként szerepelt a törvényszék előtt, odalent a Dunántúlon. Ez alkalomból történt vele, hogy golyósfegyvere elsült. Vele, aki kátét (</em>Gyöngyöshalászi Takách Gyula: A vadász kiskátéja. A legszükségesebb tudnivalók kézikönyve és a fegyvervizsga, valamint a vadászvizsga tankönyve, 1931.<em> – </em>a Szerk.)<em> adott a vadászságnak arról, hogy a vadász milyen gondos legyen</em>.<em> Csak millimétereken múlott, hogy a fejlövés nem volt halálos. Kérdem: csak azért történhetett meg vele, mert nem tette le a kötelező vadászvizsgát? És ha letette volna? Akkor talán ez a mérhetetlenül szerencsés végzetű baleset nem esik meg rajta? Ugyan?”</em> – utólag persze már nem tudhatjuk, hogy véleménye valóban ennyire élesen a vizsga ellen irányult-e vagy inkább Gyöngyöshalászi Takách Gyula személyének szólt.</p>
<p style="text-align: justify;">Ellenzők ide, várakozások oda, a kötelező vadászvizsga még jó ideig váratott magára, bár helyi szintű kísérletek történtek a vizsga bevezetésére, mint például Zemplén vármegyében az 1930-as évek elején, ahol az akkori főispán Széll József szabályrendeletet alkotott a kötelező fegyvervizsgáról és vadászati vizsgáról, mely szerint fegyvertartási engedélyt csak fegyvervizsga-bizonyítvány, vadászjegyet pedig a vadászvizsga-bizonyítvány alapján lehetett volna kapni. A szabályozást fel kellett terjeszteni a belügyminisztériumba jóváhagyásra, ahol azonban elbukott a kezdeményezés, a tervezetet elutasították, így hatályba sem léphetett.</p>
<p style="text-align: justify;">Pedig ekkorra, és az elkövetkező években egyre nagyobb igény mutatkozott a kötelező vadászvizsgára. Egy 1943-ban megjelent írásában<a href="https://www.facebook.com/102271617840963/photos/a.182391456495645/747245470010238" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Fekete István is a vizsga bevezetése mellett tette le a garast</a>, kihangsúlyozva azt, hogy bár vizsgára szükség van, arra viszont még inkább, hogy a vadásztársadalom kivesse magából a tilosban járókat.</p>
<p style="text-align: justify;">Az országos szintű szabályozásban a nagy fordulatot az 1945. évi 4.640. M E. számú rendelet és annak végrehajtási rendeletének (A földmívelésügyi miniszter 1945. évi 142.600. F. M. számú rendelete a vadászat szabályozásáról szóló 4.640/1945. M. E. számú rendelet végrehajtásáról) jelentette.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezek ugyanis kötelezővé tették a vadászok számára a vadásztársasági tagságot, majd később, 1946-ban a 291.684/1946. B. M. rendelet 5 §-a kimondta, hogy „<em>A vadásztársaság a felvétel előtt annak igazolását is kívánhatja, hogy a jelentkező a vadászat szakszerű gyakorlásához kellő gyakorlati és szakismeretekkel rendelkezik. Ebben az esetben a jelentkezőnek igazolnia kell, hogy belépését megelőzően legalább öt éven át érvényes vadászjegy birtokában tényleg vadászott, vagy ha azt hitelt érdemlően igazolni nem képes, <strong>a választmány által kijelölt háromtagú bizottság előtt vadászvizsgát kell tennie</strong>. E vizsga kiterjed a hasznos és kártékony vad természetrajzára, vadászati módjára, a vadászati jogszabályokra, a fegyver- és lőismeretre, az azokkal való bánásmódra és végül a vadászatokon való magatartás körébe tartozó ismeretekre. A vizsgálóbizottság tagjai a vadászvizsga eredményes letételéről aláírásukkal és a társaság körbélyegzőjével ellátott tanúsítványt kötelesek kiállítani.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Megvalósult tehát a régóta várt – bár a már régebb óta vadászókat nem érintő – kötelező vadászvizsga bevezetése, még ha némileg nyakatekert módon is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/fortepan_ember_karoly_dr.jpg" alt="fortepan_ember_karoly_dr.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="503" height="330" /></p>
<p style="text-align: center;">Vadászat a '40-es években (Fortepan/ Ember Károly dr.)</p>
<p style="text-align: justify;">A jelöltek felkészítése szükséges volt, bár ekkor még nem volt központosítva sem az oktatás, sem a vizsgáztatás folyamata, mely felelősei a megyei vadászati felügyelők voltak, illetve, amennyiben a vadászati felügyelő átengedte a feladatot, úgy a vadásztársaságok vezetői feleltek a vizsgáztatásért. A központosítás hiánya miatt a szaksajtóban megjelent tudósítások szerint több esetben kevés helyen, illetve rendszertelen időközönként zajlottak a vizsgák, emiatt kiszámíthatatlan volt a rendszer.</p>
<p style="text-align: justify;">Persze nem mindenhol volt ez így. A Magyar Vadász (leánykori nevén: Nimród) 1950. márciusi tudósítása szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében ekkorra már megtörténtek az előkészületek a vadászvizsgák megtartására; melynek a megyei szintű egységes anyaga a következő volt: 1. A hazai hasznos és káros vad természetrajza. 2. A hazai hasznos és káros vad vadászati módjai. 3. A vadászatig jogszabályok ismertetése (alapszabályok, tilalmi idő, vadászati törvények és rendeletek). 4. Fegyver és lőszer ismeret. 5. Vadászatokon és vadászterületeken váló magatartás.</p>
<p style="text-align: justify;">A következő jelentős szigorítás a 1957. évi 43. számú törvényerejű rendelet megjelenésével következett be, mely a vadászvizsgával kapcsolatos kérdésekről a következőképp intézkedett:</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„8. §. A vadászok, illetőleg vadőrök vadászati és vadgazdasági szakismereteik gyarapítása érdekében vadászati tanfolyamon, illetve vadőri szaktanfolyamon kötelesek részt venni és szakismereteik elbírálása végett <strong>állami vadászvizsgát</strong>, illetőleg állami vadőri szakvizsgát kötelesek tenni.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>9. §. Vadászfegyver vásárlására, illetőleg tartására jogosító engedélyt csak az kaphat, aki — a fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó jogszabályokban felsorolt egyéb feltételek mellett —az állami vadászvizsgát, illetve állami vadőri szakvizsgát sikeresen letette.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Utóbbi paragrafus kapcsán a szaklapokban több ízben is kritizálták a rendelet betartatását a rendőrhatóság részéről, akik sokszor nem ellenőrizték kellő következetességgel a vadászvizsga meglétét a vadászfegyvertartási ügyekben.</p>
<p style="text-align: justify;">A fenti törvény végrehajtási rendelete (A földművelésügyi miniszter 5/1958. (II. 13.) F. M. számú rendelete) 7 §-a azt is megállapította, hogy a korábbi, nem egységes rendszerrel ellentétben a rendelet hatálybalépésétől kezdve<em>: „(1) A vadászati tanfolyamok és vadőri szaktanfolyamok megszervezésének és megrendezésének irányelveit, a tanfolyamok és szaktanfolyamok számát, helyét, időtartamát, a felvehető hallgatók számát és a felvétel részletes feltételeit, a tananyagot és a vizsgaszabályzatot a MAVOSZ javaslata alapján, — az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben — a földművelésügyi miniszter állapítja meg.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>(2) A vadászati tanfolyamok és vadőri szaktanfolyamok megszervezése és megrendezése a MAVOSZ feladata.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>(3) Az állami vadászvizsga és az állami vadőri szakvizsga elméleti és gyakorlati részből áll. Az állami vadászvizsgát és állami vadőri szakvizsgát az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben a földművelésügyi miniszter által kijelölt bizottság előtt kell letenni.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Tehát a korábban eltérő vizsgakövetelmények és vizsgarendszer egységesítésre került és innentől már csak egy kicsit kellett várni az új rendeletre, mely kiterjesztette minden vadászra a vizsgakötelezettséget.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezt az újítást pedig a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1/1962. (II. 9.) számú rendelete jelentette, mely a 15. §-ban a vadászat személyi feltételei közt rögzíti, hogy <strong>„<em>A vadásztársaság tagjai állami vadászvizsgát kötelesek tenni.”</em></strong><em>. </em>Itt már szó sincs arról, hogy csak az új tagoknak kéne vizsgázniuk, ennek következtében a régóta vadászók is kénytelenek voltak számot adni tudásukról, tapasztalatukról.</p>
<p style="text-align: justify;">A kutatások legújabb eredményei, a változó természeti környezet, az egyes csökkenő állományú fajok mind-mind sürgették, hogy időnként frissítésre kerüljön az elsajátítandó ismeretanyag és a persze a számonkérés se maradjon el ezekből a témákból. Így történt, hogy a ’60-as évek közepén egyre több szakértő szorgalmazta, hogy a ragadozómadarak ismerete is kerüljön be a „tananyagba”, illetve szükségessé vált, hogy a vadászvizsga tartalmazza a fegyverkezelést és a lővizsgát is, valamint azt megelőzően az arra való a felkészülés lehetőségét.</p>
<p style="text-align: justify;">Ez azért végül még váratott magára, ahogy a vizsgára felkészüléshez szükséges tankönyv is. Jó képet kaphatunk azonban a követelményekről, ha végigpillantunk a Veszprémi Naplóban 1967 januárjában közzétett „tankönyv listán”. A kötelező irodalom közt olyan könyveket találunk, mint Bertóti István: <em>Vadgazdálkodás és vadászat</em>; <em>Kézikönyv a vadász-fegyverekről és használatukról I.—II. füzet</em> (A MAVOSZ oktatási és továbbképzési anyaga); <em>Vadásztársasági alapszabály</em> (MAVOSZ kiadvány).</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/bertoti.jpg" alt="bertoti.jpg" class="imgnotext" width="267" height="376" /></p>
<p style="text-align: justify;">A fentieken kívül a vizsgázók figyelmébe ajánlották még a következő szakkönyveket: <em>Vadgazdálkodás és vadászati alapismeretek</em> (szerkesztette: Ákos László<em>); Bencze Lajos: Balesetelhárítás a vadgazdálkodásban</em>;<em> Szederjei Ákos: A vad etetése óvása, befogása.</em></p>
<p style="text-align: justify;">A sok könyv beszerzésének nehézségeit és a direkt a vadászvizsgára felkészítő tankönyv hiányát igyekezett csillapítani a Szederjei Ákos – Róna István szerzőpáros által 1967-ben megjelent <em>Mit kell tudni a vadászsportról?</em> című könyv. A szerzők arra törekedtek, hogy a vadászvizsga anyagát tartalmazó segédkönyveken kívül egy olyan kérdés-felelet formájában feldolgozott összefoglaló mű jöjjön létre, mely a nemzetközi szakirodalom figyelembevételével, a vadászvizsga anyagának szempontjai szerint készült, a hazai viszonyokra alkalmazva.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/vadaszsport.jpg" alt="vadaszsport.jpg" class="imgnotext" width="271" height="369" /></p>
<p style="text-align: justify;">Szintén ebben az évben, vagyis 1967-ben kötelező jelleggel belekerült a vadásztársaságok alapszabályába a vadászjelöltségről szóló passzus, mely kimondta, hogy <em>„… a kezdő vadászok, akik tehát első ízben kérik felvételüket a vadásztársaságba, hat hónapon keresztül vadászjelöltként szerepeljenek…”</em>. Ez a rendelkezés a vadásszá váláshoz szükséges gyakorlat elsajátítását volt hivatott erősíteni. A vadászjelölt a felvételt követően, de még a vadászvizsga letétele előtt társasági taggá válhatott, melyről vadászjelölt igazolványt is kapott.</p>
<p style="text-align: justify;">A vadászvizsgákkal kapcsolatos részletszabályokat és követelményeket először egységesen a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 10/1971. (MÉM. É.14.) MÉM számú utasítása tartalmazta. Ez a rendelet volt, mely már előírta a gyakorlati vadászlövészetet is, illetve 1. számú mellékletében pontosan meghatározta, hogy mely ismeretekből kell tudásukról számot adniuk a vizsgázóknak. A követelményeket a 30/1970 (XII.24.) MÉM rendelet 9. §-a értelmében a MAVOSZ meghallgatásával és Belügyminisztériummal egyetértésben a MÉM határozta meg.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár az alapelv az volt, hogy minden vadász rendelkezzen állami vadászvizsgával, a rendelkezés mentességet adott a vizsgakötelezettség alól az alábbi esetekben:</p>
<p><em>„7. Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki</em></p>
<ol style="list-style-type: lower-alpha;">
<li><em><em>) erdészeti képesítéssel </em></em><em>[29/1962. (Érd. É. 42.) OEF számú utasítás] </em><em>rendelkezik,</em></li>
<li><em>) mezőgazdasági, erdészeti közép- vagy felsőfokú szakoktatási intézményben vadgazdálkodás- vadászat című tárgyból eredményes vizsgát tett,</em></li>
<li><em>) az Erdészeti és Faipari Egyetemen szervezett felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamot végzett,</em></li>
<li><em>) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel rendelkezik,</em></li>
<li><em>) vadőri szakvizsgát (72.100/1936. FM számú rendelet) tett,</em></li>
<li><em>) 1970. évi december hó 31. napja előtt az 1/1962. (II. 5.) Korm. számú rendelet 15. §-a alapján vadászvizsgát tett és vadászjegyét nem vonták vissza.”</em></li>
</ol>
<address><em></em></address>
<p style="text-align: justify;">A vizsgára való jelentkezés és a vizsgázás metódusa maihoz meglehetősen hasonló volt, ugyanis vizsgára jelentkezni és vizsgázni a megyei szakigazgatási szerveknél lehetett. A vizsgaidőpontok a jelentkezők számának megfelelően kerültek megállapításra.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/skeet_1977.jpg" alt="skeet_1977.jpg" class="imgnotext" width="436" height="366" /></p>
<p style="text-align: center;">Vadászvizsga a skeet pályán, 1977.</p>
<p style="text-align: justify;">A vadászjelöltek gyarapodó száma szükségessé tette a ’70-es évek közepére, hogy a vizsgára való felkészülés egyre inkább tanfolyami keretek közé tereljék, melyeket jellemzően a MAVOSZ megyei intézőbizottságai szerveztek. Ezeken a 6 hetes tanfolyamok elhangzottakat egészítette ki, adta közre írott formában 1975-ben a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent Bencze Lajos és Dániel István által szerkesztett <em>Vadászati alapismeretek</em> című könyv, mely az állami vadászvizsga anyagát tartalmazta.</p>
<p style="text-align: justify;">A sikeres felkészülést elősegítendő az alfejezetek címei gyakorlatilag megegyeztek a vizsgakérdésekkel. A könyv szakmai színvonalára garancia volt a szerzőgárda, többek közt Bertóti Istvánnal, Csőre Pállal, Nagy Emilel.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/vadaszati-alapismeretek.jpg" alt="vadaszati-alapismeretek.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="262" height="367" /></p>
<p style="text-align: justify;">A mű több kiadást is megért, bővült, ahogyan a vizsgához szükséges ismeretanyag egyre terjedelmesebbé vált. A ’80-as évek elején már közel 150 kérdés szerepelt a vadászvizsga tételeinek listáján, a gyakorlati vizsgán pedig a skeet pályán 25 korongból 5-öt kellett eltalálni, illetve az akkori vadászjelölteknek kispuskalövészetből is bizonyítani kellett. Harminc méterről a nagy lőlapot kellett eltalálni, 10 lövésből ötven köregység teljesítése volt a követelmény.</p>
<p style="text-align: justify;">Mindezek mellett a ’80-as évek nagy újítása volt a vadászvizsgák területén az, hogy nem csak a leendő sportvadászokat, hanem a vadászmestereket is vizsgára kötelezték, a megfelelő szakmai színvonal biztosítása érdekében. Vadászmesterré azok a vadásztársasági tagok voltak választhatók, akiknek vagy már volt valamilyen államilag elismert vadászati szakképzettségük, vagy vállalták, hogy két éven belül elvégzik a vadászmesteri szaktanfolyamot és vizsgát tesznek az ott szerzett tudásukból. Sőt a szalmai színvonal további emelése érdekében a vadásztársaságok tisztségviselői számára is évente egy-két napos továbbképzéseket tartottak a MAVOSZ megyei intéző bizottságai.</p>
<p style="text-align: justify;">De kanyarodjunk vissza, a minden vadász számára kötelező állami vadászvizsgához.</p>
<p style="text-align: justify;">Már a korábbi szabályozás értelmében is voltak olyan felsőoktatási intézmények melyekben egyes tárgyak, kurzusok elvégzésével és a sikeres vizsgáról szóló bizonyítvánnyal a hallgató mentesült az állami vadászvizsga kötelezettsége alól. Ilyen intézmények voltak például a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, ahol két féléves kötelező tantárgy volt a vadgazdálkodás. Az agrártudományi egyetemeken (Gödöllő, Debrecen, Keszthely, Mosonmagyaróvár) és a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen pedig szabadon választott, egy vagy két féléves tárgyként oktatták ezeket az ismereteket, amelynek végén a hallgatók vizsgát tettek, mely az állami vadászvizsgával egyenértékű volt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/fegyvertan_1982.jpg" alt="fegyvertan_1982.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="458" height="372" /></p>
<p style="text-align: center;">Fegyvertan óra Gyöngyösön, 1982.</p>
<p style="text-align: justify;">Erre a helyzetre reflektált a MAVOSZ által közzétett, a vadásztársasági alapszabályok elkészítéséhez segítséget nyújtó útmutató, melynek I. fejezet 5. §. (4) bekezdése az alábbiakat fogalmazza meg:</p>
<p style="text-align: justify;">„(<em>4) A hatályos jogszabályok által az állami vadászvizsga letétele alól mentesített személy esetében a közgyűlés a vadászjelöltségtől eltekinthet.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Voltak persze más sajátoságok is ekkoriban az állami vadászvizsgák körül, ilyen volt például Pest megyében az úgynevezett „golyósfegyver vizsga” is. A Pest Megyei Intéző Bizottság ugyanis csak abban az esetben javasolta a golyósfegyver vásárlását és tartását, ha a kérelmező a nagyvadgazdálkodásból szerzett jártasságáról, szakmai ismereteiről, a selejtezésből vizsgát tett.</p>
<p style="text-align: justify;">Mindezek mellett a ’80-as években a szaksajtóban egyre gyakrabban jelentek meg olyan kritikák, melyek szerint a vadászvizsgákat szigorítani szükséges, az elsajátítandó ismereteket tovább kell bővíteni, például a védett fajok felismerésével.</p>
<p style="text-align: justify;">A változó idők és változó környezet a vadászat és vadgazdálkodás jogi kereteinek újraszabását igényelte volna, mellyel kapcsolatban 1989. márciusában a Nimród mellékleteként megjelent MAVOSZ Közleményekben még a közreadták a MÉM vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló új törvényerejű rendeletének tervezetét és annak mellékleteit, mely a vadászvizsga kérdését is érintette volna de ennek az új jogszabálynak az életbelépése már nem történt meg, ahogy sok minden mást, úgy ezt is elsöpörte a rendszerváltás szele.</p>
<p style="text-align: justify;">A megváltozott körülményekhez igazodva, a Magyar Közlöny 81. számában, 1990. augusztus 17-én jelent meg a földművelésügyi miniszter a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 3/1990. (VIII. 17.) FM rendelete, mely a korábban hatályos 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendeletet módosította. A vadászvizsgákat az új rendelet annyiban érintette, hogy abban az évben a június végétől leállították az országban a vadászjelöltek vizsgáztatását, azzal az indoklással, hogy változik a vizsgaszabályzat.</p>
<p style="text-align: justify;">Ami valóban változott is, többek közt abban, hogy addigiaknál elmélyültebb elméleti vadászati ismeretekről kellett számot adjanak a vizsgázók és gyakorlati lőkészséggel is kellett rendelkezniük. Elméleti vadászvizsgát csak az tehetett, aki eredményes vizsgát tett lövészetből, de csak az állami vadászvizsga-bizottság tagjai előtt tett gyakorlati lövészet eredménye volt elfogadható.</p>
<p style="text-align: justify;">Az 1990-ben kibővült vizsgaanyagban az alábbi témakörök szerepeltek:</p>
<ul>
<li style="text-align: justify;"><em>- Vadászati jog,</em></li>
<li style="text-align: justify;"><em>- az egyesülési jogról szóló törvény,</em></li>
<li style="text-align: justify;"><em>- a lőfegyverekkel, lőszerekkel és a lőterekkel kapcsolatos hatályos jogszabályok,</em></li>
<li style="text-align: justify;"><em>- vadásztársaság alapszabálya,</em></li>
<li style="text-align: justify;"><em>- a vadgazdálkodási és vadászati szabálysértések,</em></li>
<li style="text-align: justify;"><em>- vadgazdálkodási alapismeretek, trófeabírálati tudnivalók,</em></li>
<li style="text-align: justify;"><em>- természet- és környezetvédelmi jogszabályok ismerete,</em></li>
<li style="text-align: justify;"><em>- vadászlőfegyverek, lőszerek és lőszeralkatrészek ismerete, -használata, műszaki és ballisztikai ismeretek,</em></li>
<li style="text-align: justify;"><em>- gyakorlati vadászlövészet sörétes és golyós vadász- lőfegyverrel,</em></li>
<li style="text-align: justify;"><em>- vadászkutya használat alapismerete,</em></li>
<li style="text-align: justify;"><em>- vadászetika, szokások, hagyományok.</em></li>
</ul>
<p style="text-align: justify;"> Lényeges változás volt, hogy az rendelet eltörölte a kötelező vadászjelöltséget és állampolgári jogon biztosított lehetőséget a vadászvizsga megszerzésére, így a ’90-es évek elején egyre másra indultak a néhány napos, hetes vadászvizsgára felkészítő, olykor akár bentlakásos, intenzív tanfolyamok, melyeket egyes intézmények, magánvállalkozók, bérkilövő vadásztársaságok indítottak a megnövekedett igények kielégítése érdekében. A szakma nehezményezte, hogy sok esetben ellenőrizhetetlen és ismeretlen ezeknek tanfolyamoknak az előadógárdája, illetve azok elméleti és gyakorlati felkészültsége.</p>
<p style="text-align: justify;">A vizsgák terén újabb változást hozott az 1993-as év, amikor is a földművelésügyi miniszter vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 8/1993. (I. 30.) FM rendeletében kiegészült a vadászati jog személyi feltételeiről szóló rész a hagyományos vadászati módokat folytató vadászok számára fontos résszel, mely szerint <em>„(5) Vadász—íjászok íjászvizsgával, ragadozó madárral vadászók solymász és ragadozó madár ismerettel kiegészített állami vadászvizsgát tesznek.”</em> Ezzel a passzussal a vadászati jog legális vadászati módként ismerte el a vadászíjászatot és a solymászatot. (Az elöltöltő-fegyverrel vadászóknak erre jóval tovább kellett várniuk, az első sikeres vizsgát ezen vadászati mód szerelmesei 2017-ben tehették le.)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/solymasz.jpg" alt="solymasz.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="403" height="340" /></p>
<p style="text-align: justify;">1995-ben aztán ismét szigorodott a vizsgáztatás rendszere, ekkortól a földművelésügyi miniszter 38/1995. (XI. 14.) FM rendelete értelmében már a vizsgázóknak teszten, írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgán kellett bizonyítaniuk felkészültségüket.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„(10) Az állami vadászvizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll. Az elméleti vizsgarész írásbeli tesztből és szóbeli vizsgából, a gyakorlati vizsgarész a biztonságos vadászlőfegyver-kezelés és -használat, valamint a megfelelő lőkészség ellenőrzéséből tevődik össze. Vadászlövészet helyett a vadász-íjász elméleti és gyakorlati vadász-íjász ismeretből, ragadozó madárral vadászó pedig ragadozó madárral való vadászismeretből köteles vizsgázni. Az állami vadászvizsga tananyagának kiadásáról a minisztérium gondoskodik.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az íjászok és solymászok viszont mentesültek a vadászlövészet vizsgakövetelményei alól, helyette szakterültüknek megfelelő témákból kellett vizsgázniuk.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár csak érintőlegesen ugyan, de a vadászvizsga területéhez kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy a rendelet értelmében, akinek bármilyen szankcióként bevonták a vadászjegyét, annak a vadászjegy újbóli kiváltásához ismét állami vadászvizsgát kellett tennie.</p>
<p style="text-align: justify;">Az új követelményekhez igazodó tankönyv is elkészült, mely a fenti rendelet 2. számú mellékletében meghatározottak szerint a minisztérium megbízásából kiadott <em>Vadásziskola</em> című mű lett.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/vadasziskola.jpg" alt="vadasziskola.jpg" class="imgnotext" width="341" height="245" /></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/vadasziskola_uj.jpg" alt="vadasziskola_uj.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">A könyv kezdetben hat kötetből állt, később már egybeszerkesztett kiadványként vehették kézbe a hallgatók, emellett fontos kiegészítő kötetek voltak a <em>Felkészülés az Állami Vadászvizsgára</em> (tartalmazta az Állami Vadászvizsga rendjét, gyakorló teszteket, valamint ismertette elméleti vizsga összes szóbeli tételét). Illetve a sikeres vizsga érdekében praktikus volt, ha a vadászjelöltek az <em>Amit a fegyverismereti vizsgán tudni kell</em> című kötetet is forgatták. Ez a rendőrségi fegyvervizsga anyagát dolgozza felkérdés-felelet formájában. Az említett könyvek ma is elérhetőek, illetve legfrissebb kiadásaik ma is ajánlottak a vizsgára való felkészüléshez.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/fegyver-ismereti-vizsga.jpg" alt="fegyver-ismereti-vizsga.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="282" height="401" /></p>
<p style="text-align: justify;">A következő évben megjelent a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) a vizsgázók szempontjából sok újdonságot nem hozott, ellentétben a vizsgáztatókkal, ugyanis a törvény értelmében <em>„Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) kizárólag a miniszter által megbízott, legalább három főből álló bizottság (a továbbiakban: bizottság) előtt lehet tenni. A bizottság elnöke a miniszter által kijelölt személy. A bizottság egy tagját a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, egy tagját pedig a vadászok érdekképviseleti szerveinek együttes javaslata alapján bízza meg. A bizottság munkájában való részvételre csak felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személy kérhető fel.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ez a korábbi gyakorlathoz képest jelentős változás, ugyanis régebben a megyei intéző bizottságok hozták létre a vizsgabizottságokat, később, a rendszerváltás után a vadászati szakterületért felelős hivatal vezetője hozta létre a vizsgabizottságokat, elnökének pedig a hivatal vadászati felügyelőjét jelölték ki.</p>
<p style="text-align: justify;">A már korábban felsorolt, a vizsga alól mentességet biztosító kivételek a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 11/2000. (III. 27.) FVM rendeletének megjelenésével ismét kissé megváltoztak, különös tekintettel a fegyverismeretre és –használatra vonatkozó vizsgával kapcsolatban. A rendelet 25. §-a szerint:</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„(3) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki</em></p>
<ol style="text-align: justify; list-style-type: lower-alpha;">
<li><em>) erdészeti, mezőgazdasági, közép- vagy felsőfokú szakoktatási intézményben a vadászat-vadgazdálkodás tananyagát felölelő tantárgyból eredményes vizsgát tett — ami a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekre is kiterjedt —, és ezt az oktatási intézmény hiteles okiratban igazolja;</em></li>
<li><em>) felsőfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséget szerzett;</em></li>
<li><em>) vadgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett;</em></li>
<li><em>) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel rendelkezik.</em></li>
</ol>
<p style="text-align: justify;"><strong><em>Az a)—d) pontokban felsorolt szakképesítések a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó vizsgarész letétele alól is mentesítenek.</em></strong><em>”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ezeket a kivételeket megtartotta az újabb, a Vtv. végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet is.</p>
<p style="text-align: justify;">2004-ben újabb könnyítés érkezett a vadászvizsgákhoz, vadásszá váláshoz kapcsolódóan, mégpedig a fegyvertörvény végrehajtási rendeletében (253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet) újonnan bevezetésre kerülő passzussal, mely szerint, aki állami vadászvizsgát tett, annak nem kell külön hatósági fegyvervizsgát tennie, abban esetben, ha vadászvizsga bizottságban volt egy, a rendőrhatóság által delegált tag. (Ezt a kitételt némileg bonyolította a Vtv. által meghatározott, a vizsgabizottság tagjaira vonatkozó feltétel, mely szerint „<em>A bizottság munkájában való részvételre csak felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személy kérhető fel.”)</em>. Ez, illetve az, hogy külön vált a hatósági fegyvervizsga a vadászvizsgához szükséges fegyvervizsgától még a mai napig okoz problémákat a régebbi bizonyítványok elfogadása / el nem fogadása kapcsán.</p>
<p style="text-align: justify;">A kötelező fegyvervizsga alóli mentesség hatására újra megszaporodtak a vadászbalesetek, mivel a néhány hónapos gyorstalpaló OKJ-s képzések is, a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelet (és az azt hatályon kívül helyező, későbbi módosítások) értelmében mentességet biztosítottak.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezért 2011-ben szigorította az állami vadászvizsgáztatás szabályait a Vidékfejlesztési Minisztérium. A 67/2011. (VII. 13.) VM rendelet (senkit ne tévesszen meg a cím, mely szerint a rendelet az élelmiszerek ionizáló sugárzással való kezelésének szabályairól szól) 11. §. c pontjában visszavonták a vizsga alól mentességet biztosító kivételeket. Mivel ekkor nem született más rendelkezés, a szigorítás a felsőfokú vadgazdálkodási végzettségű hallgatókat/vadászjelölteket is érintette, melyet érthető okokból nehezményezett a szakma.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/rajz2.jpg" alt="rajz2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="352" height="385" /></p>
<p style="text-align: justify;">Mind a tanfolyamszervezők, mind a vizsgázni szándékozók számára új időszámítás kezdetét jelentett a vidékfejlesztési miniszter vadászvizsgát megelőző tanfolyamról és a vadászvizsgáról szóló 126/2013. (XII. 17.) VM rendelete, melynek értelmében az addigi fakultatív részvétel a felkészítő tanfolyamon kötelezővé vált. Emellett, hogy a kötelezővé tett tanfolyamok megfelelő színvonalú oktatást tudjanak biztosítani, a tanfolyamszervezést engedélyeztetni volt szükséges a vadászati hatósággal, mely előírta az oktatók felsőfokú végzettségét, illetve szakmai gyakorlatát.</p>
<p style="text-align: justify;">Számos fent már említett kérdést rendezett az új rendelet, többek közt a vadászvizsga bizottság tagjai és rendőrhatóság által delegált tag kapcsán már felmerült problémákat, de a vizsga alóli mentesség is újra szabályozásra került, s mely ma is megszabja a vadászvizsga alapvető kereteit.</p>
<p style="text-align: justify;"> <a href="https://www.banyavolgy.hu/vadaszvizsga/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A jelenlegi vadászvizsgával kapcsolatban itt található egy remek, közérthető összefoglaló.</a></p>
<p style="text-align: justify;">Ám ahogyan környezetünk és a rendelkezésre álló technika változik, fejlődik, úgy biztos vagyok benne, hogy időről-időre új témák is bekerülnek a kötelezően elsajátítandó ismeretek közé. Hiszen, ahogy az élet minden területén, úgy a vadászatban is fontos az élethosszig való tanulás, személyes fejlődés, melynek első, hivatalos lépcsőfoka a vadászvizsga letétele és melyet bízom benne, hogy még sok-sok tanulás követ, mely már az egyéni igényekből fakad.</p>
<p style="text-align: justify;">Így hát egy kalappal minden vizsgára készülő, leendő Vadásznak!</p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p style="text-align: right;"> </p>
<p style="text-align: left;">A fenti írás megjelent a 2022. évi Vadászévkönyvben </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F12%2F21%2Faki_vadasz_akar_lenni%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F12%2F21%2Faki_vadasz_akar_lenni%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F12%2F21%2Faki_vadasz_akar_lenni%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Aki vadász akar lenni..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2021/12/21/aki_vadasz_akar_lenni#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/16726738" border="0" /></a><br /></p>
szabályozás
Oktatás
vadászvizsga
vadászattörténet
0
Aki vadász akar lenni...
Mióta és miért teszünk vadászvizsgát? Hogyan változtak a követelmények az elmúlt évtizedek alatt? Egy kis vizsgatörténet
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/fortepan_ember_karoly_dr.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/rajz.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2021/09/05/sz_mint_szeptember_sz_mint
Sz, mint szeptember, sz, mint...
2021-09-05T16:24:17+02:00
2021-09-05T16:24:17+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Sokunknak sokfélét jelent a szeptember elseje. Kinek az új évszak kezdetét, kinek a nyári vakáció végét, kinek pedig a szarvasbőgést és a gímszarvas vadászat kezdetét. De valljuk be, a legtöbbünknek eszébe sem jut, hogy a szárcsa (<em>Fulica atra</em>) vadászati idénye is ezen a napon kezdődik.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/coot-6462783_1920.jpg" alt="coot-6462783_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="334" /></p>
<p style="text-align: justify;">Igaz ugyan, hogy a legtömegesebb vadászott vízivadfajunk a tőkésréce, de akad még egy hasonlóan gyakori, szintén vadászható vízimadarunk, melyről szinte elfeledkeztünk. Ez pedig a szárcsa. Egy mindennapi madár, mellyel mindenki találkozik, de szinte senki sem törődik. Orrunk előtt úszkál, és csak nehezen, hosszú nekifutással és víztaposással tud a levegőbe emelkedni, amit egyébként meglehetősen ritkán tesz meg. Ám ha felszáll, gyors röptű, jó sportot nyújtó, vadászható fajról van szó. A szárcsa vadászatának felénk nincs komoly hagyománya, sokszor, ha egyáltalán puskavégre kerül egy-egy példánya az is inkább csak a liba vagy réce terítéket színesít, de azért nem volt ez mindig így.</p>
<p style="text-align: justify;">A 19-20. század fordulóján zajlottak a híres velencei-tavi vízivad-vadászatok, melyek során nagy számban került terítékre szárcsa, az 1896-os évben például 2097 példány. Pedig ahogy Chernel István írja a Magyarország madarai című könyvében, a Velencei-tavon nem is volt olyan könnyű szárcsát lőni.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/szarcsa.jpg" alt="szarcsa.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="443" height="357" /></p>
<p style="text-align: center;">Szárcsa (Vezényi Elemér)</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„Általában itt is elmondhatjuk, hogy magyarságunk az a rétege, mely tóhátán éli világát, vagy tóságok környékén eszi java kenyerét, jobban és alaposabban beszél a szárcsáról, életmódjáról, szokásairól, mint sok újabbkori madártani munka. Különösen a velenczei halászt érheti e tekintetben az elsőség, már csak azért is, mert e tavon határozottan nem egészen az a madár a szárcsa, mint más területeken. Különösen repüléséről áll ez. Legtöbb helyen s legtöbb leirásból azt tapasztalhatjuk, hogy a némileg lomha szárcsa – mert közel se oly eleven, mozgékony mint a vizityúk vagy vízicsibék – nem igen szeret szárnyra kapni s még kevésbbé a magasba emelkedni, hanem legföljebb csak lábaival lucskolva, szárnyaival verdesve fut a vizen, hogy a legközelebb eső nádasba vagy sűrű vizinövényzet szélére ismét leereszkedjék s annak rejtekébe úszszék. A Velenczei tavon is megteszik ezt a rendesen alacsony menekvésüket, legtöbb esetben azonban lábaikkal lucskoló, vizet szántó reptük csak «neki indulás», mert megiramodva s lábaikat hátranyujtva mindinkább magasabbra emelkednek, annyira, hogy puskalövés sem éri el őket. Egy ideig kóvályognak s csak azután ereszkednek le ismét valamelyik más tisztásra. Hogy mennyire repülős itt a szárcsa, mindazok tudják, kik a hires velenczei tavivadászatokon részt vettek s velem együtt abban a véleményben vannak, hogy tavaszszal a szárcsát akkor, mikor magasan, félig szemben nekünk tart s hirtelen elfordul, minden repülő vad között legnehezebb lelőni. Ilyen vadászatokon sokszor oly magasan járnak, hogy alig látszanak nagyobbaknak a fürjnél! Mi az oka ennek? Részemről úgy vagyok meggyőződve, hogy részben a tó jellege, hol nagy nádasok nagy tisztásokkal váltakoznak s egymástól sokszor nagy távolságra feküsznek, a szárcsáknak tehát kényszerűség a hosszabb légi út; másrészt tagadhatatlan, hogy a sok vadászat – oly nagy szabásban és oly rendezésben, mint alig más tavunkon – megvadította őket, vigyázóbbakká nevelte, mely tulajdonságuk öröksége a jövendő nemzedékeknek s azokban az idők folyamán még jobban és jobban fejlődik. Azért ha széltiben azt hallom «Hisz a szárcsa alig tud repülni» mindig tudom, hogy nem velenczei szárcsáról van szó; valamint akkor is, ha azt mondja egy puskás «A szárcsát nehéz lőni» tisztában vagyok vele, hogy ő már próbálta – – Velenczén.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/coot.jpg" alt="coot.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="538" height="414" /></em></p>
<p style="text-align: justify;">Mára gazdasági jelentősége gyakorlatilag elhanyagolható, az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) legfrissebb 2020/2021-es vadászati évre vonatkozó adatai szerint az adott időszakban éves terítéke mindössze 131 példány volt, ami jelentős, több mint 60%-os csökkenés az előző évhez képest. Pedig fészkelő és vonuló állománya stabil, 25 000 - 50 000 párra tehető. Vadászati idénye szeptember 1.–január 31. közé esik. Vadászatának szabályozásának előírásai a tőkésrécééhez hasonlóak, vagyis naponta, személyenként összesen legfeljebb 8 példány elejthető.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„Hazai vadászaink viszonylag visszafogottan hasznosítják. Elsősorban a külföldi vendégvadászok lövik szívesen, így a vízivad-gazdálkodási, hasznosítási tervekben előkelő szerepet játszhat. Állományalakulása alapján is a jövő egyik fontos vízivadfajának kell tartanunk”</em>- írja a Vadászati állattan című tankönyv 2002-es kiadása. Mára azonban a számok egészen mást mutatnak. Ugyanis míg 1998-99-ben 6000 példány fölötti volt az éves szárcsa teríték, addig a 2000-es évek elejétől fogva, néhány felfutást leszámítva jelentősen csökkent az érdeklődés vadászata iránt.</p>
<p style="text-align: justify;">Egykor azonban kedvelt zsákmány volt, kiváltképp a kora tavaszi, a nagyböjtöt megelőző időszakban, ugyanis a szárcsa húsa, a récékéhez hasonlóan böjti ételnek számított. Éppen ezért is kerülhetett bele a szárcsa, az egykor már említett velencei-tavi vízvad-vadászok kapcsán abba az 1903-as keltezésű bérleti szerződésbe, melyben a székesfehérvári káptalan haszonbérbe adja a Velencei-tavon a vadászati jogot a Velencei-tavi Vadászati Társaságnak. A szerződésben szerepel az a bérbeadói kikötés, hogy a bérbe vevő köteles a bérbeadó részére a Társaság szokásos tavaszi vadászzsákmányából évente ötszáz darab szárcsát – lehetőség szerint nagyböjt folyamán – rendelkezésére bocsájtani. A szerződés természetesen a későbbiekben módosult, és míg a bérleti díj nőtt, addig a leadandó szárcsák száma végül csökkent.</p>
<p style="text-align: justify;">Az ismert vadászati módok mellett igen változatosan vadászták, fogták a szárcsát. Pák Dienes Vadászattudomány című könyvében említi a húzáson való vadászatát, csalsíppal való hívását, illetve a récefélékhez hasonlóan a hálóval vagy lószőrhurokkal való fogását.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/30436134463.jpg" alt="30436134463.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;">Vadászat szárcsára (Ernest Bellecroix)</p>
<p style="text-align: justify;">A későbbi, szaklapokban megjelent beszámolókban azonban olvashatunk szárcsa-hajtásokról is, melyek bár elsőre furcsának tűnhetnek, de a leírások alapján meglehetősen sikeres vadászatok voltak ezek, melyek során csónakok segítségével hajtották a madarakat. Egy, a Vadász- és Versenylap 1863. évi 9. számában megjelent tudósítás szerint egy Dunaföldvárhoz közeli tavon, az év márciusában szárcsa-hajtást rendeztek. A szóban forgó vadászat során, 4 óra alatt 40 puskás 362 szárcsát hozott terítékre.</p>
<p style="text-align: justify;">Emellett csalogatták a szárcsát csalimadárral is, sőt a Magyar Néprajzi Lexikon leírása szerint úgynevezett madárhoroggal is fogták őket az alföldi folyók, mocsarak partján. Ebben az esetben hosszabb-rövidebb zsineget kicövekeltek és a zsineg végére horgot kötöttek. A horogra csalétekül hús-, tüdődarabkát, főtt borsót tettek, majd a vízbe eresztették azt. A falánk réce, szárcsa a csalétek után kapva a horogra került. Ez utóbbiak a népi vadfogási módszerekhez tartoznak, ugyanis a szárcsa soha nem számított nemes vadnak, vadászata nem esett korlátozás alá a jobbágyok esetében sem.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/foto-118_1.jpg" alt="foto-118_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="524" height="349" /></p>
<p style="text-align: center;"><span>Csali szárcsa, Herman Ottó gyűjtése</span></p>
<p style="text-align: justify;">Ha a fentiek alapján kedvet kaptak a szárcsa vadászathoz, akkor, íme néhány recept ízelítőül, nem csak böjti napokra:</p>
<p style="text-align: justify;">Szárcsa-leves.</p>
<p style="text-align: justify;">A szárcsát — lehúzván előbb a bőrét — tedd tűzhöz s általában úgy bánjál vele, mintha marhahúst főznél; egy szárcsát, egy font (fel kiló) húsra lehet tenni s a vizet is e szerint kell mérsékelni; adj hozzá petrezselymet, sárgarépát, párhagymát <em>[póréhagyma, a Szerk.]</em>, zellert, karalábét s egyéb zöldséget; sózd meg s annyi ideig főzd, mint a hús-levest; azután leszűrvén, csinálj vajjal vékony rántást, töltsd reá a levest s forrald fel; azután tálald ki sült krumpli-gombóczra. <a href="https://mek.oszk.hu/14300/14303/pdf/14303_1.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">(Czifray István: Magyar Nemzeti Szakácskönyv, 1888.)</a></p>
<p style="text-align: justify;">Vadkacsa és szárcsa olasz módon.</p>
<p style="text-align: justify;">A megtisztított, megsózott vadkacsát füstölt szalonnaszeletekbe göngyöljük, maid vörösbor- és ecetkeverékben puhára pároljuk kevés hagyma, sárgarépa, petrezselyem, babérlevél, kakukkfű és bors társaságában. Azután tepsibe tesszük, leöntjük tejföllel és levével öntözgetve szépen megpirítjuk. Levét átpasszírozzuk s égetett cukorral, tejföllel, borral, egészen apróra vágott olajbogyóval, citromlével, csipet liszttel barna mártást csinálunk belőle, újra átpasszírozzuk s a feldarabolt kacsa mellé tálaljuk. — Ugyanígy készítjük a szárcsát is. <a href="https://mek.oszk.hu/18300/18332/18332.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">(Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve, 1939.)</a></p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F09%2F05%2Fsz_mint_szeptember_sz_mint%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F09%2F05%2Fsz_mint_szeptember_sz_mint%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F09%2F05%2Fsz_mint_szeptember_sz_mint%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Sz, mint szeptember, sz, mint..."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2021/09/05/sz_mint_szeptember_sz_mint#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/16680392" border="0" /></a><br /></p>
vadgazdálkodás
vízivad
vadászati_idény
Chernel_István
vadászattörténet
0
Sz, mint szárcsa
Ha szeptember, akkor szarvasbőgés. És ekkor kezdődik a már-már feledésbe merült vízivad, a szárcsa vadászati idénye is.
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/coot.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/coot-6462783_1920.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2021/08/31/szarvasbogo_turak_549
Szarvasbőgő túrák 2021
2021-08-31T15:53:37+02:00
2021-08-31T15:53:37+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Az idén, a kánikula ellenére meglehetősen korán szólaltak meg a gímszarvasbikák.</p>
<p style="text-align: justify;">Az évről évre fokozódó érdeklődés következtében, pedig már most megkezdődött a szarvasbőgő túrák szervezése, illetve az <a href="https://www.termeszetjaro.hu/hu/list/erdolatogatasi-tilalom-es-korlatozas/126348631/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">erdőlátogatási korlátozások</a> bevezetése.</p>
<p style="text-align: justify;">Érdemes élni a szervezett túrák nyújtotta lehetőséggel, mivel, ha ilyenen veszünk részt, biztosan nem zavarjuk meg az ebben az időben a vadászterületeken zajló vadászatokat, illetve az ennek okán elrendelt erőlátogatási tilalmat. Továbbá jobb esélyünk van arra, hogy a területet jól ismerő szakvezető segítségével, tényleg tanúi lehessünk az őszi erdőn orgonáló szarvasbikák nászának.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/bog.jpg" alt="bog.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Mint minden vadlesnél, itt is vannak olyan jótanácsok, melyeket a siker érdekében érdemes szem előtt tartani. Természetesen terepi programról lévén szó, fontos az időjárásnak megfelelő öltözet. Válasszunk zárt lábbelit és ruházatot a kullancsok és szúnyogok ellen. Kerüljük a zizegős, susogós anyagú, élénk színű öltözéket, valamint lehetőség szerint minimális mennyiségű kozmetikumot használjunk, ha ragaszkodunk hozzá, de erős illatú parfüm, dezodor stb. nem ajánlott. Mobil és egyéb elektronikus készülékeinket természetesen némítsuk le vagy kapcsoljuk ki.</p>
<p style="text-align: justify;">Ha családdal együtt veszünk részt egy-egy ilyen túrán, lehetőség szerint nagyobb, már türelmes, csendben maradni tudó gyerekekkel induljunk útnak, hiszen a késői időpont miatt a fáradt, nyűgösködő kicsik könnyen megzavarhatják a megfigyelni kívánt állatokat, ezzel elrontva a többiek szórakozását. Természetesen a kisebb korosztálynak sem kell nélkülöznie a szarvasbőgés nyújtotta élményt, több hazai vadasparkban is találkozhatunk gímszarvassal, ahol szintén lehetőség nyílik meghallgatni őszi koncertjüket.</p>
<p style="text-align: justify;">Az alábbiakban mutatjuk, hogy hol van lehetőség szervezett keretek közt szarvasbőgést hallgatni.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A cikk folyamatosan frissül, de további információkért javasolt a szervezők honlapjának nyomon követése.</strong></p>
<p><a href="http://gemenczrt.hu/aktualis/hirek-aktualis/igazi-szarvasboges/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Augusztus 27. - Szeptember 11. Igazi szarvasbőgés – Gemenc Zrt., Pörböly </a></p>
<p><a href="https://www.zalaerdo.hu/hu/programajanlo/98/szarvasboges-hallgato-jarat" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 1-30. - Szarvasbőgés hallgató járat - Zalaerdő Zrt., Csömödér </a></p>
<p><a href="https://www.knp.hu/hu/programok/szarvasboges-az-orjegben-257" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 4. - Szarvasbőgés az Őrjegben – Kiskunsági Nemzeti Park, Császártöltés-Kiscsala</a></p>
<p><a href="https://parkerdo.hu/parkerdo/ismet-indulnak-szarvasboges-turak-pilisi-parkerdoben/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 7-től - Szarvasbőgés túrák a Pilisi Parkerdőben - Pilisi Parkerdő Zrt., Gödöllői, Valkói, Budapesti és Visegrádi Erdészete</a></p>
<p><a href="https://verteserdo.hu/customtype/szarvasboges-vertes/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 9- 25. – Szarvasbőgés a Vértesben – Vérteserdő Zrt., Kőhányás</a><a href="https://verteserdo.hu/customtype/szarvasboges-vertes/"></a></p>
<p><a href="https://www.facebook.com/boszenfai.szarvasfarm/photos/a.796011670442346/4396626633714147/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 10-26. Szarvasbőgés hallgató túrák – MATE Vadgazdálkodási Tájközpont, Bőszénfa</a></p>
<p><a href="https://onewithnature2021.org/assets/pdfs/programok_magyar.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 24- október 17. - Vadmegfigyelő és „szarvasbőgés-hallgató” traktoros túrák, Bőszénfa (Vadászati Világkiállítás keretében)</a></p>
<p><a href="https://www.dunaipoly.hu/hu/program/szarvasboges-es-csillagok-a-holdfenyben-1" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 10-16. Szarvasbőgés és csillagok a Holdfényben – Duna-Ipoly Nemzeti Park, Gerecsei Tájvédelmi Körzet, Ökofalu, Aggostyán</a></p>
<p><a href="https://anp.hu/tura/97" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 16., 17., 23., 24. - Szeptemberi szarvasbőgés az Aggteleki karszton - Aggteleki Nemzeti Park, Jósvafő</a></p>
<p><a href="https://taegrt.hu/2021/09/09/szarvasboges-tura-2/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 17. - Erdei szarvasbőgő túra - Sopron, Taeg Zrt.</a></p>
<p><a href="https://www.bekatutaj.net/vizitura/vizitura-gemencen-szeptemberben-szarvasboges" target="_self">Szeptember 17-19. Szarvasbőgés vízitúra Gemencen</a></p>
<p><a href="https://www.kmnp.hu/hu/programok/szarvasboges-a-kis-sarreten-96" target="_self">Szeptember 18. Szarvasbőgés a Kis-Sárréten - Körös-Maros Nemzeti Park, Biharugra</a></p>
<p><a href="https://www.bp-erdo.hu/hu/csaladi-nap-lujza-major-rendezvenykozpontnal" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 18. Szarvasbőgés hallgatás - Budapesti Erdőgazdaság Zrt., Lovasberény (Lujza-majori családi nap keretében)</a></p>
<p style="text-align: left;"><a href="http://www.eszakerdo.hu/magyar/erdeivasut/2021/paev_szarvasboges_2021-09-06/szarvasboges_210918p_plakat2.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 18. Szarvasbőgés-hallgató vonatozás Pálházán - Északerdő Zrt.</a> </p>
<p><a href="https://www.dunaipoly.hu/hu/program/szarvasboges-kiralyreten" target="_self">Szeptember 17-19. Szarvasbőgés Királyréten – Duna-Ipoly Nemzeti Park, Királyrét</a> </p>
<p><a href="https://nagyborzsonyikisvasut.hu/cikkek/szarvasboges-expressz-nagyborzsonyben-2021-73678/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 17., 25., Szarvasbőgés Expressz Nagybörzsönyben - Nagybörzsönyi Erdei Vasút, Nagybörzsöny</a></p>
<p><a href="https://www.facebook.com/Muzeumvasut/events" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 18., 25. - Szarvasbőgés hallgató különvonat - Kemencei Erdei Múzeumvasút, Kemence</a></p>
<p><a href="https://www.facebook.com/egererdo/photos/a.165070620246041/4316808048405590/?type=3&theater" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 18, 25. - Szarvasbőgő kisvonat - Egererdő Zrt., Mátravasút, Gyöngyös</a></p>
<p><a href="https://www.facebook.com/egererdo/photos/a.165070620246041/4316789708407424/?type=3&theater" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szeptember 18. Szarvasbőgő kisvonat - Egererdő Zrt., Szalajka-völgy</a></p>
<p><a href="https://onewithnature2021.org/assets/pdfs/programok_magyar.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Október 9-24. - Szarvasbőgés-hallgatás kisvasúttal, Kaszó Zrt. (Vadászati Világkiállítás keretében)</a></p>
<p><a href="https://onewithnature2021.org/assets/pdfs/programok_magyar.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Október 16., 23. - Dámbarcogás-hallgatás kisvasúttal, Kaszó Zrt. (Vadászati Világkiállítás keretében) </a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F08%2F31%2Fszarvasbogo_turak_549%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F08%2F31%2Fszarvasbogo_turak_549%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F08%2F31%2Fszarvasbogo_turak_549%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szarvasbőgő túrák 2021"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2021/08/31/szarvasbogo_turak_549#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/16675894" border="0" /></a><br /></p>
programajánló
vadgazdálkodás
természetjárás
gímszarvas
szarvasbőgés
vadászati_idény
0
Szarvasbőgő túrák 2021
Hallgassuk az idei szarvasbőgést is szervezett túrákon. Hogy hol, az kiderül a bejegyzésből.
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/bog.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/bog.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2021/08/01/valtozo_idok_valtozo_teritek
Változó idők, változó teríték
2021-08-01T15:25:30+02:00
2021-08-01T15:25:30+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Egyre gyakrabban látni, főként őzbak vadászatot, de egy-egy nyári vaddisznó vagy ragadozó elejtését követően, hogy a hagyományosnak számító leveles faágak – kényszerhelyzetben kultúrnövények – mellett megjelennek a virágok is a terítéken. Nyilván a tavaszi/nyári vadászati lehetőségek miatt adja magát ez megoldás.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/ffb28113beee4c488363f20783ce9390.jpg" alt="ffb28113beee4c488363f20783ce9390.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="552" height="311" /></p>
<p style="text-align: justify;">Bár van akinek kimondottan kellemes látvány, ha egy-egy szépen elrendezett teríték szélén helyet kap néhány szál pipacs, repce, vadvirág vagy pár gallynyi virágzó orgona, esetleg vadgyümölcs ág, a jóízlés határain belül, de maximálisan érthető, ha a hagyományokhoz jobban ragaszkodó vadásztársak ezt helytelenítik. (Bár ízlésről nem érdemes vitatkozni, mindenkinek más, amit szépnek talál, a hagyományok pedig időben és térben is változhatnak.)</p>
<p style="text-align: justify;">Mivel a világon nincsen olyan téma, ami ne osztaná meg az embereket, így nyilvánvalóan ezzel a kérdéssel sincs ez másként. Ahogy már említettem, vannak, akik a vadászhagyományokhoz való ragaszkodásra hivatkozva ellenzik a virágok terítéken való elhelyezését, de kétségtelen, hogy változó világunkban a hagyományok is alakulnak, formálódnak. A vadászati tradíciók szerint elfogadható fenyő, tölgy, bükk vagy éger ág sokszor nem áll rendelkezésre, pláne az alföldi területeken, így aki terítéket akar készíteni ilyen helyen, kénytelen más megoldás után nézni. Persze szóba jöhetnek más fásszárú fajok leveles ágai például az akác, vagy ahogyan már említettem más lehetőség híján, akár kultúrnövények is. A teríték készítés szabályairól számos szakkönyv értekezik, így nem is mennék bele ebbe, annál is inkább, mivel az én fejemben egészen más jellegű gondolatok ütöttek szeget a teríték kapcsán…</p>
<p style="text-align: justify;">Az, hogy mennyire új keletű, illetve elfogadott a terítékre kerülő virágok divatja, mindenképp érdekes kérdés. Régebbi szaklapokban (pl. ezredforduló környékén megjelent Nimródban) is találkozhattunk már virággal díszített teríték fotókkal, azt gondolom, hogy a közösségi médiában való megjelenés az, ami miatt gyakrabban szemünk elé kerülnek az ilyen módon feldíszített terítékek és ezek az online keringő, mindenki számára elérhető képek azok, amik miatt úgy érezhetjük, hogy a felerősödött ez a jelenség.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/2015_teritek_2015.jpg" alt="2015_teritek_2015.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="556" height="309" /></p>
<p style="text-align: center;">Terítékfotó napjainkból</p>
<p style="text-align: justify;">A virágok megjelenése és a hozzájuk fűződő évek óta fel-fel lobbanó parázs viták kapcsán felmerült bennem az is, hogy egyáltalán mióta készítünk terítéket? Nos, mikor megfogalmazódott bennem ez a kérdés, még nem sejtettem, hogy milyen nagy fába vágom a fejszémet. A terítékről és annak elkészítésének szabályairól minden, magára valamit is adó szakkönyv ír, de ennek a hagyománynak a kialakulásáról, meghonosodásáról vajmi kevés információt találtam.</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy Csőre Pál fogalmaz, maguk a vadászati szokások ősrégiek. De nem szabad összetéveszteni azokat a vadászati etika szabályaival, mert a kettő nem mindig fedi egymást. A vadászati kultúra körébe tartozó jelenségként tekinthetjük azokat a szokásokat, amelyek már nem annyira az elejtés célszerűségére irányulnak, hanem az emberi szellem játékosságát, pompát, szertartást kedvelő természetét juttatják kifejezésre (mint például a terítékkészítés, a töret átadás, stb.). A fejlődésnek abban a szakaszában, mikor a vad elejtésének technikája nem kötötte le teljesen az ember tevékenységét már jutott idő, erő, érdeklődés ezekre is.</p>
<p style="text-align: justify;">Hazánk vadászati kultúrája mind földrajzi elhelyezkedésünk, mind történelmünk okán a német vadászati hagyományokban gyökerezik, így a teríték készítés gyakorlata is vélhetően onnan származik, az viszont a múlt homályába vész, hogy mikor vált általános szokássá. Az 1800-as évek vége felé szinte robbanásszerű fejlődésnek indult a hazai vadászati kultúra, a magyar nyelvű vadászati irodalom megjelenésével, a trófea kiállítások és bírálatok hagyományainak megteremtésével. Leginkább talán ekkorra datálható a terítékkészítés elterjedése. És itt, azt hiszem inkább az elterjedésen van a hangsúly, mivel már ettől korábbi terítékekről is tudunk. (Persze ahogy sok minden mást, úgy a vadászati kultúra fejlődését is jelentősen visszavetették a világháborúk.)</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1897_teritek_1897.jpg" alt="1897_teritek_1897.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;">Rampolt uradalmi főerdész, 1897.</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogyan Pálosné Nagy Rózsa írja a <a href="https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_agria27_28/?pg=478&layout=s" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Vadászavatás a Mátra alján </a>című tanulmányában: <em>„Főuraink birtokaikon előszeretettel alkalmaztak cseh, morva, illetve német jágerokat. Ennek oka, hogy a cseh és német területek vadászati kultúrája magasabb szintű volt jóval, mint a hazai. Cseh- és Morvaországban pl. a vadászati jog első nyomai már a 9. századtól föllelhetők, a 13-14. századtól pedig tudatosan alakítják úgy az erdőket, hogy azokat alárendelhessék a vadászatnak. A magyar földre került idegen jágerok munkájuk során saját vadászszokásaikat alkalmazták, melyek az idők folyamán meghonosodtak.” </em>Tehát talán nem járunk tévúton, ha valahonnan innen közelítve próbáljuk felgöngyölíteni ennek a tradíciónak az eredetét.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár nem „idegen jágerok” munkájának eredményeként, de egy korai terítékről olvashatunk Sánta Ákos: Fejedelmi halali. Az erdélyi fejedelmek vadászatai című tanulmányában (Sánta Ákos: Fejedelmi halali. Az erdélyi fejedelmek vadászatai. In: Reformer vagy lázadó? Bethlen Miklós és kora. Szerkesztette: Horn Ildikó-Laczházi Gyula), mely I. Rákóczi György fejedelemhez kötődik. Az azt megelőző sikeres vadászatról Szalárdi János, 17. századi erdélyi hivatalnok és történetíró számolt be a Siralmas magyar krónikája című írásában. A sok farkasáról hírhedt Mezőségen, Novaj község környékén egy alkalommal „<em>egy sűrű cserébül huszonötöt fogatott vala ki nagyokat, egy kurtával együtt, melly azon a vidéken igen híres volt, hogy sok károkat tenne, valamerre fordulna”</em>. Kevés adatunk van arra, hogy a teríték készítés valamint a vad iránti végtisztesség megadásának szokása mennyire volt elterjedt akkoriban (az 1600-as évek közepéről beszélünk!). A fent említett 25 farkas viszont a mai terítékekhez hasonló módon lett kiállítva Szentpáli János novai házának ebédlőjében: <em>„mind egy széltében hasokra alá, lábokat, farkokat elnyújtva, fogokat kivicsorítva, nyujtóztatva”</em> lettek megmutatva a fejedelemasszonynak, és az udvarnál akkor jelen lévő nemes asszonyoknak és uraknak.</p>
<p style="text-align: justify;">A már említett 19. század végi, a vadászati kultúrát érintő jelentős fejlődés hatására több gyakorlati útmutató, szakirodalom született ebben az időszakban. Ilyen például Pák Dienes Vadászattudománya (1829.), Belházy Jenő- Szécsi Zsigmond- Illés Nándor: A vadászati ismeretek kézikönyve (1892.) vagy Cserszilvásy Ákos (aka Vajda János), A vadászat mestere (1896.) című könyve, ám egyikben sem található semmilyen útmutatás, leírás a teríték készítésével kapcsolatban, ami meglehetősen elgondolkodtató. A kérdés, hogy vajon a terítékkészítés a 19. század végén még kevésbé volt elterjedt, vagy éppenséggel annyira általános volt, hogy nem is igazán érdemelt külön említést (ezt gondolom a legkevésbé valószínűnek), vagy a szabályai még kellőképpen képlékenyek voltak ahhoz, hogy nem foglaltak állást elődeink ebben a kérdésben. Azt viszont elképzelhetetlennek tartom, hogy akár ekkoriban, akár korábban a nagyterítékű vadászatokat követően ne lett volna valamiféle, kvázi seregszemléje az elejtett vadnak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1900_fortepan_buzinkay_geza_web.jpg" alt="1900_fortepan_buzinkay_geza_web.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="615" height="418" /></p>
<p style="text-align: center;">Teríték az 1900-as évek elejéről (Fortepan/Buzinkay Géza)</p>
<p style="text-align: justify;">Ez utóbbit támasztja alá a Vadász és Versenylap 1859-ben megjelent Vadászrajzok című folytatásos írásban említésre kerülő róka teríték<em>: „Itt, </em>(Szabolcsban, a Szerk.)<em> hol egy-egy vadászaton 20 — 30 darab rókát láték egymás mellett kiterítve, tapasztalám azt is, hogy egy róka sem hasonlít a másikhoz, hanem a szőrnek szinvegyületében van mindannyiban könnyen észrevehető különbség.”.</em></p>
<p style="text-align: justify;">Forgách Sándor: Magyar-német, német-magyar vadászműszótár és magyarázata (1875.) című könyvében csak egy rövid szómagyarázattal találkozunk a terítékre vonatkozólag, sem a sorrend, sem egyéb szabályok nem kerülnek említésre: <em>„teríték die Strecke — szabályszerűleg intézett hajtó-vadászat befejeztével a lelőtt vadak fajuk szerént sorba rakatnak — das Wild wird gestreckt</em>”.</p>
<p style="text-align: justify;">Később, Hőnig István a Vadászati műszótár (1889.) című könyve is igazolni látszik azt a gondolatot, miszerint a nagyobb vadászatokat követően készült teríték. A könyv első részében a vadászati terminológiát ismerteti a szerző az olvasóval. Itt találkozhatunk a teríték fogalmával az úgynevezett „német” vagy „kerített” vadászati mód ismertetésénél, mely során szövetekkel, hálókkal, rémzsinegekkel és cafatokkal bekerítik a vadat, és a hajtók, valamint a felszerelés segítségével mind kisebb területre szorítják, az úgynevezett kamarába, ahol aztán elejtik őket. (Hazánkban is zajlottak a 18–19. században ilyen vadászatok, például az ozorai fővadászatok a herceg Esterházy család Tolna megyei birtokán).</p>
<p style="text-align: justify;">Tehát ezeknél a nagy terítékű vadászatoknál az alábbiak szerint alakult a teríték: <em>„A vadászat után az elejtett azaz meglőtt vadat jobbról az ernyő </em>(a szövetek, hálók, a Szerk.)<em> előtt terítik (a vad terítékre kerül), azaz zöld gallyakból készített alátétre fektetik és pedig fejjel az ernyő felé a következő sorrendben: szarvasbikák, suták, dámbikák, őzbakok, őzsuták, a ragadozók és kártékonyak sorrendben.”</em> Itt már megjelenik a vadfajok közötti sorrendiség.</p>
<p style="text-align: justify;">Szintén ebben, a Hőnig féle Vadászati műszótárban találjuk a „terítő” fogalmát a magyar-német, német-magyar szószedetben az alábbi magyarázat mellett: „<em>Terítő (Strecke) zöld gallyakból készült alátét, a melyre a hajtásban vagy az egész vadászati napon át lőtt minden fő-, serte- és ragadozó-vad bizonyos sorrendben egymás mellé rakatik; terítőre hozni (strecken. erlegen) a. m. meglőni ; térítőre került (erlegt), meglövetett.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1912_teritek_szzs.jpg" alt="1912_teritek_szzs.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;">Az ifjú Széchenyi Zsigmond első őzbakjával, 1912. </p>
<p style="text-align: justify;">A majd 40 évvel később, Kékessy László által írt A magyar vadász kézikönyve című műben (1925.) is csak az alábbi, immár újdonságnak nem számító információt találjuk a terítékre vonatkozóan: <em>„Teríték. = Nagyobb vadászatok után a lőtt vadakat vad- nemek szerint külön sorba rakják. Ez a teríték.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ezt követően a későbbi, gróf Festetics Pál által írt, A vadőr tudnivalói (1935.) című kötetben viszont már a vadőr feladatai közt találjuk a teríték kialakítását, annak elrendezését.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1930_teritek_1930.jpg" alt="1930_teritek_1930.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="483" height="663" /></p>
<p style="text-align: center;">Apróvadas teríték az 1930-as évekből</p>
<p style="text-align: justify;">A virág kérdéshez visszakanyarodva nem hiszem, hogy ez a kérdés fekete vagy fehér, hiszen az általános javaslat az, hogy a teríték készítéshez lehetőleg - a természet adottságaihoz igazodva - az elejtés helyén az év adott időszakában található növényeket használjuk, ami tavaszi, nyári vadászati idényben a zöld lombos ágon kívül jellemzően valamilyen virágzó növény.</p>
<p style="text-align: justify;">Valami hasonlót gondolhatott Nadler Herbert is, bár nem a teríték kialakítása kapcsán, de az 1930-ban megjelent A Természet című lap hasábjain írja az alábbiakat: <em>„Az őzbaknak, mint vadászzsákmánynak legszebb és legméltóbb kerete a gerle- és kakukkszótól, rigó- füttytől hangos, sötétzöld erdő övezte, ezernyi tarka virágtól ékes erdei rét.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1930_nadler_ozbak_1930.jpg" alt="1930_nadler_ozbak_1930.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="542" height="390" /></em></p>
<p style="text-align: center;">Nadler Herbert által elejtett bak, 1930.</p>
<p style="text-align: justify;">A másik ok, ami miatt nem gondolom, hogy a virágos terítékek felett pálcát kéne törnünk, az az, hogy a tradíciók is változnak, még ha a vadászetika alapelvei közt találjuk a hagyományőrzést is. Ha régebbi, mondjuk az 1900-as évek elejéről, közepéről származó terítékfotókat nézünk, szembeötlő lehet azok puritánsága. Több ilyen terítéket láthatunk Izabella főhercegasszony által készített képeken, vagy később Nadler Herbert fotóin, pedig gyanítom ők is, illetve vadászataik vezetői, kísérőik a lehető legteljesebb mértékben tisztában voltak a teríték készítés akkori szabályaival, a vadászati etikával.</p>
<p style="text-align: justify;">A szokások bizony változnak, és az 1900-as évek egyszerű terítékeit felváltották a díszesebb terítékek, persze ez nem egyik napról a másikra történt, hanem szépen fokozatosan. Azért azt semmiképp ne felejtsük el, hogy vadászat ekkoriban kiváltság volt, így elsősorban a nemesi rétegnek köszönhetően terjedtek el ezek a ma már minden vadász számára kötelező érvényű szokások és váltak hagyománnyá.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1930_storcz_matyas.jpg" alt="1930_storcz_matyas.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;">Storcz Mátyás Gödöllőn, 1930-as évek</p>
<p style="text-align: justify;">Ismét visszakanyarodva a virágokhoz, az 1950-es években, ha nem is itthon, de az akkori Csehszlovákiában már valószínűleg kerültek virágok is a terítékre, legalábbis a Magyar Vadász 1956. évi 7. számában megjelent csehszlovákiai tanulmányútról beszámoló jegyzet szerint.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1956_teritek_1956.jpg" alt="1956_teritek_1956.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="547" height="348" /></p>
<p style="text-align: center;">Terítékfotó, 1956.</p>
<p style="text-align: justify;">Az, hogy a szokások változnak vitathatatlan, hiszen ha csak abból indulunk, ki, hogy mik a teríték készítéséhez ajánlott fafajok, akkor már sokszor az éves trófeamustrák is elvéreznének ezen, hiszen hányszor találkozhatunk az igen dekoratív, ám Észak-Amerikában honos vörös tölgy leveles ágaival, melyek közt kétség kívül jól mutatnak a kiállított trófeák. Persze tölgynek tölgy, az vitathatatlan, de hát az orgona és a virágzó vadgyümölcsök is fásszárúak… Fogást találni persze bármin lehet. Kérdés, hogy érdemes-e?</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/2009_damok.jpg" alt="2009_damok.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;">Terítékfotó vörös tölggyel 2009-ből</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/2011_teritek.jpg" alt="2011_teritek.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;">Terítékfotó, 2011-ből</p>
<p style="text-align: justify;">Az hogy már a régebben virágok lettek volna a terítéken nem valószínű, de nem is zárhatjuk ki teljesen, hiszen egyrészt jóval kevesebb terítéket örökítettek meg az utókor számára, másrészt ezek a fekete-fehér fotók általában nem közeli képek voltak, így véleményem szerint nem minden esetben állapíthatók meg a felhasznált növények (nyilván a fenyő- és tölgyágak egyértelműen felismerhetők).</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1977_teritek.jpg" alt="1977_teritek.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="350" height="433" /></p>
<p style="text-align: center;">Terítékfotó, 1977-ből. A virágok valószínűleg nem véletlenül kerültek a képre.</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy teríték összképe változott az elmúlt évtizedek során, úgy ma sem állíthatjuk meg a változásokat, forgathatjuk vissza az idő kerekét, egyedül a változás állandó (csak hogy közhelyeket puffogtassak). Aztán, hogy a terítékre kerülő virágok velünk maradnak-e, vagy mint egy-egy divathullám eltűnnek, ezt ma még nem tudhatjuk.</p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F08%2F01%2Fvaltozo_idok_valtozo_teritek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F08%2F01%2Fvaltozo_idok_valtozo_teritek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F08%2F01%2Fvaltozo_idok_valtozo_teritek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Változó idők, változó teríték"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2021/08/01/valtozo_idok_valtozo_teritek#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/16646086" border="0" /></a><br /></p>
vadgazdálkodás
trófea
vadászattörténet
0
Változó idők, változó teríték
Ahogyan mindennapi életünk, úgy a vadászszokások is változnak az évszázadok során. Miért lenne ez másként a terítékkel?
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/ffb28113beee4c488363f20783ce9390.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/ffb28113beee4c488363f20783ce9390.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2021/05/24/zold_varangy
Zöld varangy
2021-05-24T19:56:33+02:00
2021-05-24T19:56:33+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">Új cikk sorozat indul idén, melyben hónapról hónapra bemutatkoznak 2021 Év Fajai. Egy rövid összesítést már olvashattatok róluk, de az elkövetkezendő hónapok során mindegyiküket szeretnénk kicsit jobban körül járni. Januárban a <a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2021/01/30/konkoly_947" target="_blank" rel="noopener noreferrer">vetési konkolyról</a>, februárban az <a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2021/02/14/orias_bocskorosgomba" target="_blank" rel="noopener noreferrer">óriás bocskorosgombáról</a>, márciusban a <a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2021/03/27/kacsafarku_szender_683" target="_blank" rel="noopener noreferrer">kacsafarkú szenderről</a>, áprilisban pedig a <a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2021/04/24/lisztes_berkenye" target="_blank" rel="noopener noreferrer">lisztes berkenyéről</a> olvashattatok részletesebb írást. Most pedig az idei Év Kétéltűjét, a zöld varangyot ismerhetitek meg alaposabban.</p>
<p style="text-align: justify;"><span>A </span><a href="http://www.mme.hu/khvsz/keteltu-es-hullovedelmi-szakosztaly-0" target="_self">Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya</a><span> 2012 óta évente váltakozva egy-egy hazai hüllő- vagy kétéltűfajra irányítják a figyelmet azzal, hogy megnevezik az Év Fajaként. Idén a megtisztelő Év Kétéltűje címet a zöld varangy<em> (Bufo viridis)</em> nyerte el.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/frog-1795895_1920.jpg" alt="frog-1795895_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="515" height="386" /></span></p>
<p>„Mintha lába kelne valamennyi rögnek,<br /> Lomha földi békák szanaszét görögnek”</p>
<p>(Arany János: Családi kör /részlet/)</p>
<p style="text-align: justify;">Arany János fenti szavai ma is találóan írják le a varangyokat, ugyanis a szépen mintázott zöld varangy előszeretettel tanyázik az emberi települések környékén, udvarokban, vasúti állomásokon, tanyákon, ahol a nappali órákra rendszerint többedmagával rejtőzik el. A bolygatott és a városi élőhelyeken (parkokban, kertekben) is jól érzi magát. Küszöbök alól, földi lyukakból csak a szürkület beállta után bújnak elő és ettől kezdve hajnalig vadásznak férgekből, rovarokból, csigákból, gilisztákból álló zsákmányukra, mellyel sok esetben nagy hasznot hajtanak kert tuljdonosoknak. Nagyobb egyedszámban található olyan helyeken, ahol gyakoriak a rágcsálók, mert üregeiket előszeretettel használják búvóhelyül. A zöld varangy áprilisban petézik, lárvái nagyobb tócsákban, vizesárkokban, kubikgödrökben fejlődnek. A hímek jellegzetes pirregő hangot hallatnak, de ha feléjük közeledünk, gyorsan a víz alá buknak.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/640px-bufo_viridis_in_the_center_of_botevgrad_bugaria_04.jpg" alt="640px-bufo_viridis_in_the_center_of_botevgrad_bugaria_04.jpg" class="imgnotext" width="435" height="327" /></p>
<p style="text-align: justify;">A zöld varagy sokkal jobban tűri a száraz élőhelyi feltételeket, mint más kétéltűek, nagy távolságokra elmegy a vízterektől. A csatornákat, mint ökológiai folyosókat gyakran használja terjedése során. Annak ellenére, hogy széles körben elterjedt, közismert fajról van szó, sokan tartanak a zöld varangy mérgétől: tény, hogy az állat bőrének mirigyei bufotoxint termelnek, ennek erejét azonban gyakran túlbecsülik, az anyag hétköznapi körülmények között az emberre teljesen veszélytelen. A váladék szembe vagy nyálkahártyára jutva csípő, égető érzést okozhat, ez azonban bő vízzel történő öblítéssel gyorsan orvosolható, szív- és érrendszeri panaszokat csak akkor okozhat, ha az ember megeszi a varangyot, ez persze több szempontból sem javasolt. Például azért sem, mert a zöld varangy, mint Magyarországon minden kétéltű és hüllő védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint.</p>
<p style="text-align: justify;">Emellett az is a tévhit kategóriába tartozik, hogy vizeletével az ember szemébe célozva elvakítani próbálna bárkit is. Gyakran előfordul ugyan, hogy a kézbe vett varangy ijedtében lepisili az embert, vizeletétől azonban nem kell tartani, és vizelete a bőrre jutva sem okoz ragyákat vagy hegesedést. Mindenesetre célszerű tartózkodnunk a varangyok vagy bármilyen más kétéltű kézbevételétől, ha valamilyen okból mégis így teszünk, akkor viseljünk gumikesztyűt és alaposan mossunk utána kezet! Erre azonban főként a kétéltűek védelmének érdekében van szükség, ugyanis néhány éve hazánkban is megjelent egy agresszívan terjedő gombafertőzés, a kitridiomikózis, ami a kétéltűek, köztük a békák bőrét támadja meg.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/toad-4228889_1920_ne.jpg" alt="toad-4228889_1920_ne.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="425" height="319" /></p>
<p style="text-align: justify;">A békák számára kulcsfontosságú a bőrlégzés, a gomba hatására azonban megvastagszik a bőrük, amin keresztül nem tudnak lélegezni és a nedves bőrön át az életműködésükhöz elengedhetetlenül fontos ionok sem tudnak bejutni, felborul a szervezet egyensúlya, és végül leáll az állat szíve. A betegséget okozó Batrachochytrium dendrobatidis nevű gombafajt 1998-ban írták le. A gomba származási helyén, vagyis a Kelet-Ázsiában élő békákon nem okoz problémát, mert az ő szervezetük már alkalmazkodott hozzá, amint azonban átkerült olyan fajokra, amelyek korábban még nem találkoztak vele, komoly betegségeket okoz.</p>
<p style="text-align: justify;">A betegség már Nyugat-Európában is elterjedt. A gomba hazánkban is jelen van már, de olyan esetről nem tudnak a kutatók, hogy egy egész állomány elpusztult volna, az persze elképzelhető, hogy vannak olyan egyedek, amelyek legyengülnek és elpusztulnak a gomba miatt, de eddig még nem találtak ilyeneket. Ennek az is lehet az oka, hogy a közép-európai fajok kevésbé fogékonyak a fertőzésre, illetve hogy az itt kialakult klíma nem kedvez annyira a gomba szaporodásának, de az is elképzelhető, hogy a nálunk megtalálható változat kevésbé fertőző.</p>
<p style="text-align: justify;">Van egy másik gombafaj faj, a Batrachochytrium salamandrivorans, ami a farkos kétéltűeket, a foltos szalamandrát és a gőtéket fenyegeti. Ez is Ázsiából jött, és egyelőre csak Európában van jelen. Azt már biztosan tudják, hogy a kedvtelésből tartott terráriumi példányokkal került be Európába, és az elengedett példányok által került ki a természetbe.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/green-2091814_1920.jpg" alt="green-2091814_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="546" height="364" /></p>
<p style="text-align: justify;">Tehát már csak azzal, hogy nem vesszük kézbe a kétéltűeket nagyban csökkenthetjük az esetleges gombás fertőződésük esélyét. Emellett más módon is hozzájárulhatunk védelmükhöz. Például azzal, hogy egy-egy túra végén letisztítjuk a lábbelink talpát. Ez azért fontos, mert a cipő talpán levő repedésekben ott maradó nedves sárral a gomba átkerülhet egyik élőhelyről a másikra, ahol aztán tovább tud terjedni.</p>
<p style="text-align: justify;">Emellett azonban sajnos klasszikusnak mondható veszélyek is leselkednek a zöld varangyra. Mivel kedveli a települések nyújtotta élőhelyeket, így sajnos lakott területeken a zöld varangyokat gyakran gázolják el a gépjárművek, esős éjszakákon tömegesen hullanak el közútjainkon. Sajnos sokszor esnek áldozatául a kutyáknak, macskáknak, melyek ugyan el nem fogyasztják őket, de mire megtanulják a bufotoxin hatását, addig jó néhány varangyot sebesítenek meg, mely később a békák pusztulását okozza.</p>
<p style="text-align: justify;">A zöld varangyra nézve a legnagyobb veszélyt szaporodóhelyeinek eltűnése jelenti. A klímaváltozás okozta aszályok idő előtt kiszárítják a faj által kedvelt időszakos vizeket, megnehezítve a varangyok szaporodását. A szökőkutak és más meredek falú mesterséges vízterek azonban akármilyen csábítóak, gyakran csapdaként működnek az átalakuló fiatalok számára. Ha átalakulásuk után a varangyok nem tudják elhagyni a vizet, akkor általában belefulladnak. Ez könnyen kiküszöbölhető egy, a medence falához támasztott, a peremig felérő deszkával, mely menekülési lehetőséget nyújt a varangyoknak.</p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F05%2F24%2Fzold_varangy%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F05%2F24%2Fzold_varangy%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F05%2F24%2Fzold_varangy%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Zöld varangy"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2021/05/24/zold_varangy#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/16570758" border="0" /></a><br /></p>
természetvédelem
Év_Kétéltűje
Év_Fajai
0
Bemutatkozik 2021 Év Kétéltűje, a zöld varangy
Nem nyálkás, nem pisil a szemedbe, sőt segít kártevő mentesen tartani a kertedet. Ismerd meg az Év Kétéltűjét!
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/frog-1795895_1920.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/frog-1795895_1920.jpg
https://vadaszerdo.blog.hu/2021/05/07/trofea_kultusz
Trófea kultusz
2021-05-07T09:41:25+02:00
2021-05-07T09:41:25+02:00
Erdőnjáró
https://blog.hu/user/1466714
<p style="text-align: justify;">A vadászat egyidős az emberiséggel, ezt bátran kijelenthetjük. De az, hogy mióta gyűjtik a trófeákat a vadászok, az korántsem ennyire egyértelmű, annál is inkább, mivel a különböző országok, nemzetek vadászati kultúrája a mai napig eltérő a trófea jelentőségét illetően. A trófeák gyűjtésének kultusza elsősorban a német gyökerű vadászati kultúrájú országokra jellemző, melynek centruma Németország és az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területe.</p>
<p style="text-align: justify;">Emellett Európát további három nagy régióra oszthatjuk a vadászati kultúra terén tapasztalható különbségek alapján. Az angolszász vadászati kultúrához elsősorban Anglia és Írország területe tartozik, ahol a vadászatot sportként, társasági eseményként értelmezik. A skandináv vadászati kultúrát (Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország) hús centrikusság jellemzi, itt a vadászat leginkább „betakarítás” jellegű, melyet a kisebb-nagyobb települések lakói ünnepélyes, közösségi eseményként élnek meg. A mediterrán térségben (Franciaország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, illetve a Földközi-tengeri szigetek) a vadászat a többség számára extravagáns szórakozási forma, mely többnyire társas vadászatok formájában zajlik.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1_kep_trofeak.jpg" alt="1_kep_trofeak.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="259" height="383" /></p>
<p style="text-align: justify;">A trófea szó maga, igen régi, a görög „tropaion”-ból ered, győzelmi jelképet, harc után begyűjthető zsákmányt jelent. <a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2020/10/26/vadaszekszerek" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Vadászékszerként</a>, kvázi trófeát, már az ősember is gyűjtött, illetve ő viselte magán, a feltételezések szerint azonban nem csak díszként, hanem babonából, egyfajta szerencsehozó, óvó talizmánként hordta az általa elejtett állatok fogait, karmait, csontjait. Persze az elejtett állat minden porcikája felhasználásra került, a hús mellett a bőrök, csontok, agancsok, szarvak is. Ez a történelem során mindig így volt. De ekkor még a gereznákra, agancsra, szarvra, mint értékes alapanyagra tekintettek, melyekből ruhák, ruházati kiegészítők (pl.: gombok) és egyéb használati tárgyak készültek.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/2_kep_gombok.jpg" alt="2_kep_gombok.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="385" height="288" /></p>
<p style="text-align: justify;">A klasszikus, mai értelemben vett trófea kultusz, a trófeák gyűjtése és a nagyságukban valamint mennyiségükben, különlegességükben való vetélkedés mai hagyományai a nemesek és arisztokraták vetélkedéséig vezethetők vissza. A középkori Európában kevéssé becsülték a trófeákat, leginkább az elejtett állat mérete számított. Később, a barokk korban és az az azt követő időszakokban már egyre inkább felértékelődtek a ritka és veszélyes állatok agancsai, szarvai, agyarai vagy fogai és karmai az elejtőik erejét és vadásztudását hirdették. Európa országaiban számos kastélyban őriztek meg több agancsokat, melyek azért maradtak fenn, mert mint trófeáknak értékük volt. Az ember azonban versengő típus, így a természetesen a vadászok is igyekeztek túlszárnyalni egymást. Kezdetben az elejtett állat súlya, illetve a teríték nagysága volt az, amiben versengtek, később áttolódtak a hangsúlyok a trófeákra. Szempont volt a különlegesség és az ágak száma is. Persze a vetélkedéshez nem voltak elegendőek a szubjektív szempontok, valahogyan mérhetővé, összehasonlíthatóvá kellett tenni a trófeákat. Ez a folyamat vezetett végül a különböző trófeakiállítások és trófeabírálati rendszerek kialakulásához a 19. század végén.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/vadaszlap_1885.jpg" alt="vadaszlap_1885.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="447" height="363" /></p>
<p style="text-align: center;">Vadászlap, 1885.</p>
<p style="text-align: justify;">Az első hazai nyilvános trófeakiállítást 1871. május 11-14. közt Budapesten rendezték meg a Nemzeti Lovardában, 25 kiállító közel 150 trófeájával, melyek közt gím-, dám- és őzagancsok, valamint mufloncsigák szerepeltek. Később, 1881-től kezdve trófea kiállítások gróf Nádasdy Ferenc érdemeként minden évben a bőgést követően megrendezésre kerültek, 1914-ig. Ezt követően az I. világháború és utóhatásai miatt az éves kiállítások szüneteltek Magyarországon.</p>
<p style="text-align: justify;">Persze nem csak ilyen jellegű trófeák voltak megtalálhatóak a vadászkastélyok, nemesi kúriák falain, hanem az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején kimondottan divatosnak számítottak a terítékre hozott madarak – siket- és nyírfajdkakas, túzok kakasok – farktollaiból és nyakpreparátumaiból készült összeállítások vagy aggatékként való kikészítésük. A trófeás nagyvadak általában nyakpreparátumként vagy kiskoponyával díszes táblára szerelve kerültek a vadászotthonok falaira, de nem volt ritka a bőrükből készült szőnyeg sem. A kisebb testű vadfajok egész alakos dermoplasztikaként kerültek megörökítésre. A kiskoponyás trófeák a 19. század vége felé kezdtek kimenni a divatból. Persze az ilyen átmenetek nem egyik napról a másikra történtek. De a következő évtizedekben már egyértelműen a nagykoponyával kikészített trófeák terjedtek el.</p>
<table width="597" height="255">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 289px;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/4_kep_grof_nadasdy_ferenc_dohanyzoja_nadasdladany_fortepan_budapest_fovaros_leveltara_klosz_gyorgy_fenykepei_web.jpg" alt="4_kep_grof_nadasdy_ferenc_dohanyzoja_nadasdladany_fortepan_budapest_fovaros_leveltara_klosz_gyorgy_fenykepei_web.jpg" class="open-in-modal imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></td>
<td style="width: 292px;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/3_kep_jozsef_agost_foherceg_ebedloje_kis-tapolcsany_fortepan_budapest_fovaros_leveltara_klosz_gyorgy_fenykepei_web.jpg" alt="3_kep_jozsef_agost_foherceg_ebedloje_kis-tapolcsany_fortepan_budapest_fovaros_leveltara_klosz_gyorgy_fenykepei_web.jpg" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></td>
</tr>
<tr>
<td style="width: 289px; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">gróf Nádasdy Ferenc dohányzója, Nádasdladány </span></td>
<td style="width: 292px; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">József Ágost főherceg ebédlője, Kis-Tapolcsány </span></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;">(Fortepan Budapest Főváros Levéltára Klösz György fényképei)</p>
<p style="text-align: justify;">A trófea kultusz fejlődését jelzi, hogy a kiállítások mellett megjelent az első trófeakönyv is, mely számos nagyvad faj legjobb trófeáit mutatja be. Ez a kiadvány, a brit James Rowland Ward, Records of Big Game című katalógusa volt. A kezdetben londoni preparátorként dolgozó Rowland Ward volt az első, aki először 1892-ben jelentetett meg ilyen típusú rekordkönyvet, mely valójában az első vadászati trófeakönyvnek tekinthető. Bár a brit szigetek nem dúskáltak trófeás vadban, de az egykori hatalmas kiterjedésű Brit Birodalom mégis lehetővé tette a trófea kultusz elterjedését és fejlődését. Rowland Ward nem csak a trófeakönyv terén volt úttörő, de a viktoriánus kor egyik legfurcsább lakberendezési irányzatához is köze volt. Az általa állatokból, illetve azok részeiből készített bútorok, használati tárgyak még saját nevet is kaptak, ez voltak az úgynevezett Wardian Furniture (Ward-féle bútorok). Ezek a bútorok amellett, hogy elsősorban tulajdonosaik vadászsikereit hirdették, mintegy másodlagos üzenetként a hajdani Brit Birodalom nagyságáról is tanúskodtak.</p>
<table width="626" height="191">
<tbody>
<tr>
<td style="width: 305px;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/5_kep_ward-fele_butorok.jpg" alt="5_kep_ward-fele_butorok.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></td>
<td style="width: 305px;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/6_kep_ward-fele_butorok.jpg" alt="6_kep_ward-fele_butorok.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: justify;">Ma már persze nem készülnek ehhez hasonló különc tárgyak, de napjainkban is találkozhatunk agancsokból készült bútorokkal, lámpákkal, evőeszközökkel, illetve a vadászotthonok, vadászházak jellemző kiegészítői lehetnek az őzlábból készült kalaptartók, vagy akár evőeszköz készletek vagy levélkések is.</p>
<p style="text-align: center;"></p><ul id="gallery-1620371880" class="blh-mosaic count-3"><li class="image-1"><a title="" href="#gallery-1620371880_1"><img class="imgnotext" src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/7_kep_agancsbol_keszult_csillar.jpg" alt="" data-thumb="https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/7_kep_agancsbol_keszult_csillar.jpg?s=xs" /></a></li><li class="image-2"><a title="" href="#gallery-1620371880_2"><img class="imgnotext" src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/8_kep_bicska.jpg" alt="" data-thumb="https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/8_kep_bicska.jpg?s=xs" /></a></li><li class="image-3"><a title="" href="#gallery-1620371880_3"><img class="imgnotext" src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/9_kep_kalap-_es_kabattarto.jpg" alt="" data-thumb="https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/9_kep_kalap-_es_kabattarto.jpg?s=xs" /></a></li></ul>
<p style="text-align: justify;">De nem csak az öreg kontinensen dívott a trófeavadászat, hanem Észak-Amerikában is, ahol az 1887-ben alapított Boone and Crockett Club formálta a trófeabírálat rendszerét. Az 1932-ben kidolgozott képleteket többször módosították, míg elnyerték tartósan használt szerkezetüket.</p>
<p style="text-align: justify;">Első rekordkönyvük is ebben az évben jelent meg. Az alapítók – akik közt olyan nagy nevek is voltak, mint Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke – elsődleges célja az volt, hogy tegyenek valamit Észak-Amerika nagyvadállományának megőrzése érdekében, amely abban az időben már magán viselte a nyugati telepesek ellenőrizetlen vadászatainak, valamint az őslakosok és a kormány közötti konfliktusok hatásának nyomait. Jóval később, 1972-ben megalakult a szintén amerikai vadászati szervezet, a Safari Club International (SCI), mely önálló trófeabírálati rendszert és rekord-adatbázist működtet.</p>
<p style="text-align: justify;">Észak-Amerikában olyannyira elterjedt a trófea kultusz, hogy erre szakosodott cégek preparátor kellékeket és útmutatókat gyártanak, melyek segítségével gyakorlatilag bárki kikészítheti otthon az általa elejtett vadat, a számára legszimpatikusabb módon, legyen szó akár egyszerűen az agancsok kikészítéséről, vagy egy nyakpreparátum elkészítéséről.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/11_kep_feherfarku_szarvas_trofea_usa.jpg" alt="11_kep_feherfarku_szarvas_trofea_usa.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="272" height="363" /></p>
<p style="text-align: justify;">Ennek magyar vonatkozása is van, ugyanis az 1905-ben kivándorolt, <a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2019/01/23/jonas_brothers_a_preparalas_nagyagyui" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Jónás Kálmán, azaz Coloman Jonas</a> volt az első preparátor, aki ilyen kész kellékek gyártásával kezdett foglalkozni. Jonas új irányzatot képviselt a szakmán belül, mivel kortársaival ellentétben nem csak ügyfelei, hanem kollégái, sőt riválisai számára is dolgozott. Műhelyét nem az akkoriban jellemző titokzatosság lengte körül, hanem szívesen mutatta meg a szakmai fogásokat az arra érdeklődőknek. De nemcsak a nyíltságáért számított úttörőnek a maga területén a Jonas Brothers Taxidermy Studio, hanem azért is, mert ők voltak az elsők, akik preparáláshoz szükséges kellékeket, anyagokat, sőt állatszobrokat is árultak más preparátorok számára.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/10_kep_jonas_brothers_taxidermy_studo_denver.jpg" alt="10_kep_jonas_brothers_taxidermy_studo_denver.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Általuk egy új üzletág is született, ami nem volt más, mint a preparátorkellék-gyártás, forgalmazás. Később, a Jonas Brothers ezt, az általa létrehozott a területet is tovább fejlesztette. Kezdetben például állatszobraik agyagból készültek, majd egyéb más anyagok használatát követően végül ők váltak az elsőkké, akik poliuretán habból készült műtesteket kezdtek készíteni és árusítani, ami forradalmian új megoldás volt ebben a szakmában.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár azt gondolhatnánk, hogy az észak-amerikai vadászati kultúra gyökeresen különbözik az itthoni hagyományoktól, szokásoktól, de valójában mégis sok közös elem van, az eredendő kulturális különbségek ellenére. Ilyen például a nemesnek tartott vadfajok (vapiti, öszvérszarvas, fehérfarkúszarvas, vadpulyka, medve és a jávorszarvas) és azok trófeája iránti tisztelet. <a href="https://www.vadasz-blog.hu/2020/07/29/tenyleg-hulyek-az-amerikai-vadaszok-nem-igazan/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">(Itt olvashattok egy kicsit többet az amerikai vadászati kultúráról</a>).</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/12_kep_vadpulyka_trofea_usa.jpg" alt="12_kep_vadpulyka_trofea_usa.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="463" height="348" /></p>
<p style="text-align: justify;">A trófeához való hozzáállásuk is némiképp más, gyakran egészen egyedi festett vagy faragott trófea megoldások is születnek.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/13_kep_festett_szarvas_trofea_usa.jpg" alt="13_kep_festett_szarvas_trofea_usa.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="306" height="408" /></p>
<p style="text-align: center;"><span>Lauren Hull's Skull Cleaning</span></p>
<p style="text-align: justify;">A fentiekből láthatjuk, hogy a trófeák tisztelete, a vadászemlékek megőrzésének vágya és felelevenítése számos országban és kultúrában elterjedt, de mint minden, ez is változik az idők során. Egyes irányzatok, divatok elterjednek, mások eltűnnek és csak régi fotók, újságok képei őrzik meg őket az utókor számára.</p>
<p style="text-align: right;">Izsákné Simon Adrienn</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F05%2F07%2Ftrofea_kultusz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F05%2F07%2Ftrofea_kultusz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fvadaszerdo.blog.hu%2F2021%2F05%2F07%2Ftrofea_kultusz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Trófea kultusz"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://vadaszerdo.blog.hu/2021/05/07/trofea_kultusz#comments"><img class="item_ctp" src="https://vadaszerdo.blog.hu/rss/image/post/id/16525090" border="0" /></a><br /></p>
vadgazdálkodás
trófea
preparálás
trófeabírálat
vadászattörténet
0
Trófea divatok, divatos trófeák
150 évvel ezelőtt rendezték az első hazai trófeakiállítást. Azóta sok minden változott de a trófea kultusz örök.
https://vadaszerdo.blog.hu/media/image/1_kep_trofeak.jpg
Vadászerdő
https://vadaszerdo.blog.hu
https://m.blog.hu/va/vadaszerdo/image/1_kep_trofeak.jpg